Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-10-05 / 19. szám

1930. október 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Az Országos Kaszinó vendéglősét elutasították 170.000 pengős keresetével. Körülbelül három évvel ezelőtt a napilapokban megjelent egy tudósítás Tóth István nyug. százados, az Országos Kaszinó vendéglőjének bérlőjéről, aki hirtelen eltávozott Budapestről. Az Országos Kaszinó épületére ugyanaz­nap gyászlobogót tűztek ki és így ebből arra követ­keztettek Tóth István ismerősei és barátai, hogy a nyugalmazott százados öngyilkossá lett. Tóth Istvánnak „öngyilkosságát“ és „eltűnését“ nagy cikkekben kommentálták a lapok, mert Tóth István a főváros társadalmában abban az időben mindenütt közismert személyiség volt és különösen játékszenvedélyéről beszéltek mindenfelé. Könyveld szakmabeli, mérlegképes, adóügyek­ben és betegsegélyző dolgokban tel­jesen jártas, szerény díjazásért, |/nnin/p|áet vállal vagy ebéd, esetleg vacsoráért MJHjiGluul iQIIOI. Cím: Erdély József, Dembinczky ucca 38., II. em. 24. A cikkek megjelenése után néhány hét múlva Tóth István váratlanul megjelent Budapesten és a fővárosi lapok ellen, valamint a cikkek írói ellen sajtópert tett folyamatba. Ezek a sajtóperek azután valamennyien a cikkek íróinak sajnálkozó nyilat­kozataival nyertek befejezést. Tóth István ezeket a visszavonó nyilatkozatokat elfogadta, de röviddel reá az összes fővárosi lapokat 170.000 pengő erejéig % perelte. Ebben a monstreperben már az elsőfokú bíróság elutasította Tóth Istvánt alaptalan kere­setével és a kir. ítélőtábla többszöri tárgyalás után szintén ítéletet hozott ebben az ügyben. A kir. ítélőtábla megállapította, hogy Tóth István akkor, amidőn a cikkíróktól a visszavonó nyilat­kozatokat elfogadta és velük szemben kárigénye tekintetében kifejezett fenntartással nem élt, el­veszítette jogát arra, hogy nemcsak az újságírókkal szemben, hanem a lapokkal szemben is bármilyen irányú kárigénnyel léphessen fel. A budapesti kir. ítélőtábla ez alapon Tóth Istvánt másodfokon is elutasította keresetével és az összes költségekben elmarasztalta. A budapesti kir. ítélőtábla Polgár­tanácsának ez a döntése elvi jelentőséggel bír. Mindent elpusztított lakásában, azután felakasz­totta magát egy kolozsvári korcsmáros. Kolozsvár­ról írják: Szombat délután két órakor két ijedtarcú gyermek rohant be a második kerületi rendőrségre és lelkendezve beszélték el Vertan kapitánynak, hogy Muresan Gábor, az egész környéken ismert jómódú korcsmáros felakasztotta magát. Muresan Gábor az elmúlt nap egész nyugodtan viselkedett, a háziaknak azt mondta, hogy a városba megy,» hogy hivatalos dolgait rendezze. Mikor hazajött, meg sem ebédelt, dühösen járkált fel s alá az ivóban, majd színéből kikelve törni-zúzni kezdett. A ház­ban lakó nőknek szekrényét feltörte, a szekrény tartalmát kiürítette, az ott talált fehérneműeket darabokra tépte, majd bicskát rántott s a néhány újonnan vásárolt cipőt össze-vissza hasította. A kö­vetkező pillanatban egy ökölcsapással összetörte az asztalon lévő dobozt, poharakat vágott a falhoz, azután bement az ivóba, üzletét bezárta, kabátját -és mellényét levetette és az ingét kezdte hasogatni magán. Visszamenve a szobába, a háziak segély­kiáltásával mitsem törődve, feldúlta az ágyat s a kezében lévő késsel a párnákat felhasította, majd vérben forgó szemekkel a padlásra ment. Senki sem mert utána menni s csak jóval később merész­I Vasúti vendéglő 6 vendégszobával, 2530 O-öl gyümöl­csössel, teljes felszereléssel eladó. Fehér Sándor, Tolnamőzs. kedett fel egy szomszéd, aki megdöbbenve vette észre, hogy Muresan Gábor felakasztotta magát. A házbeliek elvágták a kötelet, de az élesztési kísérletek eredménytelenek maradtak. Mikor a rendőrség megérkezett, már csak a beállott halált konstatálhatták. Muresan Gábor nem hagyott maga után búcsúlevelet, minthogy írni nem tudott. Hozzátartozói szerint gondjai sem voltak és ön- gyilkosságát minden valószínűség szerint őriiltségi rohamában követte el. Feleségétől különválva élt és törvényesen is el akart válni tőle. Az elhagyott asszonyt megajándékozta egy Szántó uccai házzal és 25.000 lej készpénzzel. A válás után újból meg akart nősülni, de lelki elborulása előidézte a tragédiát. Korcsmárostanoncok „vendéglői“ vizsgája. Kör­menden az általános ipartestület vendéglőipari tanoncvizsgáló bizottsága megtagadta egy vendéglő­ipari tanoncnak a vizsgáztatását, mert egy korcs- inárosnál volt beszegődve. Ebben a vitás ügyben az általános ipartestület a soproni kereskedelmi és ipar­kamarához fordult, mikép lehetne a tanoncra eredő hátrányt elhárítani. A kamara a következőket vála­szolta az ipartestületi elnökségnek: Az 1922. XII. t.-c. 19. §-a második bekezdése szerint a törvény 14. §-ának 1. pontjában említett iparokhoz szükséges képesítés szempontjából a meleg ételek kiszolgál­tatására jogosított korcsmárosok üzleteiben végzett gyakorlatot számításba kell venni. Ily értelemben rendelkezik a törvény 80. §-a is, melynek 8. pontja szerint a meleg ételek kiszolgáltatására jogosított korcsmáros, ha a tanonc által elsajátítani kívánt iparra az e törvényben megállapított szakképzettség saját személyében igazolni nem is tudja, a törvény 79. §-ában foglaltaktól eltérően képesítéshez kötött iparban leendő kiképzés céljából tanoncot tarthat. Az említett két törvényszakasz egybevetéséből meg­állapítható — minthogy a körmendi korcsmárosok jogosítva vannak az előírt keretek között korcs­májukban meleg ételeket kiszolgálni (1021. XIII. t.-c. 15. §-a 78.000—1923. K. M. sz. rendelet 130.), hogy a körmendi korcsmárosnál tanszerződés alapján eltöltött tanidő a vendéglőipari képesítés szem­pontjából számításba veendő. Ebben az esetben tehát a tanoncvizsgáló bizottság köteles a korcs­máros tanoncát levizsgáztatni. Országos vásárok. Vasárnap, október 3. : Alpár, Pilis, Senyeháza, Szeged, Tiszaföldvár. Hétlő, október 6. : Beled, Bodajk, Bő, Csögle, D"va- ványa, Dombrád, Eger, Fadd, Forró, Gödöllő, Győr, Hajós, Hegykő, Kerekegyháza, Kisbárapáti, Kisköre, Letenye, Mád, Mágocs, Mosony, Nagycsákány, Nagy­maros, Ősi, Öskü, Pécs, Sajóvárkony, Sopron, Tinnye, Újszász, Vásárosmiske. Kedd, október 7. : Apostag, Gyomoré, Nagyatád, Nagykanizsa, Szombathely. Szerda, október 8. : Mórágy, Nagykónyi, Tótvázsony. Csütörtök, október 9. : Abaújszántó, Báté, Berettyó­újfalu, Csorna, Devecser, F.delény, Godisa, Mezőcsát, Mezőkövesd, Nagyharsány, Nyírábrány, Pálháza, Tisza- roff. Péntek, október 10. : Majs, Páka, Pellérd. Szombat, október 11.: Besenvszóg, Egerág, Elek, Hódmezővásárhely, Kurd. Vasárnap, október 1?.: Kiskunlacháza, Kunhegyes. Hétfő, október 13.: Apc, Báta, Becsehely, Büdszcnt- mihály, Gyömrő, Jászalsószentgyörgy, Katymár, Kis­kőrös, Kiskunlacháza, Körmend, Lepsény, Mihályi, Mohács, Nagybajom, Nagydorog, Nagykörű, Nágocs, Noszlop, Ócsa, Ózd, Ozora, Pécsvárad, Rajka, Rakaca, Rácalmás, Riese, Selye, Szülök, Tápiószele, Tiszanána, Tuza, Vác. Kedd, október 14. : Borsódnádasd, Kéty, Tápióbicske. Szerda, október 15. : Csetény, Erdőtelek, Kercseliget, Nógrád, Rudabánya, Rum, Somogyvár, Szakály, Székes- fehérvár, Tiszabercel. Csütörtök, október 16. : Császár, Keszthely, Zánka. Péntek, október 17. : Csenger, Szarvas, Veszprém. Szombat, október 18.: Csanádpalota, Szalkszentmárton, Szenna, Szentgotthárd, Szentlőrinc, Szöllősgyörök. Vasárnap, október 19.: Kistelek. Meg akart halni, mert nem tudott munkához jutni. Békéscsabáról jelenti tudósítónk: Minap este Béké­sen a Schultz-féle „Kossuth“-vendéglő helyiségében 7 óra tájban egy fiatalember bicskát rántott elő és hatalmas zsebkésével többször mellbeszúrta magát. A vendégek lefogták a fiatalembert és átadták a rendőrnek. Az öngyilkosjelölt elmondta, hogy Szabó Jánosnak hívják, 25 éves, Békéscsaba, Bánát ucca 11. szám alatti lakos és azért akart meghalni, mert nem tudott munkát kapni. Állítólag pincér. Véres táncmulatság egy szentkúti korcsmában. A szentkúti Bischof-féle vendéglőben pécsi kirán­dulók táncmulatságot tartottak. A vidám hangulatot rövidesen veszekedés, majd verekedés váltotta fel. Székek emelkedtek a levegőbe, poharak, üvegek repültek és a vendéglő szobája percek alatt való­ságos csatatérre változott. Bischof Ferenc vendéglős fia a verekedőket szét akarta választani, de valaki egy felemelt székkel fejbesujtotta úgy, hogy azonnal eszméletlenül esett össze. A következő pillanatokban szúrt sebekkel, véresen és eszméletlenül esett össze két pécsi kiránduló is. A vendéglős fiát lakásán ápolják. Sérülései súlyosak. A táncmulatságok falun. Falubeli kartársainkat érzékenyen sújtja egy legújabb kormányintézkedés, amely szerint a közigazgatási hatóságok ezentúl faluhelyen csak különösen indokolt esetekben és akkor is legfeljebb éjfélig tartó zárórameghosszab­bítással engedélyezhetnek táncmulatságot. Ezt az intézkedést azzal indokolják, hogy a falusi föld­míves ifjúságot a sok, reggelig tartó táncmulatság kimeríti és elszoktatja a komoly munkától. Szeret­nénk tudni, melyik boldog község az, amelyikről ezt a példát vették, ahol olyan rengeteg sok évente a táncmulatság, hogy a magyar őserőt méltán reprezentáló, acélos erejű falusi ifjúság annyira kimerül bele, hogy nem is tud dolgozni és így DUNAKESZIN Templom és Aneyal ucca sarkán két naqy sarok­ház 3 Uz'ettel eladó. Nagy vendéglő, nagy táncteremmel, szép fásított kerthelyiséggel, vasbeton jégveremmel, füszerüzlettel és kétkemeneós pékséggel 15 ezer pengővel azonnal átvehető. Bővebbet: Massong Miklós vendéglősnél, Dunakeszin. elszokik a munkától. Ha így lenne, nemzetvédelmi szempontból csakugyan segíteni kellene rajta, de nincs így. Az a 4—5 táncmulatság, ami évente az élénkebb községekben adódik, csak felüdíti és komolyabb munkára annál hajlandósabbá teszi az ifjúságot. A mai öregeknek is kijárt az fiatal koruk­ban, miért akarják megvonni a fiataloktól ? Ha azonban a fiatalságon bizonyos kimerültség mégis észlelhető, ne mulatságokban keressék a magyará­zatát, ahol a szülők és elöljáróik felügyelete alatt ártatlanul szórakoznak a fiatalok, hanem a zug­korcsmában, a butellások üzletének belső raktárai­ban, sőt hálószobájában, titkos bormérő présházak­ban, ahol lelkiismeretlen egyének pénzért mindent megengednek az alkohol kábulatába hajszolt ifjú­ságnak. Mi pedig majd azon igyekszünk, hogy a kormány ne a látható, tehát ellenőrizhető, hanem a titkos, ellenőrizhetetlen mulatozásoktól óvja a fiatalokat. A csolnoki vendéglős feleségét megvádolták. Schön- wald Sándor csolnoki rövidárúkereskedő, akinek üzlete Strasz Antal vendéglős házában van, lopás miatt tett feljelentést. A Schönwald üzletéből ello­pott árúk egy része Strasz Antalné lakásáról kerültek elő. Straszné azzal védekezett, hogy a ruhanemű nem lopásból származik, hanem azokat a dorogi piacon vásárolta és részben leányának ajándékozta. A tör­vényszék felmentő ítélete után a Tábla Zelenka- tanácsa most bizonyításkiegészítést rendelt el. Művelési költségek fejében kiszolgáltatott borhoz nem kell italmérési engedély. A szőlősgazdák köré­ben régóta gyökeret vert az a szokás, hogy a szőlő- mívelés költségeit részben vagy egészben természet­ben, borral egyenlítik ki. Különösenj nagy; teret hódított ez a szokás most, amidőn a borértékesítési válság miatt a gazdák nem rendelkeznek készpénz fölött és a szükséges munkálatok elvégzését csak így tudják biztosítani. Előfordult azonban, hogy a pénzügyi hatóságok kihágásnak minősítették ezeket a természetben való fizetéseket, mivel a termelők sajáttermésű boraikat is csak 25 liternél nagyobb mennyiségben adhatják el engedély nélkül. Már pedig a napszámbér egy része fejében kiadott bor mennyisége sok esetben nem haladja meg a 25 litert. Ez 4 arra késztette f az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy ezeknek az ismertetett nehézségek­nek megszüntetésére kérje föl a pénzügyi kormány­zatot.? A pénzügyminiszteKrendeletet bocsátott ki a pénzügyigazgatóságokhoz, melyben az ilyen természetbeni borkiszolgáltatást megkülönbözteti a borkiméréstől és a gazdákat a bornak természetben való kiszolgáltatása esetében az italmérési engedély megszerzése alól mentesíti, valamint intézkedik aziránt is, hogy az ilyen címen megindult jövedéki bün­tető eljárási ügyeket haladéktalanul szüntessék be. Ualuónónónolr 5 pengőtől. Borotvák 3 pen­najvagogepsK gőtői. zsebkések, 0nók és konyhakések 1 pengőtől felfelé kaphatók, minden darabnak anyagáért és működéséért teljes szava- jsság mellett. Eredeti „Kunde“ oltókések, acélból készült metsző- Uók. Valódi fenőkövek és | Ákpn Kálmán borotva- :nőszíjak dús választékban és kés­rúgyárában, Budapest, Rákóczi-út 61. szám. — Telefon : J. 358—09. lap. 1889. Speciálisan berendezett üzem fodrász-szerszámok köszö­nésére és nikkelezésére. Árlapkivonatot díjmentesen és vidéki meg- sndelésekefc kívánságra egy munkanap alatt továbbítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents