Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-03-20 / 6. szám
1930. március 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A vendéglősök kiszolgálhatnak«« kávéházi iparcikkeket? A kereskedelemügyi miniszter elvi jelentőségű döntése. Megírtuk múlt évben, hogy Békésgyulán megtiltották a vendéglősöknek a kávéházi iparcikkek kiszolgálását. Ez ügy elvi döntés céljából a kereskedelmi minisztérium elé került, ahol a következőképen döntöttek: A gyulai ipartestület vendéglős szakosztálya panasz tárgyává tette, hogy a gyulai m. kir. rendőrkapitányság a gyulai vendéglősöket eltiltotta attól, hogy üzletükben kávét, teát, tojást és kolbászféléket szolgáltassanak ki, ennélfogva kérte a szövetség ennek a korlátozásnak a- megszüntetését. Felhívom a tanácsot, hogy a Szövetséget az alábbiakról értesítse : A magyar királyi belügyminiszter úr által elrendelt vizsgálat során a gyulai állami rendőrkapitányság jelentette, hogy a gyulai kávéháztulajdonosok a kávéházi ipar gyakorlására jogosító iparengedélyüket kivétel nélkül visszaszolgáltatták és minden korlátozás vagy változás nélkül, mint vendéglősök gyakoroltak kávéházi ipart. Mivel a vendéglősöknek ez a magatartása jogellenes, a gyulai m. kir. rendőrkapitányság a visszaélés megszüntetése érdekében a szegedi kereskedelmi és iparkamara meghallgatása alapján a volt kávéháztulajdonosokat felhívta, hogy a kávéházi ipart jellegző üzleti tevékenységüket szüntessék meg, vagy ebbeli ipari tevékenységükhöz a kávéházi ipar gyakorlására jogosító iparengedélyt szerezzék meg. A kapitányság tehát nem akadályozta panaszosokat iparűzésükben, azokat azonban, akik felhívásának eleget nem téve, kávéházi ipart mint vendéglősök tovább gyakorolták, jogosulatlan iparűzés miatt az illetékes rendőri büntetőbíróságnál feljelentette. A gyulai állami rendőrkapitányság eljárása nem volt jogellenes, mert több jogszabály a rendőrhatóság kötelességévé teszi a vendéglői üzemek ellenőrzését. A kérdés érdemére nézve pedig, hogy tudniillik a vendéglősök erre az iparra szóló iparengedélyük alapján kiszolgáltathatnak-e kávéházi ételeket és italokat is, irányadó a 78.000—1923. K. M. s. r. 130. §-a, amelynek első bekezdése a következőképen rendelkezik : „Vendéglőnek az olyan iparüzletet kell tekinteni, amelynek hideg és meleg ételeket, korcsmák üzletkörét meghaladó keretekben szolgáltatnak ki.“ Ugyanezen § 5-ik bekezdése pedig ekként hangzik : „Kávéháznak az olyan üzletet kell tekinteni, amelyben kávét, csokoládét, kakaót, tejet, tejterméket, tejbefőttet, sajtot, teát, fagylaltot, jegeskávét, tojást és ebből készült ételeket, hideg és meleg hentesárút (sonkát, felvágottat, kolbászt) és egyéb hideg ételeket, valamint konzervféléket, gyümölcsöt, mézet, üdítő italokat és a felsorolt cikkekkel fogyaszf A tudományé a szói Dr. Ralph H. Cheney, newyorki egyetemi tanár többek között a kövekezőket írja a kávénak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról: ,,Kétségtelenül a coffein az az egyedüli gyógyital, amely mérsékelt mennyiségben fogyasztva’ közvetlenül foxozza mindkét nembeli felnöttné1 a test teljesítő képességeit. k kávéfogyasztás tehát kívánatos szokás, mert gyorsan és — bizonyos menny ség elfogyasztása után — több órára serkenti az agy cortica/is felületét nagyobb és exaktabb tevékenységre. így ék tehát valódi, jó babkávét! Meinl Gyula r.-i ká yébehoxatala• tani szokott cukrász és péksüteményeket szolgáltatnak ki és amelyekben legalább egy tekeasztal a a közönség rendelkezésére áll.“ Az említett két rendelkezés egybevetéséből kitűnik, hogy a vendéglői iparüzletekben a hideg és meleg ételek, valamint italok kiszolgáltatása címén voltaképen azon ételeket és italokat is lehet kiszolgáltatni, amelyek egyébként kifejezetten a kávéházi ipar üzletek cikkeit teszik, mert a vendéglői ipar szélesebb munkaköre mindezeket a cikkeket is felöleli. Mindezek ellenére a vendéglői ipar természetesen nem foglalja magában a kávéházi ipart és annak cikkeit nem szolgáltatja ki oly módon, olyan keretek között, amint az a kávéházakban szokásos. A vendéglős például kétségkívül kiszolgáltathat vendégeinek kávét, teát stb.-t, de nem teheti ezt olyan keretekben, mint egy kávéház és egészen kétségtelen, hogy ez a vendéglős, aki arra rendezkedik be, hogy a reggeli és uzsonna idejében kávét, teát stb.-t, a déli és esti órákban pedig feketekávét és egyéb italokat olyan keretek között szolgáltat ki, mint egy kávés, Villanyzongorák Zeneautomaták Önműködő hangszerek. Rádió erősítők LEGNA GY ÓBB VÍI.ASZTÉ KB4S KEDVEZŐ RÉSZLETFELTÉTELEK Pénzbedobóssal i'Izet li éti a részletet Bérlet. Szakszerű javítás és hangolás Sternberg Királyi Udvari SzállítóK Hangszergyára Budapest, VII., Rákóczi út 60. Saját palota azt csak a kávéházi iparra szóló úgynevezett iparengedély alapján teheti. A súly tehát nem a kiszolgáltatott cikkeken, hanem a kiszolgáltatás módjában van. Kisebb helyeken egyes vendéglőkben a kimondottan kávéházi cikkek kiszolgáltatása olyan szűk keretek között történik, hogy azt nem lehet a kávéházi ipar gyakorlásának minősíteni. Forgalmasabb helyeken azonban a kávéházi ipar teljesen különválik a vendéglői ipartól és azok a vendéglősök, akik kávéházi ételeket és kávéházi italokat kávéházi keretek között szolgáltatnak ki, joggal kötelezhetők arra, hogy vagy hagyjanak fel azzal, vagy szerezzék meg a kávéházi iparra szóló engedélyt is. A borkereskedelem szokványai. Vendéglősök, korcsmárosok, borkimérők és borvásárlók tanulságára összeállította a Vendéglősök Lapja részére a Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete. III. (Folyt, és vége.) 16. §. Azon ügyleteknél, amelyeknél az űrtartalom nélkül csupán a hordók darabszáma jelöltettek meg, transporthordók alatt 650—850 (átlag kb. 750), félhordók alatt 280—420 (átlag kb. 350), gönci hordók alatt 136 liter és akós hordók alatt 50—70 liter űrtartalmú hordók értendők. 17. §. Ezen meghatározott űrtartalmú hordókra szóló ügyleteknél jogosult az eladó két hl.-ig 20%-kal, azontúl 10%-kal több, vagy kevesebb bort szállítani. 18. §. Ha kötésnél a szállítandó árú származási helye nem határoztatott meg, az eladó bármely borvidékről származó árút szállíthat. 19. §. A kikötöttnél jobb minőségű árú e címen nem utasítható vissza. Ha azonban a felek kikötötték, hogy az árú valamely meghatározott termelő vidékről származó legyen, akkor a származási helyet a jobb minőség nem pótolja. 20. §. „Fuvardíjmentes“ vagy „bérmentes“ eladás azt jelenti, hogy a vasúti fuvardíjat az eladó fizeti. Egyéb rendeltetési helyen felmerülő illetékek és költségek a vevő által fizetendők. A vasúti fuvardíjat fuvarmentes eladás esetén is a vevő tartozik kifizetni, de azt a számla kiegyenlítésénél levonhatja. A fuvarmentes eladásoknál nem tartozik eladó az árút vevőnek a rendelkezési állomáson átadni s egyéb kikötés hiányában a szállítás vevő veszélyére történik. Ez a meghatározás: „költségmentesen (franco) vasúthoz, hajóhoz, pincéhez stb. szállítandó“ az eladót arra kötelezi, hogy az árút saját költségén, ideértve az üres és teli hordók fuvardíját, a megnevezett helyen adja át. 21. §. Ha az eladott árú mennyisége ezen meghatározással : „circa“, „körülbelül“, „mintegy“ jelöltetett TI v ® automatikus viSíamos hűtőkészülékek minden célra és minden nagyságban. Semmi felügyelet, semmi kezelés. Minimális üzemköltség. Kedvező fizetési feltételek. Hahn Arthur es Tarsai Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. Telefon: *Aut. 898—86 mm
