Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-12-05 / 23. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1030. december 5. Vendéglősipar gyakorlása iparengedély nélkül. Az olyan vendéglős, aki iparát 23 éve iparengedély nélkül űzi, iparűzését iparjogilag a kereskedelmügyi miniszter kivételes engedélye alapján teendő szakvizsgával alapozhatja meg. (Soproni kamara.) dobozos emmentáli vezet. LAUF^ÄHI S. Ajánlja zamatos uradalmi BORNAGYKERESKEDÖ BUDAFOK KOSSUTH L.yGCA 66. telefonszíM: BUDAFOK ii legolcsóbb árak mellett. fajborait BORÖSZTAJwYA Pincék s BUDAFOK, Petőfi út IÍÖZJPOST1 IRODA : Budapest, If., fíááor ucca 16. szám Msa»HBHWKn’ti^Era özv. Berkovits Márolyné Budapest, VI. kér., Síp ucca 4. sz. Telefon: József 425—31 Vendéglői és kávéházi papirkeliékekgyára Papírszalvéta, tálpapir, papirtányér, bonkönyv, blokk, étlap, menükártya, Cári tás toilettepapir. — Hektograph-sokszorosító, fogvájó, billiárd-kellékek, dominó, sakk és az összes vendéglői kellékek legolcsóbban. — Játékkártya gyári raktári Budapest, Vili., kenyérmező ucca S. sz. Telefon: J. 395-64, J. 340-11 -IC- Telefon: J. 395-64, J. 346-11 Elsőrendű saját termelésű fajboroK. Legkitűnőbb palacKboroK. kávéházi, klul>l»eresi«tezéísel£ Biltiárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcelián és hitelesített üvegáruk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözós. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vételi, eladás és kölcsönzési FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. Káltaégvetás és árjegyzék díjtalan! A kecskeméti vendéglősök felmondják üzleteiket ! Az italmérési illetékeket Kecskeméten olyan óriási összegekben szabták meg, amilyenekre nincs példa az egész országban, beleértve magát a fővárost is. Hivatalos kimutatás, hogy amikor egy budapesti kimondott nagyvendéglő, amely 1000 hektoliter bort mér ki évenkint, 350 pengő évi italmérési illetéket fizet, ugyanakkor egy 150—200 hektoliter borforgalmat lebonyolító kecskeméti vendéglőst 1200 pengős italmérési illetékkel sújtanak. Ez azt jelenti, hogy Budapesten egyharmad fillért tesz ki literenkint az italmérési illeték, Kecskeméten pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb összegre, 10—15 fillére rúg. A békeévekben a legmagasabb illeték Kecskeméten 600 aranykorona volt, ma olyan vendéglős, aki békében 400 koronát fizetett, 10Ö0 pengőnél is nagyobb összegű illetéket kénytelen fizetni. A kecskeméti vendéglősök most hivatalosan kérni fogják a javadalmi hivatalt az illetékek méltányos mérséklésére. Az illetékek ügyénél is sokkal nagyobb visszhangja volt a házbérügynek. A kecskeméti üzlet- bérek nemcsak aránylag, fianem számszerűleg is sokkal nagyobbak a békebelieknél ugyanakkor, amikor a forgalom harmadát, negyedét sem éri el a békebeli nívónak. A Beretvás-kávéház évi üzletijére békében 24.000 korona volt, ma 33.000 pengő. A Jenei-vendéglő üzletbére békében 4000 korona, ma 5000 pengő, a Gergely-vendéglő bére békében 3500 korona, ma 5800 pengő, a vasúti vendéglő bére békében 600 korona, ma 1800 pengő. A rendkívül elkeseredett hangon tárgyaló vendéglősök kijelentették, hogy amennyiben az üzletbéreket a háztulajdonosok nem fogják jelentősen leszállítani, a legközelebbi lejáratkor valamennyien egyöntetűen felmondják üzleteiket, mert egyenesen képtelenség a mai forgalmi viszonyok mellett nagyobb üzletbéreket fizetni, mint a békeesztendőkben. A népjóléti minisztert kérik föl közbelépésre. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fölvilágosító- és panaszirodája. A kamara elnöksége szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot kíván biztosítani a kerületbeli kereskedő és iparos szakkörökkel s a kamara;egész hivatalos apparátusát intenzívebben óhajtja bekapcsolni a kereskedők és iparosok ügyesbajos dolgainak intézésébe. E cél érdekében az elnökség fölvilágosító és panaszirodát állított fel. Az iroda egyrészt felvilágosítással és tanáccsal áll rendelkezésére a jogkereső kereskedőknek és iparosoknak, másrészt meghallgatja és kivizsgálja a felmerült panaszokat és amennyiben azokat jogosaknak találja, orvoslás végett megkeresi az intézkedésre illetékes hatóságokat. A panasziroda működésének eredményessé tétele érdekében a kamara elnöksége a kormánynál is interveniált s kérte oly intézkedés kiadását, mely a hatóságoknak elsőrendű kötelességévé teszi, hogy az iroda által a hatóságokhoz továbbított panaszok gyors és soronkívüli elintézést nyerjenek. Az iroda a kamara székházában (V., Szemere ucca 6. sz., földszint 6.) már meg is kezdette működését és a délelőtti hivatalos órák alatt áll a közönség rendelkezésére. A mi adópénzeinkből ! A napokban megnyílik Csordás Elemér dr. tisztifőorvos felügyelete mellett a városi hatósági diétás étterem. Az étterem vezetősége tisztán szociális és közegészségügyi érdekeket kíván szolgálni, amikor ezt az éttermet megnyitja. Ez róla a hivatalos közlés. Az éttermet a városi étkezőben nyitják meg, a városháza területén és az ételek árai igen olcsók. A hústalan ebéd ára 70 fillér, a húsos ebéd ára 1 pengő 40 fillér. Külön ebédet rendelhetnek a cukorbetegek és elkészítik az egészen különleges diétás ebédeket is 1 pengő 70 fillérért. Valószínű, hogy az étterem igen népszerű lesz. Az étterem nyilvános, oda bárki bemehet és rendelhet ebédet. Még egy hatósági konkurrens! Sopronban az idén 34.000 hektoliter bor termett. Köztisztasági apróságok Amerikában. A Vendéglősök Lapja számára írta: Lindenberger Antal. Az amerikai mammutvárosokat a felületes szemlélő, vagy az újonnan érkezett bevándorló rendszerint pár szóval szokta elintézni, ilyenformán : Na ! a tisztaságot sem itt találták ki ! Pedig nem egészen úgy van ! Igaz, hogy a kikötők melletti uccák és azok környékeire nagyrészben ráillik az ilyen kijelentés! De az igen könnyen megérthető, ha a figyelmes szemlélő méltányolja azt az óriási forgalmat, amit itt éjjel és nappal lebonyolítanak. És bizony a rakodó munkás nem igen figyel arra, sem a kocsis, sem a soffőr, hogy az ucca tiszta maradjon, hanem azt nézi, hogy mennél többet fordulhasson a kocsijával, mert azt nyilvántartják és attól ő prémiumot (jutalmat) kap. Tehát főként az elképzelhetelen nagy forgalom az oka annak, hogy egyes uccák nem tiszták. Viszont a belső városi uccák és az avenu-ek, dacára a nagy forgalomnak, eléggé tiszták s főként pormentesek. Éppen erről akarok írni. Nagyon megszívlelnek tartanám, ha ezt itt Budapesten is figyelembe vennék, mert igazán kevés költségbe kerülne a városnak, de ezer és ezer emberrel kevesebb kapná meg azt a borzalmas „fehér betegséget“, aminek tüdővész a neve. Nem azért, mintha Amerikában nem volnának tüdőbajos emberek! óh nem. Sajnos, ez a betegség az egész világon el van terjedve ; de mióta nagyon harcolnak ellene, legalább 25—30%- kal kevesebb az áldozatainak a száma. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy Budapest székvárosa nem eléggé tiszta, sőt, tisztább, mint bármely más városa keletnek és délnek ! De mit érünk vele, ha a város uccái tiszták ! Ellenben a szemetes kocsik köbméterszámra ontják és fertőzik meg a tiszta levegőt és a bacillusok miriárdjait szórják szét minden nap éppen abban az időben, amikor a gyermeksereg iskoláiba, vagy a hivatalnok irodájába s a munkás munkahelyére megy... És még hagyján, ha az idő csendes, de mi van ^ egy szeles, zimankós napon itten? Azt csak az tudja megmondani, akit a végzete egy ilyen szemetes kocsival működő uccába visz, ahol szeme-szája tele lesz a legborzalmasabb bacillusokka!! És utána órákig hápoghat és tüsszenthet, amíg tiszta levegőt kap. Aztán itt vannak a kémények, amelyek szintén a legnagyobb ellenségei a tüdőnek ! Pedig milyen egyszerűen meglehetne olcsó, de jó füstemésztő készülékekkel az egész füstös város kérdését oldani ! Hogy mennyire igazam van s hogy milyen füstös, kormos Budapest, azt legjobban észreveszi az, aki tiszta fehér gallért vesz fel reggel, estére olyan jó csokoládészínt kap a gallérja, hogy csuda ! Akkor hiába küzdenek itt heroikusán a tüdőbeteggondozó kórházak és szanatóriumok, amíg egy erélyes rendelet nem jön, amely füstemésztőt parancsol minden házkéményre, főként a gyárkéményekre és a hajók kéményére is. Nem is kerülne sokba, de ezreket megvédene a betegségtől.. A szemét elhordását is igen praktikusan oldják meg Amerikában. Az újonnan érkezőnek legelőször feltűnik az uccán a hófehér dresszben, fehér cipőben, fehér vászonsisakban és fehér kesztyűben dolgozó uccaseprő. Aki távolról olyan, mint egy egzotikus világjáró, amint az uccát sepri. Bár az uccaseprő csak alkalmi szerve a városnak, a várost gépek, vagyis seprő- és egyben mosógépekkel tisztogatják még pedig éjjel és nedvesen, úgy, hogy port nem is csinálnak. (Ezt már itt Pesten is így végzik.) De nem is erről akarok tulajdonképen szólni, hanem a házakból kikerülő szemét elhordásáról, mert ez a fontos. Az idegent meglepi, hogy minden amerikai bérház kapuja előtt a járdán két darab nagy kanna áll (cinezett), betakarva ugyanolyan tetővel . . . Minden reggel a lejövő lakók kisebb-nagyobb ujságpapiros csomagokat dobnak bele, hol a jobb, hol a bal kannába ! . . . E sorok írójának feltűnt ez s megkérdezte egy a házban lakó űrtói, hogy kérem mi van azokban a csomagokban, amit ide belöknek a lejövök ? Erre az úr azt felelte : ezek, szemétcsomagok ! No és miért dobja az egyik a jobboldali kannába és miért a másik a baloldaliba ? Ez azért van, mert a baloldali kannába jön a . papír, hamu szemét, a másik kannába pedig jön az ételmaradék, főzelék- és gyüinölcshulladékcso- mag, amit nagyon hasznosan is értékesítenek !... (Folytatjuk.)
