Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-02-20 / 4. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. február 30. és éttermi asztalok, székek, sörkimérőkészülékek, billiárdasztalok, alpakka evőeszközök, teljes felszere­lések használt és uj állapotban, legolcsóbb beszer­zési forrása: BRAUN GYULA, Budapest, VII., Síp-utca 14. sz. * Alapíttatott: 1896. TOKAJI KONYAK A LEGJOBB Első Tokaji Konyakgyár R.-T. íokaj £ngl Bernát ésTsa R.-T. Budapest, Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcs- pálinkáját és likőrjeit Úri, női és gyermek bőrkabátok speciális készítése. Készkabátok nagy választékban. \ar«íra M de-fnii Budapest, Kazinczi ucoa 3. fáig(I ITJ-dl lUIi Telefon : József 421-99 kávéházi, klubberendezések Billiárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített Üvegáruk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb,, stb Vétel, eladás és kölcsönzés! FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. KöltnCgrvetés «8 ftrjeeyzth díjtalan ! ciKKei vendéglők részére: /-v , // a csoKoládé szelet fciiLJ novigattölteléKKel /ÍN , // p Grilles szelet cocos­gHllage töltelékkel /-v . táblás-, ét-, főző-, CJMjcr tejcsokoládék h.K.4v.j és Kakaópor TesséK ajánlatot Kérni! Levélcím: Budapest X. PostafióK 22. Vendéglősbál Győrött. Győrből írják : A régi jó világban a vendéglősbálok lehettek a farsang leg­értékesebb mulatságai. Ezen a napon istenigazában kimulatták magukat azok a tisztes polgárok, akik egész évben arról gondoskodtak, hogy mások jól mulassanak. A vendéglősbálra összejöttek a,,város legjobban ismert, népszerű polgárai, a joviális ven­déglősök asszonyukkal és szépséges kisasszony­lányukkal, körülöttük forgolódott a fürge legénység, melynek az udvariasság, figyelmesség és mulattatás a mesterségéhez tartozik, fülükbe húzta a város legjobb cigánya, kunt a kisebb teremben minden jóval megrakott asztalok várták, rajtuk az ország légjobb borai . . . Olyan mulatság a vendéglősbál, melynek hírére és megszemlélésére mindig sűrűn megtelnek a győri Vigadó karzatai. A győri ipar­testület vendéglős, kávés és szállodás szakosztályai­nak idei báljára szép számmal jöttek össze nézők és mulatozók. Képviseltette magát a városháza és egyéb hatóságok is. Tizenegy óra felé Flacker Pista jóhírű bandája rázendített a bálnyitó csárdásra, melyre a következő hölgyek vonultak föl táncosaik karján : Asszonyok : László Józsefné, Erdős Sán- dorné, Haller Mátyásné, Kovács Gáborné, Kosztka Tivadarné, Guti Sándorné, Kónyi Józsefné, Juhász Györgyné, Tóth Istvánná (Ráró), Csonka Antalné. Leányok: Kertész Valika, László Sárika, Kosztka Olga, Kindl Margit. Pécsett nyilvános helyen a zenéhez mindig külön engedély kell. A pécsi rendőrkapitányság mindazon vendéglősök, korcsmárosok, kávéháztulajdonosok, kávémérések és más nyilvános szórakoztató helyi­ségek tulajdonosainak, akik üzletükben vendégeiket zenével szórakoztatni kívánják, figyelmét felhívják arra, hogy a belügyminiszter rendeletében foglalt rendelkezés szerint hangszerekkel nyilvános helye­ken kereseti célokból való játszáshoz rendőrhatósági engedély szükséges. Mindazon nyilvános helyek tulajdonosai tehát, akik vendégeiket zenével szóra­koztatni kívánják, kötelesek a rendőrkapitányság­tól engedélyt kérni. Az engedélynélküli zenéltetés mint kihágás büntetendő. A rendőrhatósági engedély díjtalan. A rendőrhatósági engedélyért benyújtott kérvénynek, amely 4 P illeték alá esik, tartalmaznia kell: az üzlethelyiség megnevezését és helyét (pl. vendéglő, Szigeti országút 10. sz.), a játszáshoz alkal­mazni kívánt zenekar megnevezését (pl. cigány, tambura, jazz-band stb.). Ezenkívül tartalmaznia kell (esetleg a kérvényhez mellékelt névjegyzékkel pótolható) az alkalmazni kívánt zenészek nevét, foglalkozását, lakását, zeneműködési engedélyének számát és hogy ezt mely hatóság állította ki. Itt fel­hívja a rendőrség a zenéltetni kívánó nyilvános helyek tulajdonosait, hogy saját érdekükben is csak olyan zenészeket alkalmazzanak, akiknek működési engedélyük van. Amennyiben valamely zenekarban személyi változás következnék be, a vendéglő tulaj­donosa ezt az engedély helyesbítése végett, fenti adatokkal bejelenteni köteles. A vasárnapi munkaszünet felfüggesztését kérik a sörkereskedők. A kereskedelmi miniszter évről-évre fel szokta függeszteni a vasárnapi munkaszünetet a sör szállítására. Ez azért szükséges, mert a nagy- fogyasztó vendéglősök az időjárástól teszik függővé a sör beszerzését, rendszerint csak vasárnap szállít­ják le aznapi szükségletüket. Emellett azonban indokolta a munkaszünetet az is, hogy a sör a nyári nap hevében könnyen romlik, különösen a kisebb vendéglőkben, ahol nem kezelhetik megfelelően és emiatt nem is szerezhetik be egy-két nappal előbb a vasárnapi sörszükségletet. Az elmúlt évben a keres­kedelmi miniszter szokásos rendeletét nem adta ki és ezért a sörkereskedők most felkérték, hogy kellő időben léptesse életbe a vasárnapi munkaszünetet. A dunántúli küldöttség a pénzügyminisztériumban. Hogyan áll a butellások ügye? A Dunántúli Vendéglős Szövetség vándorgyűlése határozatából elkészült a korlátolt italmérőkről szóló memorandum és azt ifj. Héjj Imre elnök veze­tésével küldöttség vitte Budapestre e hó 11-én, amelyen többek közt Reinberger József társelnök, László József társelnök (Győr), Pulay László alelnök, Nagy István, Jankovits Imre választmányi tagok, Stéger István (Mór), Turiák Alajos (Mór), Stefa- novszky Jenő (Veszprém), Kováts Lajos (Veszprém), Tóth János (Mohács), Krausz Károly (Mohács), Magyar István (Komárváros), Szöllőssy Ferenc főtit­kár stb. vettek részt. A küldöttséget a Magyar Szállodások és Vendég­lősök Országos Szövetségének elnöke vezette Thaly Zsigmond pénzügyminiszteri államtitkár, az ital­mérési ügyek intézője elé, egyszersmind ismertetvén a memorandumot, amely kéri az 1921. évi IV. t.-c. vonatkozó rendelkezésének olynemü módosítását, hogy a korlátolt italmérők az égetett szeszesitalok, valamint az üvegsör meghagyása mellett a bornak bárminő formában való árusításáról eltiltassanak. A szónok nagy körültekintéssel ismertette ipa­runknak ezt a legnagyobb veszedelmét, amely az erősen megcsappant forgalomnak nagy részét indoko­latlanul, sokszor az italmérési törvény és az enyhe büntetések kijátszásával ragadja el a rengeteg köz- * terhekben fuldokló vendéglős- és korcsmárosipar elől. Szöllőssy Ferenc főtitkár utalt arra, hogy vagy ötször volt már ennek a kérdésnek előadója az orszá­gos szövetség kongresszusain, de bár a magyar vendéglősség nevében egyhangú volt a kérelem, sohasem nyúltak komolyan a kérdéshez, hogy érdemileg elintézzék, mert a másik érdekeltség ezt mindig megtudta akadályozni. Bőven kifejti a kérdés lényegét, felsorakoztatja a mellette szóló argumentumokat, amelyek úgy az államháztartás, mint a vendéglősök, korcsmárosok exisztenciája érdekében immár halaszthatatlan fontossággal bírnak és bejelenti, hogy a végső kétségbeesés hajtotta most már ide a vidéki szakmabelieket ebben az ügyben, akiknek szájából az élő szó erejével is meg­nyilatkozik a kényszerítő valóság, amely szerint ezt a kérdést úgy a kincstár, mint a haldokló szakma érdekében most már elintézni kell, I Ifj. Héjj Imre elnök azokról a visszaélésekről mond el konkrét adatokat, amiket az őstermelőknek nyújtott kedvezmény kijátszásával követnek el, továbbá példát említ arra is, hogy vidéki városban évtizedek óta fennálló vendéglő közvetlen szomszéd­ságában, ugyanabban a házban is adtak ki másik korlátlan italmérési engedélyt. László József győri elnök a közönség megkárosí­tását látja abban, hogy silány, beteg borokat is kimérnek az ahhoz nem értő butellások, akik fűszer­üzletükből, lakásukból, kamarájukból, udvarukból is korcsmát csinálnak és úgy játszák ki az italmérési törvényt. Stefanovszky Jenő veszprémi elnök szomorú képét festi a vidéki vendéglős- és korcsmárosiparnak. Nyolc minisztérium van és mi mégsem tapasztaljuk, hogy segítenének rajtunk pedig már tönkre megyünk, aminthogy eddigi kartársaink nagy része már tönkre is ment. Azt mondják, mi lessük meg a butellások kihágásait, hát pénzügyőrök is mi legyünk? Egyet­len cikkünket, az italt átengedik a fűszereseknek, hát mi meg fűszerüzletet nyissunk, merthogy ilyen védtelen helyzetünkben ebből az iparból nem tudunk megélni az biztos, mert akinek eddig nem bírta a maga, meg a rokonsága vagyona, az már eddig is elpusztult. A mórvidékiek részéről Turiák Alajos mondotta el azokat a visszaéléseket, amelyeket Móron a húsz korlátlan italmérővel szemben kétszáznál többen elkövetnek. Az államtitkár megértéssel hallgatta az előadott szomorú valóságokat és kérte a szakmát, hogy legyen segítségére a visszaélések felkutatásában. Legyenek meggyőződve arról, hogy a pénzügyi kormányzat igazságot és törvénytiszteletet akar és ebben ott áll a vendéglősök és korcsmárosok érdeke mellett is. A kérdéssel érdemben fognak foglalkozni, de a döntés előtt természetesen más érdekeket is meg kell hallgatni és csak úgy lehet határozni. Bárminő idetartozó ügyeikben forduljanak biza­lommal őhozzá és az esetet írásban küldjék fel egye­nesen neki és majd intézkedni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents