Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-03-05 / 5. szám
X XXXVI. ÉVFOIiTAM 5. SZÁM 1930. MÁRCIUS 5. rv VENDÉGLŐ (VENDÉC1LŐ-, SZÁLLÓ-, KATÉSIPABI ÉS KÖZEAZDASÍtíI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-;ín Előfizetési (líj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ▲LAPÍTOTTA : IHÁSZ OTÖBfiT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322 — 81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLIITÁS 3 ÓRÁI« A kormányzó tíz esztendeje nem politikai ünnep. Bensőséges, meleg ünnepe minden magyar embernek a határokon innen és túl, tartozzék az bárminő pártállásba és bárminő politikai nézetek körébe. Mi nem szívesen ünnepelünk. A mi szakmáinkat olyan csapások érték az elmúlt esztendők során és érik folytonosan még ma is, hogy a gondviselte emberek lassú elfásulásával alig tudunk már örülni az örvendezőkkel is. De ezek a napok még a mi szakmáink számára is kivételek. Az eleven történelem megbecsülését jelenti a mi babérkoszorúnk annak a szobornak a talapzatán, amely a kormányzó tíz esztendejét jelöli. Szerte az országban egyetlen vendéglő, kis- korcsma, kimérőhely, szálloda vagy kávéház nem volt, amely március 1-én a nemzeti színekkel, különleges díszekkel ne jelezte volna, hogy részt kíván venni az általános ünneplésben. Más lapokra tartozott azoknak a méltatása, amelyek a magyar köznemesi család fiát egy idegen hadsereg tengerészeién keresztül fölemelték addig a hatalmas helyig, ahonnan minden magyarok számára parancs osztható. Mi csak az ünneplőkkel tartva állapítjuk meg, hogy a magyar vérből lett államfő csodálatos tökéletességgel tartotta kezében a magyar államhajó kormányát tíz esztendőn keresztül, bebizonyítva a mi uralkodásra termett fajunknak a magasabb elhivatottságát, mint ahogy méltó volt is a legelső magyarhoz. Túl a gazdasági és politikai válságokon minden magyar polgár érezte végre, hogy a magyar államfő évszázadok óta először teszi alkotmányos hivatását, uralkodik, anélkül, hogy kormányozna. Először éreztük, hogy az államfőt nem terhelheti felelősség semmiféle politikai vagy gazdasági sorsfordulatunkért, a legelszántabb ellenzéki vezérek is legfeljebb a felelős kormányig tudtak eljutni támadásaikkal, tovább még gondolatban sem. És hosszú évszázadok óta először tudta, minden magyar, hogy az államfő körül nem kell harcolni a magyarság nemzeti ideáljaiért, nagy eszményeiért, mert az államfő sokkal különb harcosa ezeknek, mint a napi gondokban megrokkanó, szürkülő lelkű és egyszerű hazafiságú polgár. A kormányzó, Hunyadinak és Kossuthnak méltó utóda, kétségtelenül örök nevű már a nagy, magyar államfők között. De nagy példaadás ő minekünk, a kisembereknek is. A kötelességteljesítés élő szobra ő és példaképe mindenkinek, aki a magasságok felé vivő utakban reménykedni tud. Bizonyítéka annak, Az 1929. évi március hó 20-ával életbelépett bortörvénynovella — 1929. évi X. t.-c. — a bortörvénybe ütköző kihágási eljárás során alkalmazható jogelvonás kérdésében új helyzetet teremtett. Az 1924. évi IX. t.-c.-be iktatott bortörvényből a jogelvonásra vonatkozó 50. §-nak az első bekezdését: ,,A szeszes italok kimérésére vagy kismértékben való elárusítására szóló engedélyt el kell vonni attól, akit a 42. § 1. vagy 2. pontjában ütköző kihágás miatt — hamisítás és a hamisított ital forgalombahozatala — jogerősen elítéltek. Akit pedig e törvény 43. § 1—7. pontjaiba, végül a 44. § 1—4. pontjaiba ütköző kihágás miatt ítéltek el jogerősen, attól a szeszes italok kimérésére vagy kismértékbeni való elárusítására szóló engedély elvonható“ hatályon kívül helyezte. E rendelkezések helyébe az 1929. évi X. t.-c. 25. §-a : „Akit a jelen törvény — 1924. évi IX. t.-c. — 42. § 1. és 2. pontjába ütköző kihágás miatt jogerősen elítéltek, attól a szesezs italok kimérésére vagy kismértékben való elárusítására vonatkozó engedély elvonható. Az ítéletet ily esetben jogerőre emelkedése után közölni kell az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal. Mellőzendő azonban az ítélet közlése, ha a bíróság a büntetést az 1879. évi XL. t.-c. 21. §-ában foglalt hogy nincsenek előre megírt sorsok. Cselekedni kell a megfelelő pillanatban, határozottan és végzetes kockázatok ellenében is •— ez a döntő sikerek titka. Soha, semmiféle helyzetben nem szabad várni a csodát, készen kell állani az akcióra és mindig eltalálni azt a határt, amelyen túl nincs tovább. A kis életekben is ugyanolyan körülmények és ugyanolyan erők érvényesülnek, mint a nagyokéban, csak éppen az arányok mások. És a kormányzó tíz esztendejében méltóan ünnepelhetjük a többi, kisebb életek tíz esztendőit is és bennük a hajlíthatatlan lelki erő, a tettre kész optimizmus és a férfias önbizalom diadalát! rendelkezés — ha az enyhítő körülmények túl- nyomóak, az elzárás büntetés helyett pénzbüntetés állapítható meg — alkalmazásával szabta ki.“ Első pillantásra nyilvánvaló, hogy az új novclláris rendelkezés nagymértékben enyhítette az alaptörvény drákói szigorúságéi rendelkezéseit a jogelvonás kérdésében. ^ A régi jogszabály alapján a rendőri büntető bíró keze teljesen kötve volt. Ha az engedélyes bűnösségét — legtöbbször valóban csak a borvizsgáló szakértő bizottság által eszközölt vegyelemzés eredményét feltüntető szakvélemény, mint egyedüli bizonyíték alapján — akár gondatlanság miatt is, emlékezzünk a régi 45. §-ra — meg kellett állapítania az 1924. évi IX. t.-c. 42. § 1. és 2. pontjaiba ütköző kihágás miatt — hamisítás és forgalomba- hozatal —• akkor a büntető ítéletben parancsolóan ki kellett mondania egyben az italmérési jogosítvány elvonását is. Ez az eljárás végeredményben azt eredményezte, hogy amikor a meghozott büntető ítélet az esetleges fellebbezések érdemi felülbírálása után jogerőre emelkedett, a jogerős ítélet kiadványát késedelem, nélkül közölnie kellett az illetékes pénzügyigazgatósággal. A pénzügyigazgatóság pedig a törvény szellemében — az ítélet alapján mást nem is tehetett — az italmérési jogot minden egyéb indokolás- nélkül elvonta, A jogelvonás a bortörvénynovellában. A „ Vendéglősök Lapja" számára írta: dr. Tiirei-Osváth István m. kir. rendőrfogalmazó. Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-KŐbáBiy«39 Előd UCCSS 8a 82881« Älapittatött 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
