Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-03-20 / 6. szám
XXXXVI. ÉVFOLYAM ti. SZÁM 1030. MÁRCIUS 30, 9 Hl (VENDÉGLŐ-, SZÁLLÓ-, KATÉHIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. klr. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési (líj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkiní II iimnwn—— ALAPÍTOTTA: IHÁSZ CíTÓBOT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 2 ÓRÁIG Amnesztia történt. Nagy büntetéselengedés abból az alkalomból, hogy Horthy Miklós tíz esztendő óta áll Magyarország kormánykerekénél. Ebben az amnesztiában nagyon sokan hittek, bíztak és reménykedtek eddig a mi szakmáinkban is. Hiszen a mi szakmáink meglehetősen bonyolult üzleti életében rengeteg olyan alkalom adódott elő, amikor a modern üzleti forgatag egyes epizódjai nem fedték a meglehetősen merev és ezért alkalmazkodni nem képes rendeletek betűit. Sok olyan ítélet nyomja a mi szakmáink egyes embereit, amely ítéletek megfelelnek ugyan a rendeleteknek, de a modern élettel nincsenek összhangban. Távol áll tőlünk a szándék, hogy büntetlenséget követeljünk a bűnökre. De a bűn fogalmát konzervatív értékmérők állapították meg s túlértékeltek mulasztásokat, áthárítottak idegen felelősségeket a mi embereinkre, akiknek az italmérési engedély kockázatos jövedelmi lehetőségeivel szemben egyre többet kell vállalniok. Az amnesztia-rendelet kétségkívül magán viseli azt a nemeslelkű, megértő szellemet, amely a kormányzói helyről szerteárad. De az amnesztiarendelet végrehajtása már bürokratikus dolog, ettől már nagyon sok függ. Éppen ezért szakmáink érdekképviseleteinek ugyancsak résen kell lenniök, hogy mindent kivívjanak, ami lehetőséget csak megenged az amnesztia-rendelet kerete. Ügy értesülünk, meg is történt minden ebből a szempontból. De föl kell hívnunk kartársaink figyelmét mégis országszerte, hogy iparkodjanak saját ügyeikben a legnagyobb agilitásra. Alig van olyan ítélet a mi szakmáink emberei ellen, amely bele ne férne az amnesztia-rendelet egyik vagy másik nyitva hagyott szakaszába és kár volna elszalasztani bármit is, ami előnyt jelentene a mi úgyis sokat szenvedő és legtöbbször mások miatt sújtott szakmáinkban. Az államfő fenntartotta magának a jogot, hogy külön, méltánylást érdemlő esetekben az amnesztia-rendelet keretein kívül is megkegyelmezhessen. Kétségtelen, hogy ez adja a legnagyobb reménységeket. Olyan ügyekben, amelyekben nem a,,piszkos nyereségvágy“okozta a hibákat, amelyekre súlyos ítéleteket vont rá a konzervatív bírálat, ezen az úton új, modernebb és nemesebb mérlegelést kaphat, aki érzi és valószínűsíteni is tudja az igazát. Aki kegyelmet kér és ezt megokolni is tudja, az sok reménnyel várhatja a döntést. Mindenütt vannak szakértők, akik tudják erre a módozatokat, meg kell ragadni ezt az alkalmat, ha van valami alátámaszték. Amikor megtörténhetett az, hogy szinte az összes sajtóperek elítéltjei A vendéglős és korcsmáros szakma lapjaiban olvastam legutóbb a hírek között ,,A bortörvény kifüggesztési kötelezettségének eleget tevő kereskedő nem büntethető“ címen egy közleményt. A Fűszerkereskedők Lapjából átvett kisebb terjedelmű közlemény megemlékezik a Fűszerkereskedők Országos Egyesületéhez érkezett panaszokról. A hír szerint több fűszerkereskedő sérelmesnek találta azt, hogy a bortörvénykivonat szabálytalan, az előírásnak nem megfelelő helyre kifüggesztése miatt ellenük büntetőeljárást tettek folyamatba. És hogy a megindított eljárás befejezéseként súlyos büntetést kaptak. Azon a címen, hogy a bortörvénykivonat vagy túlmagasan, vagy pedig nem elég szembeötlő módon és helyen volt az üzlethelyiségben elhelyezve. A panaszhoz fűzött kommentár szerint — mindez a hivatalos helyre való utalással történik — teljesen közömbös az, hogy a bortörvény kivonata mely helyen és milyen magasságban nyer kifüggesztést. A lényeges az, hogy a kereskedő a kifüggesztési kötelezettségnek általában eleget tegyen. Ez az említett közlemény egyik súlyos tévedése. kegyelemért fordultak hivatalos körök támogatásával a kormányzóhoz az amnesztia alkalmából, a mi szakmáink sem mulaszthatják el ezt a lehetőséget. Ismételjük, nem célunk, hogy bűnösöket mentesítsünk, bár az amnesztia bűnösök számára akar kegyelmet adni. Mi csak a mi „nem- bűnöseinket“ akarjuk kivonni a szerencsétlenség, apró hiba, vagy meg nem értés folytán fenyegető megalázó büntetésektől. Mi nem akarunk egyetemleges megkegyelmezést, csalókat, sikkasztó- kat nem támogathat hivatalosan egyetlen szakmai képviseletünk sem. De tudja mindenki, minő apróságokra csap le legsűrűbben a mi üzemi életünkben a megtorlás, mi ezeket akarjuk kivédeni. És nagy elégtételünkre lesz, ha megértenek a legfelsőbb helyen ! (Z. A.) A másik pedig az, amikor — ugyancsak a hivatalos helyre utalással — azt állapítja meg, hogy ,,a bortörvény kivonata nem arra szolgál, hogy azt a kereskedő a kirakatába elhelyezze, nem arra, hogy azt a vevő egy üveg bor vásárlása előtt tanulmányozza, hanem, hogy a kereskedőnek legyen állandóan a szeme előtt mindaz a fontos intézkedés, amelyet a bor forgalombahozatalánál neki tudnia kell és így esetlegesen ne hivatkozhasson a törvény nem ismerésére.“ Nem tudom, hogy a panaszolt esetek hol történtek meg. Nem tudom, hogy a panaszos kereskedőkkel szemben valóban mi képezte az eljárás alapját. De ehhez a most ismertetett magyarázathoz--közérdekből— szükségét érzem annak, hogy visszatérjek. A magyarázat tartalma ugyanis olyan értelmezést engedi meg az érvényben levő jogszabály végrehajtásának, ami gyökeresen eltér a jogszabály lényegétől és tartalmától. Itt valami komoly félreértésnek kellett történnie. Valami téves értelmezésnek, amely nem juthat át így a köztudatba. Különösen nem akkor, ha ezzel egy szakmára a másik előnyére indokolatlan hátrány következnék be. Popper Mór és Lipét r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Alapítiatott 1869. évben. Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. A bortörvénykivonat kifüggesztésének A „Vendéglősök Lapja“ számára írta: dr. Türei-Osváth István m. kir. rendőr fogalmazó.
