Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-10-20 / 20. szám
YYXYVI. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 1030. OKTÓBER 20. r rr ■■ (VEKSÉOLŐ-, HKÍLLÓ-, KÍTÉHIPARI ÉS KÖZCrAZDASÁCcI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasáhmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA : IHÁSZ «YOßCiV Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁX 2 ÓRÁIG 60 százalék tehát a legnagyobb engedmény, amit megkaphatunk a borfogyasztási adó teljes és annyiszor megígért eltörlése helyett! Ezt sikerült megtudnunk e héten. Ez sem a meggyötört vendéglős, kávés vagy korcsmá- ros szakmáknak adott kedvezmény lesz, hanem kizárólag a szőlőtermelők érdekeit szolgálja majd és nyilvánvalólag nagyon sajnálják az illetékesek, hogy ezeket a szakmákat nem lehet kizárni belőle! Kétségtelen, hogy ez a hatvan százalék is sokkal jobb a semminél. Ősz már elmúlt, ide s tova vége lett vagy lesz a szüreti időnek is, hát nagyon kell sietni az adóleszállítással, ha annak az eredményét még az idén látni akarják! Mert az Ígéretek egyszer már elvezettek a borkatasztrófáig. Senki sem akart akkoriban bort vásárolni, mert az akkor vett bort még nyomta volna a teljes boritaladó, már pedig akkoriban egy pénzügyminiszter azt a könnyelmű Ígéretet tette, hogy a boradót el fogja törölni! Az Ígéret természetesen megmaradt Ígéretnek, anélkül, hogy akár százalékokban is beváltásra került volna a sor. Csak azok fizettek rá nagyon a dolgokra, akik nagyon is komolyan akarták venni egy miniszter Ígéretét! A mi szakmáink pincéiből tehát akkor kifogyott a bor. Kiitatták a vendégekkel, mert hiszen senki sem akart olyan bolond lenni, hogy teli pincéje legyen drága bor- italadót lefizetett borokkal, amikor majd a miniszteri Ígéret szerint olcsó, borital- adótól mentes borok fognak forgalomba kerülni. Az ilyen versenyt senki sem bjrta volna el közülünk! A termelők és a borkereskedők oda voltak a bámulattól, amikor ezt a nagy bizalmat látták a miniszteri Ígéretekben. A mi szakmáink azonban nem tételezték fel, hogy úgy fordulhatnak a viszonyok, hogy ezekre az Ígéretekre sem nem kerül a sor, sem pedig nem akar majd emlékezni senki az illetékesek közül! így érkezett el az emlékezetes borkrach nem is olyan régen. Nekünk nem volt raktárunk, a termelők pedig pénz és üzlet nélkül, eladósodva, kiuzsorázva szidták a meggondolás nélkül tett Ígéreteket, amelyek sokkal többet ártottak nekik, mint használhattak volna! Természetesen a hosszú pangás után mégis csak vásárolni kellett a bort a megürült kimérésekbe, de akkor már alig kaptak valamit a termelők a megjavult árakból, mert hiszen az összes hordókon akkorra uzsorakölcsönök feküdtek! Az ipartörvény 7. §-a értelmében az elhalt iparos iparát az életbenmaradt házastárs haláláig folytathatja. Nem szűnik meg ez a joga abban az esetben sem, ha új házasságra lép. És ez a jog egyformán illeti meg az özvegyi sorsra jutott férfit, vagy nőt. Az italmérési törvény 16. §-a viszont már csak azt engedi meg, hogy az engedélyes elhalálozása esetében annak özvegye a kimérést özvegységének a tartama alatt uj engedély nélkül folytathatja. Tehát itt is jelentkezik bizonyos mértékű ellentét a két törvény rendelkezései között. Ami annál kézenfekvőbb, mert az ipartörvény, amely szélesebb körben ad jogot az özvegy részére az ipar űzéséhez, későbbi keletű, mint az italmérési törvény. De ez a későbbi keletű törvény nem szüntette meg ezeket az ellentéteket. Az italmérési helyiségekre vonatkozólag a régi rendelkezések módosításáról nem rendelkezik. Az ipartörvény említett 7. §-a értelmében az elhalt iparos törvényes, törvényesített, vagy örökbefogadott gyermekei, vagy unokái javára az eredeti A mi szakmáink pedig ott fizették meg a hiszékenységüket, hogy ekkor már a nagy kereslet miatt sokkal drágábban juthattak a borokhoz, mint ha állandóan gondoskodva a készleteik kiegészítéséről, mint addig, azután is rendszeresen vásároltak volna megosztott tempóban. Nagyon szeretnénk, ha ennek a 60, azaz hatvan százalékos ígéretnek más lenne a sorsa. Tudjuk, hogy kizárólag a termelők segítését célozza, hiszen nyíltan kimondták az illetékesek, de hát nekünk is jó lesz bizony az, akármiképen csóvál- gatják is a fejüket! És mi kéretlenül is hálásak lennénk, csak látnánk már azt a bejelentett 60 százalékos leszállítást! K R- vendéglős, Nyíregyháza. iparűző iparát csak ezek nagykorúságáig lehet folytatni külön iparigazolvány nélkül. A gyermekek nagykorúvá válásuk után az ipart csakis abban az esetben folytathatják, ha az előírt feltételeket a saját személyükben is igazolják és ezek alapján saját maguknak új iparigazolványt szereznek. Amennyiben azoknak a személyében, akiknek a jogán gyakorolják a meghalt iparos iparát, változás állana be, nevezetesen amennyiben az életbenmaradt házastárs az iparnak saját jogán, illetőleg a kiskorú gyermekek, vagy unokák jogán gyakorlásától visszalépne, a kiskorú gyermekek, vagy unokák közül valamelyik elhalna, vagy nagykorúvá válna, ezt a körülményt az ipartörvény 43. §-ának első bekezdése szerint az iparhatóságnak minden esetben nyolc napon belül be kell jelenteni. Az ipar űzésére jogosított elhalálozása után az iparhatósághoz és az italmérési engedélyezést teljesítő pénzügyi hatósághoz eszközlendő és az ipar továbbüzésére vonatkozó bejelentésnek vannak bizonyos mellékvonatkozásai is. Amelyektől eltérni nem lehet. És nem is szabad. Az elhalt italmérő iparának a folytatása. A „Vendéglősök Lapja" számára írta: dr. Türei-Osváth István m. kir. rendőrfogalmaző. II. Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapesf-KŐbátiya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. lfálogatoH uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. \
