Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-05-05 / 9. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. május 5. 8 Sörbojkott Horvátországban. Zágrábból jelentik : Pénteken reggel egész Horvátországban általános sörbojkott kezdődött. A vendéglősök úgy határoztak, hogy mindaddig nem szolgáltatnak ki sört, aímg a sörgyárak nem mérsékelik a sörárakat. Horvátország valamennyi városában és községében plakátokat ragasztottak ki, amelyeken felhívják a közönséget, hogy bojkottálják a sört és amíg a sör ára nem olcsóbbodik, igyanak inkább bort. Zábrábban a vendéglősöknek alig harmadrésze csatlakozott a bojkott-mozgalomhoz, mert a legtöbb vendéglős adósa a sörgyáraknak. Leszavazták a német söradó-tervezetet. A berlini birodalmi gyűlés adóügyi bizottsága szerdán délben túlnyomó többséggel leszavazta a söradó tervbevett emelését. A bizottság már kedden is leszavazta Moldenhauer pénzügyminiszter adóügyi programm- jának legtöbb pontját, de a pénzügyminiszter a sorozatos kudarcok dacára is ragaszkodik ahhoz, hogy adóprogrammját a birodalmi gyűlés plénuma elé terjeszti, noha a bizottság a programm legfőbb három pontját, a dohányadót, az ásványadót és a söradót nagy szótöbbséggel visszavetette. A szerdai szavazásnál csak a centrum, a német néppárt és a demokrata párt szavazott a söradóemelés mellett, a többi párt ellene. Felmondás nélkül is lehet segédei bizonyos esetekben elbocsátani. Az 1884. évi XVII. t.-c. 24. §-a szerint a munkaadó a segédjét felmondás nélkül a következő okokból bocsáthatja el azonnal: ű) ha nyereségvágyból eredő bűncselekményt követ el; b) ha az iparos helyettese, vagy az iparos egyik családtagja ellen tettleges bántalmazást vagy súlyos becsületsértést követ el, kötelességei teljesítését makacsul megtagadja, vagy ha az iparos akarata ellenére egy egész munkanapon át igazolatlanul szünetelt; c) ha megintés dacára a ház vagy az üzlet biztonságát vigyázatlansága által veszélyezteti ; d) ha három napnál tovább tartó szabadságvesztés büntetés alá kerül; í) haa szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelen ; /) ha valamely undorító, vagy ragályos betegségben szenved ; g) ha az iparos bizalmával való visszaélés által az üzlet érdekeit veszélyezteti; h) ha a kereskedősegéd, főnöke beleegyezése nélkül, akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik. HOGYHA MINDIG ISSZA,EGÉSZSÉGÉTS PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. Modern Bronz- és VasPo rtálok iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuimi I KATZMAREK és TÁRSA vasszerkezeti gyár. j [ BUDAPEST, VI., LOMB UtCA 39. SZ. ~ Telelőn s L. 913-»0 J Miután a rendelje ön is meg, mert üzlet- meneténekcsak előnyére válik. Rendelések leadhatók a Budapest, V., Csáky u. 20. Telefon: L. 974—00 belföldi és Külföldi italokban a legelőnyösebben beszerző csoportunknál fedezheti Vendéglősök Beszerző Csoportja R.-T. Budapest, IV., Vámház Körút 8. sz. BJ»“ Kívánatra árjegyzéket Küldünk. Megőrüli egy pécsvidéki korcsmáros. Elmezavarában fojtogatta a feleségét, ruha nélkül szaladgált az uccán és farkaskutyáját uszította a járókelőkre a szalántai községi korcsma bérlője. — Megkötözve, teherautón szállították be a pécsi elmeklinikára. Pécsről írják : Minap délelőtt egy poros teherautó állott meg a pécsi elmeklinika előtt. A gépkocsi több utasa egy megkötözött, hadonászó embert kísért be az épületbe, amelynek környékén pillanatok alatt nagy csoport járókelő vergődött össze, akik izgatottan találgatták, hogy ki lehet és honnan hozták az ártalmatlanná tett férfit. A szerencsétlen megkötözött férfi Budai János, a szalántai községi kocsma 42 éves bérlője. Budai János a minap Szalántán szerzett izgalmas perceket a község lakosságának. A kocsmabérlő, aki már két ízben volt lakója a pécsi elmeklinikának, rossz viszonyban élt a feleségével, aki munkaképtelen ura mellett egyedül látta el azt a sok munkát, amit a kocsma és a mészárszék vezetése adott. Budai ezzei szemben lassankint eladogatta minden vagyonukat és az így szerzett pénzt elköltötte. Ezért felesége gondnokság alá is helyeztette és a Dunántúlban közzététette, hogy ura adósságaiért nem vállal felelősséget. Ilyen előzmények után a férj most újból összeveszett a feleségével. Budai nekirontott asszonyára és fojtogatni kezdte. Az asszony segítségért kiáltozott, mire az uccáról több járókelő rohant be a vendéglőbe, akik a dühöngő férfit ártalmatlanná akarták tenni. Budai azonban kimenekült az uccára és ott teljesen ruha nélkül fut- kározott. Erre újból le akarták fogni, de Budai ekkor farkaskutyáját uszította a falubeliekre, akik közül a kutya három férfit megharapott. Hosszas dulakodás után végre bevitték Budait lakásába, ott felöltöztették. Majd a községi bíró és több falubeli ember kíséretében behozták Pécsre. Valószínű, hogy ezek után a tragikus sorsú Budai János hosszú időre az elmeklinikán marad. A bornak az átvételi határidőn túlmenően történő tárolása és kezelése ügyében a szegedi kereskedelmi és iparkamara elvi jelentőségű iparügyi állásfoglalása : A bor kezelése és tárolása kétféle szempontból bírálható el. Figyelembe lehet venni a bor párolgását és magát a kezelését. Amennyiben a bor párolgásából előálló hiány (Schwund) nem terheli a tároló pincét, akkor csupán a bor kezeléséért lehet díjat felszámítani. Erre nézve figyelembe kell venni azt, hogy az állami közpincék a bor kezelését és tárolását havon- kint és hektoliterenkint 16 fillérért végzik. Magán- vállalat (kereskedő, termelő) ennél egy-két fillérrel többet számíthat, mert nincs kifejezetten erre a célra berendezve és így a borok gondos kezelésére időszaki munkásokat kell alkalmaznia, akik rendszerint drágábbak, mint az állandó alkalmazottak. Ha a párolgást is számításba vesszük, azért legfeljebb havi egynegyed százalék számítható. Ez ugyanis sokban függ a tároló helyiség hőfokától stb. A közpincék évi két százalékot számítanak fel a Schwundért. A házvezetőnő. Orbán Anna gyöngyösszőllősi leány mint házvezetőnő volt alkalmazásban Salamon János szombathelyi vendéglősnél. Salamon egy alkalommal észre vette, hogy tárcájából 50 pengő hiányzik. Valiatóra fogta a leányt, aki tagadta, hogy ő vitte volna el a pénzt. Később kiderült, hogy a leány időközönkint nagyobb csomagokat küldözget haza Gyöngyösszőllősre szüleinek. Elbocsátotta a leányt és mivel időközben tudomására jutott, hogy az 50 pengőt is Orbán Anna vitte el, feljelentést tett ellene a rendőrségen. Most került az ügy főtárgyalásra a törvényszék egyesbírája előtt, ahol kiderült, hogy Salamon és a leány között meghitt viszony volt. A leány több ízben volt nála alkalmazásban, valahányszor elment, Salamon mindig visszahívta. A leány azzal védekezett, hogy a csomagokat Salamon beleegyezésével küldötte el, az 50 pengő eltulajdonítását pedig tagadta. A bíróság Orbán Annát a lopás vádja alól felmentette, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a pénzt a leány vitte el, a csomagokat pedig a sértett tudtával küldte. De fel kellett mentenie a leányt azért is, mert Salamon a leány elbocsátása után egy esztendőre tette meg a feljelentést, holott arra a törvény három hónapon belül kötelezi. A kir. ügyész tudomásul vette az ítéletet, Salamon azonban fellebbezett. Az adótörlésről rendeletet adott ki a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben az adótörléseket szabályozza. Eszerint ha a jövedelem, illetőleg a vagyon az adóévben az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán tartósan olyan módon csökkent, hogy a hátralékos tartozását még méltányos részletekben sem képes megfizetni, úgy a vagyon és jövedelem apadását előidéző eset bekövetkeztekor még nem esedékes adónak aránylagos része egészben, vagy részben elengedhető. Abban az esetben, ha az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán a jövedelmi forrás vagy vagyontárgy időközben megszűnt, vagy a tartozás behajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg, kivételesen a hátralék egészben, vagy részben elengedhető. A hátralékot kivételesen teljesen, vagy részben akkor is elengedhetik, ha az adózó halála folytán bekövetkezett rendkívüli körülmény következtében azok a jövedelemforrások, vagy vagyontárgyak, amelyek után az adót kivetették, időközben megszűntek és így az adózó, vagy hátramaradottai a hátralék megfizetésére nem képesek. Az óvadéksikkasztó egyik a leggyakoribb fajtája lett a magyar bűnügyi világnak. Különösen a vendéglő- és kávéházüzemek fizetésképtelenségénél vált mindennapossá, hogy a fizetésképtelenné vált üzem tulajdonosát, aki óvadékkal tartozott alkalmazottainak, azonnal az óvadéksikkasztók közé sorozták. E kérdések körül eddig nem volt egészen tisztázott a jogi fölfogás, mígnem most a Kúria végzést hozott s kimondta, hogy ilyen esetekben a "büntethetőség előfeltételei csak akkor forognak fenn, hogy ha az óvadékot vevő fél nyilvánvalóan fizetésképtelensége tudatában vette át az óvadékot. Ha az üzem tulajdonosa a felhasználás időpontjában bírt azzal az akarattal és képességgel is, hogy az óvadékösszeget a kikötött határidőn vissza tudja adni, akkor nem sikkasztott.
