Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-04-05 / 7. szám

*XXX VI. ÉVFOLYAM 7. szám 1930. ÁPRILIS 5. VENDÉGLŐSÖK L4PJA (VEKDÉCtLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉSIPAKI ÉS fiÖZOAZDASÍ«! SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenhint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ «TÖRHY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322 — 81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ÓRÁTÓL DÉLUTÁN ÓRÁIG A Közönség, a budapesti és a vidéki magyar közönség viselkedése a mi szakmáinknak a legmegdöbben­tőbb problémája lett az általános gazdasági helyzet nyomásán kívül. És csakugyan, a közön­ség sajnálatosan kivívta azt a kelletlen feltűnést, hogy szakmáinknak hivatalosan is kell foglal­koznak vele. Amíg az összes többi üzletág és ipar meglehe­tősen független a nagyközönségtől, addig a mi szakmáink nagyon kényelmetlen függő helyzet­ben vannak vele szemben. Hiszen az üzletekbe csak akkor megy be a közönség, amikor a vásár­lási kedv erőt vesz rajta és elnyom minden más kellemetlen érzést benne. A mi üzemeink azon­ban olyan közszükségleteket elégítenek ki, ame­lyek mindig fennállanak, enni, lakni mindig kell az embernek, ha pedig keserűsége, gondja van, akkor inni is szeret. Viszont még szórakozást is úgy keres nálunk a mai család, hogy búvik a gondjai elől, szökik hazulról és a mi üzemeinkbe hozza a háta mögött azt a tömérdek kellemetlenséget, ami odakint érte. És — szerencsétlenségünkre — módjában áll a mai ideges, izgága és türelmetlen közönség­nek közvetlenül érintkeznie a mi alkalmazot- tainkkal. Ezeken tölti ki a bosszúját. Igényei szerfölött megnövekszenek, mihelyt a mi falaink közt érzi magát. A cselédmizériák, az otthoni rossz koszt, az adóvégrehajtó kellemetlenkedése mind ok arra, hogy a vendéglő, kávéház, korcsma vendégei reszkessenek az izgalomtól, ha a szokottnál for­róbb, vagy hidegebb a kávé, ha kisebb a pasz- trána, kevésbbé paprikás az étel, túlcukrozott a tészta, vagy más színű a bor. Nem is kell szóvá- tenni az ujságpasákat, akik tíz-húsz eléjük borí­tott ujságóriás után is türelmetlenül kiabálnak egyes ujságcímeket, követelik a nemtudom- micsoda angol képeslapokat és szitkozódnak, hogy nem jut minden egyes feketéző mellé negyvenegynéhány idegen újság. Reszketnünk kell azonban nemcsak az alkal­mazottainkért, hanem a vendégekért is, mert hiszen ezek sűrű összecsapása a mi üzemeink kárára van. Minden vendég-afférnek mi isszuk meg a levét és egészen érthetetlenül még az affért rendező vendégcsoportok is fölhábo­rodva fenyegetőznek, hogy sohase lépik át többet a mi üzemeink küszöbét, ahol ilyesmik történhetnek ! Mi megértjük, mennyi oka és joga van az izgatottsághoz és a türelmetlenkedéshez a mai közönségnek, de sajnos, éppen a mai közönség ezt nem érti meg. Az afférek után napokig érzi a botrány hatását a vendégek és a fogyasztás A korcsmáros és vendéglős szakma ritkán fordít megfelelő figyelmet a konkurrenseire, pedig csak­ugyan megérdemlik ezek, hogy ugyancsak a körmük alá nézzünk. Mert azt igazán meg kell adnunk, hogy nagyon élelmesek, sokkal nagyobb látókörnek és sokkal mozgékonyabbak, mint a mi szakmáink. Ki hitte volna nálunk, hogy még az olyan egy­szerű dologból, mint a legutóbb megjelent korcsmái hiteltörvény-kiíüggesztési rendelet volt, a mi kon- kurrenseink megpróbálnak igen ügyesen és elisme- résreméltóan hasznot húzni, sajnos, a mi rová­sunkra ! Fel kell azonban hívnom a szakmáink országos figyelmét a dologra, mert megint mi fogjuk a rövidebbet húzni, ha nem ügyelünk. És remélem, a felszólalásom még nem késett el. Véletlenül a kezembe került a magyar fűszeresek egyesületének a hivatalos lapja, amelynek egyik oldalán ezt a bennünket nagyon érzékenyen érintő cikket olvashatjuk: megcsappanásában az ártatlan üzem, kerülik, szinte bojkottálják nemcsak az affér résztvevői, hanem az affértői megriadt egyéb vendégek is. És ez ellen, hiába, nincsen védekezés, Budapesten csődöt mond minden védelmi rendszere, mint a legutóbbi hetek sajnálatos eseményei is bizo­nyítják. Az elveszített ideguralom ellen nincs segítség. Szállodáink hiába védekeznek az öngyilkosok ellen, nyilvános üzemeink hiába tartanak külön figyelő gyors közbelépőket az összevesző ven­dégek ellen. Egészen különleges specialitása a magyar szakmai életünknek az ebbe a rovatba tartozó veszteségszázaléka, amely olyan jelentős, hogy igazán külön statisztikát érdemelne. (D. R., Buda.) A korcsmái hitel. A belügyminiszter új rendelete a korcsmái hitelre vonatkozó hirdetmények kifüggesztése tárgyában. Az 1883. évi XXV. t.-c., amely az uzsoráról szól, IX. fejezetében foglalkozik a korcsmái hitellel. Ezt az 1928. évi II. törvénycikk részben módosította. Míg ugyanis a törvény 22. §-ának eredeti szövege szerint a korcsmái hitel bíróilag megítélhető nagy­ságát az egyes törvényhatóságok szabályrendelettel állapították meg, addig az 1928. évi II. t.-c. 7. §-a szerint ilynemű követeléseket bírónak egyáltalában nem szabad megítélnie. A törvény korcsmái hitel alatt nemcsak a vendég­lőkben, korcsmákban és más italmérő helyiségek­ben hitelezett szeszesitalokra vonatkozó hitelt érti, hanem azokat a kereskedéseket is bevonja a korcsmái hitelt nyújtó helyiségek fogalmába, amelyek szeszes­italoknak kismértékbeni elárúsítására joggal bírnak. A szeszhitelezést tévesen nevezik korcsmái hitelnek! A hibás elnevezésből országos akcióra készülnek a fűszeresek. — Legyen résen a szeszkimérö szakma / — Pótrendeletet várnak. — Beküldetett. — Popper Mór és Lipóf r.-í., bornagykereskedes Telefon: József 359-78 Budapest-Kőbánya^ Előd UCCa 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Thumbnails
Contents