Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-03-20 / 6. szám
2 De különösen nem juthat át a köztudatba az ilyen téves értelmezés a szaklapok útján, amelyeket mindenki hitelesnek tart, amelyekhez minden érdekelt bizalommal fordul. A bortörvénynovella — 1929. évi X. t.-c. 10. szakasza, hatályon kívül helyezve az alaptörvény 1924. évi IX. t.-c. 17. szakaszát — így hangzik: „Borkereskedők kötelesek a boraik raktározására és kezelésére szolgáló pincében vagy raktárhelyiségben, italmérések tulajdonosai (vendéglősök, korcs- márosok, kimérők stb.) pedig a kimérőhelyiségben (söntés) szembetűnő helyen és könnyen olvasható módon kifüggesztve tartani a jelen törvény vonatkozó rendelkezéseinek azt a kivonatát, amelyet a földművelésügyi miniszter rendelettel állapít meg.“ Mit mond tehát ez a jogszabály ebben a kérdésben ? Először is nem tesz különbséget italmérő és fűszerkereskedő között. Általában italmérési engedélyek tulajdonosairól beszél. Ilyen a kimondottan italmérő is — korlátlan kimérés —, de ilyen feltétlenül az a fűszerkereskedő is, akinek kismérték- beni kimérésre jogosító — korlátolt — kimérési engedélye van. Ilyen megkülönböztetést nem találunk a bortörvénynovella új végrehajtási rendeletében sem. Nyilvánvaló — bár a törvény szövegében a fűszerkereskedő az italmérési engedélyesek csoportjában kifejezetten nincs felsorolva —, hogy a bortörvénykivonat kifüggesztési kötelezettség őt is terheli. Éppen úgy, mint a korlátlan kiméréseket. Természetesen a fűszerkereskedésben nem a söntés a kifüggesztés helye, hanem az üzlethelyiség. De a kifüggesztésnek itt is az előírt szembetűnő helyen és könnyen olvasható módon kell történnie. Hogy a bortörvénykivonat kifüggesztése milyen célt szolgál, erre vonatkozólag a bortörvénynovella — 1929. évi X. t.-c. — végrehajtásaként kiadott 1929. évi 2000. F. M. sz. r. — lásd a Belügyi Közlöny 1128. oldalán — 43. szakaszában félre nem érthető világos rendelkezéseket találunk. „Minthogy ezen nyomtatvány kifüggesztésének a célja, hogy úgy a borkereskedők és az italmérési engedélyek tulajdonosai, mind pedig azoknak alkalmazottai, továbbá a fogyasztók is állandóan tájékozva legyenek arról, hogy a borkezelésnél minő A MI ÉRTÉ FUCHS ANTAL vendéglős, Szeged. Egyetlen arcképpel ezrek kérésének, érdeklődésének eleget tenni igazán könnyű és kellemes dolog. Pár fillérbe kerül és örökös emlék marad, nem lehet szakmáinknak egyetlen embere sem olyan zilált helyzetben anyagilag, hogy az neki komoly gondokat okozhatna! Mégis meg kell állapítanunk, hogy országunknak egyes részeiben a szaktársak nem karolják fel a kívánatos teljes érdeklődéssel a saját ügyüket, azt, hogy vidékiek nagy, teljes számban képviselve legyenek szakmáink most készülő hatalmas, díszes Albumában. Minden szakemberünk, aki arcképet VENDÉGLŐSÖK LAPJA Í9«iO. március 2Ö.~ anyagokat és eljárásokat szabad használni, ennél- ( fogva ezt a nyomtatványt mindenkor szembetűnő helyen, világos és könnyen olvasható helyen kell kifüggeszteni. Ha a borok raktározására, illetve kezelésére szolgáló pince, raktár vagy söntés több helyiségből áll, melyek összeköttetésben állanak egymással, nem szükséges a nyomtatványt valamennyi helyiségben kifüggeszteni, hanem elegendő a nyomtatványt a közös bejáratnál, illetőleg, ha több bejárat van, annál a bejáratnál kifüggeszteni, amelyen át a közlekedés a legélénkebb. Ha a nyomtatvány a nedvesség, vagy más ok folytán olvashatatlanná válna, úgy azt sértetlen új példánnyal kell kicserélni.“ Ezt a rendeletet ugyanaz a földmívelésügyi minisztérium adta ki — hivatalosan —, amelyikre a most észrevételezett, komoly félreértésekre alkalmas közleményben történik hivatkozás. De itt már nem valószínű, hogy hivatalosan. Ezek a rendelkezések világosan és szabatosan megjelölik a kifüggesztés célját és módját. Ezt félreérteni lehet, de félremagyarázni már nem szabad. Különösen a szaklapokban nem. Mert ennek az érdekelt egyének -— adott esetben a fűszerkereskedők — szenvedik majd el a kárát. Ez a most ismertetett rendelkezés a hiteles. Ehhez a rendelkezéshez igazodik mindig az ellenőrzés. Amelyik nem eszerint jár el, az szabálytalanul jár el. Ehhez kell igazodnia tehát — ha nem akar valóban eljárás alá jutni — minden érdekeltnek is. Legyen az akár vendéglős, akár fűszerkereskedő. a koffeinmentes Hág kávét. íze és zamatja kitűnő, azonkívül mentesítve van a sok emberre ártalmas koffeintől. Saját tapasztalatomból tudom, hogy, noha koffeint nem tartalmaz, a Hág kávé mégsem vesztett semmit a finom babkávétól megkívánható élvezetből. Ezért a koffeinmentes Hág kávét nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom. Még ma kérjen egy csomaggal a fűszeresénél. Az iparossegéd kettős munkakönyvé ügyében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a mai napon az alábbi elvi jelentőségű iparjogügyi döntést teszi közzé : nincs törvényes akadálya annak, hogy valamely iparossegédnek több iparágra több munkakönyvé legyen, de viszont nincs törvényes rendelkezés arra sem, amely ezt előírná. A munkakönyv az iparossegéd munkaviszonyának egyszerű formában való igazolására, valamint személy- azonosság igazolására szolgáló közokirat, amelyben mindazon munkaviszonyok időbeni sorrendben bejegyzendők, amelyben az iparossegéd tényleg dolgozott. Ebből következik az, hogy egy és ugyanazon munkakönyvbe többféle szakmának munkaviszonya is beKEINKBŐL. P H\G KÁVÉ R.-T., Budapest, Ranolder-a. 21. Bon. Küldjenek nekem a mellékelt 70 f levélbélyeg ellenében egy próbacsomap Hág kávét Név .................................. Utc a .......................... Hélysé g .......................... jeg yezhető. Az ellenőrzés megkönnyítése és a munkaadók kellő tájékoztatása céljából kívánatos, hogy egy segédnek csak egy munkakönyvé legyen. Azért azonban, mert egy segédnek több munkakönyvé van, eljárás ellene nem indítható, legfeljebb akkor,hogyha konkrét esetből kifolyólag kitűnik az, hogy a segéd a többi munkakönyvét visszaélésre használta fel. VARGA LAJOS vendéglős, Szeged. és pársoros életleírását beküldi, teljesen ingyen kerül a pompás díszkönyvbe ezrek, meg ezrek elé, azok elé, akik szakmai társai, tehát tagjai ennek a sokezer főnyi létszámú szép és mindig megmaradó nagy családnak; és ezenkívül arcképe megjelenik a szakma legnagyobb újságjában, a Vendéglősök Lapjában is ! Miért akar csak Ön kimaradni ? Meg ma küldje be arcképét erre a címre : Az Album szerkesztősége, Budapest, IX., Viola ucca 3. Jóvátehetetlen kár éri Önt, ha az Album már megjelent és ott hiába keresik ismerősei és tisztelői! Tilos szeszesitalt hitelbe adni. A belügyminiszter a korcsmái hitelre vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtása érdekében az igazságügyminiszterrel egyetértve elrendelte, hogy vendéglőben, korcsmában és italmérés céljára szolgáló minden más helyiségben — beleértve az oly kereskedést Í9, amely szeszesitalok kismértékbeni eladására jogosított —* köteles a tulajdonos, bérlő vagy felelős üzletvezető a következő szövegű hirdetményt állandóan kifüggesztve tartani: „Szeszesitalokat hitelbe nem szolgáltatunk ki, mert az 1928. II. t.-c. 7. §-a értelmében az itt kiszolgáltatott szeszesital ára iránti követelést bíróság nem ítélhet meg; ily követelést sem az adósnak, sem jogutódjának követelésébe nem lehet beszámítani és annak biztosítására kötött zálog és szerződések semmisek. Az 1883. XXV. t.-c. 24. §-a szerint az, aki e rendelkezés kijátszása céljából valamely színlelt ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel, kihágást követ el és harminc napig terjedhető elzárással és hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.“ Ezt a hirdetményt az italmérési üzletnek a vendégek kiszolgálására szolgáló minden egyes helyiségében a vendégek (vevők) által könnyen látható helyén magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kell kifüggeszteni és állandóan olvasható állapotban kell tartani. Az a vendéglős, korcsmáros, vagy italmérő, aki a hirdetmény kifüggesztéséről szóló rendelkezéseket’ megszegi, vagy kijátsza, kihágást követ el és hat- száz pengőig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A rendelet 1930 május 1-én lép életbe.
