Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-07-20 / 14. szám
2 VENDÉGLŐSÖK L1PJA 1081. július 80. Rekordtermés lesz az idén . Mennyiségre, minőségre egyaránt kiváló lesz az idei szőlőtermés. — Még Finnországba is akarnak exportálni. Az ország különböző szőlővidékeiről érkező jelentések szerint a szőlők állapota, ahol a jégverés nem pusztított, kitűnő. A szőlőszemek rendkívül szépek és a fürtök dúsak. Ha valamilyen csapás nem jön közbe, rekordtermésre lehet számítani. Eddig a szőlők meglehetősen mentesek voltak az állat és a növényi kártevőktől, ha helyenként elő id fordult a szőlők néhány kártevője, az ilonca, a szőlőmoly, lényegesebb kárt nem okozott. A pero- noszpóra is csak szórványosan mutatkozik. Ez annak tulajdonítható, hogy a szárazságban a peronoszpóra nem terjed. Az óvatos szőlőgazdák természetesen mindenhol elvégezték a szükséges permetezést s ezzel elejét vették a nyirkosabb helyeken is a peronoszpóra terjedésének. Ha az időjárás tovább is kedvező marad, úgy nemcsak a mennyiség lesz nagyobb a tavaly termett mennyiségnél, hanem kitűnő minőségű bort várhatunk. A szakértők szerint a borok minősége olyan lesz, amilyen már évek óta nem fordult elő. A termelőket, bármennyire is örvendetes a nagyobb mennyiség és a jobb minőség, nagyon aggasztja az értékesítés, különösen pedig a tavaly termett borok értékesítése. Mivel az idei bor jobbnak ígérkezik és nagyobb mennyiségre is van remény, a termelők sürgősen szeretnék eladni régi boraikat, főképpen pedig azért, hogy az újbor befogadására megfelelő mennyiségű hordójuk legyen. A borpiac azonban meglehetősen tartózkodó. Bár a borfogyasztás az utóbbi időben lényegesen megélénkült, a borkereskedők a termelők kényszerhelyzetét felhasználva, csak lényegesen mérsékelt áron hajlandók bort vásárolni. Gyöngyös vidékén például a 12-4 százalékos fehér borért 14—15, a visontai vörös borért 18—20, a sötét fekete otellóért 22—24 fillért fizetnek literenként. Villányban a tizenkét malligand fokos fehér és siller borokért literenként 26—36 f.-t adnak s k-b. e két borvidék árai között mozog az országos átlagár. A szőlősgazdák a borértékesítés kedvezőtlen eshetőségei miatt most inkább arra törekednek, hogy termésüket lehetően szőlő alakjában adják el és ahol nagyobb mennyiségben termeltek csemegeszőlőt, ott minden valószínűség szerint a gazdák gyorsan el is tudják majd adni termésüket, mert a szőlő iránt a külföld részéről igen élénk az érdeklődés. Nemcsak a szomszédos államok piacai érdeklődnek szőlőnk iránt, hanem az északi államokból is, elsősorban Finnországból kértek ajánlatot a magyar szőlőről. A szőlősgazdák nagyon tartanak attól, hogy az idén a borunk külföldi értékesítése megnehezül. Franciaország ugyanis, amely a külföldi piacokon a legnagyobb versenytársunk, az idén nagy bortermésre számít, így tehát Franciaország újból eláraszthatja azokat a külföldi piacokat, amelyeken a múlt esztendőben éppen a gyenge francia bortermés miatt el tudtuk helyezni borainkat. A Lengyel- országban rendezett borkiállításaink kétségtelenül felhívták ennek a nagy fogyasztópiacnak a figyelmét a magyar borok finomságára és jóságára. Lehetséges, hogy az oda irányuló kivitelünk megjavul. Szakembereink az északi államok piacain is szeretnék bevezetni a magyar bort és ebben az irányban már tárgyalnak is. Ha tehát boraink számára sikerülne megnyitni az új piacokat, a nagyobb francia bortermés versenyének jobban állhatnánk ellen és bortermelőink aggodalma a kedvezőtlen értékesítéssel kapcsolatosan megszűnne. A falusi italmérők hadüzenete. A falusi korcsmáro- sok és vendéglősök természetesen erősen sérelmezik az új borárusítási házaló rendszert, mely állítólag • napról-napra mindjobban és jobban elterjed. Az italmérési jogosultsággal rendelkező vendéglősöknek hatalmas versenyt jelentenek a szekerező bormérők, mert hiszen olcsó áraikkal minden konkurenciát elbírnak, a vendéglős viszont nehéz pénzeket „ tartozik leadni jövedelméből a sokféle adóra, helyiségbérletre, világításra, személyzetre és még sok másra is, ami alól a kerekeken járó korcsma gazdája teljesen mentesítve van. Éppen ezért országos mozgalom készül a faluzó borárusok ellen s az akcióba belevonják a vendéglősök budapesti országos szervezetét is, amely a mögötte álló hatalmas táborral; bizonyosan sikerrel tud majd hangot adni jogos kívánságainak ebben a kérdésben. Leszállították a nagykőrösi italmérési illetéket. I A törvényes rendelkezések értelmében Nagykőrös város italmérői évek óta évenként 9860 pengő italmérési illetéket fizettek. Ezen összeget a városi képviselőtestület hozzájárulásával a pénzügyigazgatóság 7800 pengőre szállította le. Ezt az intézkedés ugyan csökkenti a város jövedelmét, de másfelől kedvező hatással van a bortermelésre és így az érdekeltek körében nagy megnyugvást keltett. A kávéházak és vendéglők üzletmenetében aggasztó rosszabbodás mutatkozik. Az uzsonnázó vendégek száma egyre fogy. A súlyos gazdasági viszonyokkal járó pénztelenség legújabban növekvő aggodalmakat vált ki a vendéglős és kávéházi üzemeknél is. Csak nemrégen vált ’ismeretessé az Andrássy-úti ,,Éden“-kávéháznak az újabb fizetésképtelensége, míg az egykor oly nagyszerű üzemnek mutatkozó ,,/Cmfű/y “-kávéház, helyén rövidesen egy tejcsarnok nyílik meg. Az Andrássy-út egy másik kávéházának a helyén viszont — az idők szomorú változásának jele gyanánt — egy szerény polgári étkező és reggeliző helyiség nyílt meg. Öles betűkkel hirdetik világgá egyesek, nagy üvegtáblákon, hogy nincs főúr az üzemében s így a vendég mentesül a kettős borravaló terhe alól. Mindezzel egyelőre még korántsem tekinthető befejezettnek a fővárosi kávéházak megszűnés előtt álló sorozata, miután a közeljövőben újabb kávéház- krízis élesedik ki. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. A kávéházak mai szomorú üzletmenete több okra vezethető vissza. Az egyik állandó panasz: a rezsikiadások elviselhetetlen nagysága, a mindinkább gyengülő és rosszabbodó forgalommal szemben. A helyiségbérek, adóterhek és különféle szolgáltatások közepette szinte lehetetlen minden igyekezet az üzletmenet magjavítása érdekében. A kávéházak például a közelmúltban még kedvenc vacsorázóhelyei voltak a publikumnak s az üzemi bevételek sorában az innen eredő jövedelem állt az első helyen ; míg mostanában szinte fehér holló-számba megy a vacsorázó vendég s a fogyasztás túlnyomó részben a feketekávékból, kapucinerekből és limonádéból adódik. A kávéháztulajdonosok megfigyelése szerint az uzsonnázó, kávézó vendégek száma is egyre gyérül. További jellemző dolog, ami ugyancsak szerfelett károsan érinti a kávéházak üzletmenetét: az alkalmi fagylaltkészítő és árúsító-boltok rohamos elszaporodása. A régebbi kávéházi publikum egy igen jelentős hányada ma beéri azzal, hogy félórára beül egy-egy ilyen kis boltbe 20 fillérért fagylaltot szopogatni, ahelyett, hogy a kétségkívül magasabb árú kávéházi fagylaltot igényelné. Jól öltözött urak nem restéinek ma egy darabka tölcséres fagylaltot szopogatva végigmenni a nagyforgalmú körutakon, ahelyett, hogy beülnének valamely rendes kávéházi helyiségbe és ott elfogyasztanák a megfelelő fagylaltadagot. Ugyancsak szokásban volt a régebbi jó időkben, hogy a figyelmes családapák a legközelebbi kávéházakból megfelelő fagylalt-porciókat küldettek haza családtagjaiknak a kánikulai napokban. Erről manapság szintén nem igen van szó s itt is legfeljebb a törpe-fagylaltárusok jönnek figyelembe. Mindezeken felül pedig teljesen elsorvadóban van — egy-két divatos helyet nem tekintve — a kávéházak éjszakai élete is s nem igen láthatók azok a vigasságok sem, amiket a vidékről felránduló aranyifjúság rendezett egykor a kávéházi személyzet nagy örömére. Hasonlóan aggasztó a helyzet a vendéglősiparban is. A publikum egyre kevesebbet fogyaszt nemcsak a PELLER MÁRTON vendéglős és felesége, Pilisvörösvár. Új korszakát éli a fényképezés. Ma már nemcsak az olcsóságban, de a tökéletességben is versenyeznek a fényképek előállító művészei a közönség számára és igazán úgy hozzá tartozik a modern ember életéhez, hogy évente legalább egyszer lefényképez- tesse magát és szeretteit, mint a napi mosdás. Hányán bánták meg már eddig is, hogy elmulasztották évente megcsináltatni és eltenni a fényképeiket — egész kis könyvük lenne az életükről — ami most már pótolhatatlan! Pótolja legalább az idei mulasztását, akinek szakmáinkban nincs fényképe önmagáról és családjáról! És egyetlen fényképét, rövid életleírásával együtt küldje be az Album szerkesztőségének Budapest, IX., Viola ucca 2., hogy ki ne maradjon szakmáinknak ebből a díszkönyvéből. Gondolja meg mindenki ezzel az egyszerű ténnyel már emléket állít magának a szakma előtt és szégyenkezni fog családja és ismerősei között, ha hiába keresik képét a négy nagy testvérszakma kiválóságainak sorában! 1 Minden vendéglősnek fontos a jó paprika, ezért rendelje meg a 1001 »I kilónkint 2'40 pengő, Nemes és Társától, Budapest, V., Pannónia ucca 34. szám.
