Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-08-05 / 15. szám
1^30. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 MEIDIHGER REDIVIVUS ♦ ÉS ♦ HELIOS ♦ 9 POLYTON ÉGŐ KÁLYHÁK LÉGFUTÉSI A korcsmárostanoncok „vendéglői'-' vizsgáztatásáról. Körmenden az általános ipartestület vendéglőipari tanoncvizsgáló bizottság megadta egy vendéglőipari tanoncnak a vizsgáztatását, mert egy korcs- márosnál volt beszegődve. Ebben a vitás ügyben az általános ipartestület a soproni kereskedelmi és iparkamarához fordult, mikép lehetne a tanoncra eredő -hátrányt elhárítani. A kamara a következőket válaszolta az ipartestületi elnökségnek: Az 1922: XII. t.-c. 19. §-a második bekezdése szerint a törvény 14. ?-ának 1. pontjában említett iparokhoz szükséges képesítés szempontjából a meleg ételek kiszolgáltatására jogosított korcsmárosok üzleteiben végzett gyakorlatot számításba kell venni. Ily értelemben rendelkezik a törvény 80. §-a is, melynek 8. pontja szerint a meleg ételek kiszolgáltatására jogosított korc.smáros, ha a tanonc által elsajátítani kívánt iparra az e törvényben megállapított szakképzettséget saját személyében igazolni nem is tudja-, a törvény 79. §-ában foglaltaktól eltérően képesítéshez kötött iparban leendő kiképzés céljából tanoncot tarthat. Az említett két törvényszakasz egybevetéséből megállapítható — minthogy a körmendi korcsmárosok jogosítva vannak az előírt keretek között korcsmájukban meleg ételeket kiszolgálni <1921': XIII. t.-c. Í5. §-a és 78.000—1923. K. M. sz. rendelet 130. §.) — hogy a körmendi korcsmárosnál tanszerződés alapján eltöltött tanidő a vendéglőipari képesítés szempontjából számításba veendő. Ebben az esetben tehát a tanoncvizsgáló bizottság köteles a korcsmáros tanoncát levizsgáztatni. Bolettával fizetett a cigányoknak. Gyuláról jelentik : Az egyik vendéglőben fiatal gazda mulatott. Zárórakor, amikor fizetésre kerlüt sor, egy csomó sorsjegyféle papirost dobott oda a cigányoknak. ' — Ez a tietek ! — mondotta. A cigányok kétségbe estek, hogy sorsjeggyel fizették ki őket. Amikor azonban jobban megnézték a papirost, látták, hogy ötven darab hárompengős bolettát kaptak á jókedvű gazdától. Természetesen boldogan tették zsebre a gavalléros borravalót. A forgalmi adóellenőr? állás nem fér össze a tiszti kardbojttal ? Benedek Alajos nyugalmazott őrnagyot forgalmi adóellenőrré nevezték ki. Benedek hosszabb ideig működött is ebben az állásában, amikor a honvédség főparancsnoka felhívta arra, hogy vagy hagyja abba a forgalmi adóellenőri foglalkozását, vagy pedig mondjon le a tiszti rendfokozatáról, mert különben a főparancsnok a tiszti rendfokozat megvonása iránt fog intézkedni. Benedek kénytelen volt a felsőbb parancsnak engedelmeskedni, de amikor állását elhagyta, kártérítési pert indított a kincstár ellen. Keresetét arra alapította az őrnagy, hogy a honvédfőparancsnok felhívása tárgyilag indokolatlan és jogellenes volt, de ő a kilátásba helyezett joghátránynak (a rendfokozat megvonásának) kényszere alatt annak mégis eleget tett, adóellenőri állásáról lemondott és így az adóellenőri jövedelem összegével felérő kárt szenvedett. Ennek a kárnak a megtérítésére kérte a kincstárt kötelezni. A Kúria Racz- tanácsa a Tábla ellenkező döntésével szemben nem ment bele a per érdemleges tárgyalásába, hanem úgy találta, hogy ennek a vitának az eldöntése nem tartozik polgári perútra. Az ítélet megokolása szerint a nyugalmazott őrnagy ezzel a perrel lényegében véve azt a sérelmet akarja orvosolni, amely őt nyugállományú tiszti minőségében, tehát az állammal szemben fennálló viszonyában felettesének rendelkezése folytán érte. Ámde a katonai- szolgálati viszonyban a felettes hatóság intézkedéséből eredő hasonló sérelmeket, ha vagyoni kárt okoztak is, polgári per útján nem lehet orvosolni, még pedig aképen sem, hogy az állam a kár megtérítésére köteleztessék. A katonai szolgálati viszony lényegével és természetével ugyanis általában nem fér össze ezeknek a kérdéseknek, így például a vett parancs törvényszerűségének perbeli tárgyalása, vagyis a szolgálati viszonynak ekként való perbevonása. Ezért a Kúria — különleges hatásköri szabályozás hiányában — úgy találta, hogy ez a per polgári útra nem tartozik. Az amerikai asszonyok és a ,,nedves“-párti mozgalom. Hoover amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Államok külföldi követségei a jövőben semiiyen címen sem számíthatnak fel költségvetésükben szeszesitalokra kiadott összegeket. Ha valamelyik külföldi követség mégis feltétlenül szükségesnek találná, hogy reprezentációs alkalmakkor szeszesitalokat vásároljon, úgy az italok árát a követség személyzetének saját zsebéből kell fedeznie. A newyorki prohibiciós hatóságoknak csütörtökön megint jó napjuk volt. Az Atlanti-Óceán partvidékén egy vámgőzös három csempészhajót állított meg, amelyeken 350.000 dollár értékű csempészett alkoholt foglaltak le. Az amerikai asszonyok között egyre jobban terjed a prohi- bicióellenes mozgalom. A mozgalom egyik vezetője szerint a prohibicióellenes nőszervezetek tagjainak száma minden héten átlag ezerrel emelkedik. Az asz- szonyok kezdetben örültek az alkoholtilalomnak, mert azt remélték, hogy a.férfiak a korcsmák helyett többet lesznek majd odahaza. Most azonban be kellett látniok, hogy a titkos ^korcsmák száma az alkoholtilalom bevezetése óta megsokszorozódott. A börtönök lakóinak egyharmada is a prohibició áldozata. Harmincezer pengős kártérítési pör egy amputált bal lábért. Kertész Endre főpincér perli a Társadalombiztosítót. Kertész Endre főpincér polgári port indított az Országos Társadalombiztosító ellen háromszáz pengő havi járadék, vagy egyösszegben 30.000 pengő megítélését kérve. Keresetében előadta, hogy az OTI orvosi rendelőjében fájós lábát megvizsgálták és vízgyógyintézeti kezelésben részesült. Állapota azonban mind rosszabbodott, masszázsokat kapott, de később megállapították, hogy csonthártyagyulladása van. Bizonyos ideig kezelték, végül ás mint gyógyultat elbocsátották. Múlt év február közepén aztán magas láza jelentkezett, mire az orvos a kórházba utalta. Itt röntgen- vizsgálat után megállapították — előadása szer- rint —, hogy az OTI-nál helytelen diagnózis alapján kezelték és téves volt a csonthártyagyulladás konsta- tálása'ís. Az elmérgesedett betegséget már nem lehetett leküzdeni és végül is múlt év szeptember közepén ballábát amputálni kellett, nehogy még súlyosabb komplikációk álljanak elő. A főpincér keresetében hivatkozott végül arra, hogy féllábbal a mesterségét, amely nagyon is egészséges két lábat követéi, nem folytathatja, tehát indokolt, hogy a Társadalombiztosító a kártérítést megfizesse. A Kéry János törvényszéki bíró előtt folyó tárgyaláson Szentkirályi Ákos, az OTI képviseletében a kereset elutasítását kérte, mert szerinte a Társa- dalombiztosítót felelősségre vonni nem lehet a sajnálatos balesetért. A beteg láb kezelése annak rendje és módja'szerint helyes diagnózis alapján történt-. Szakértői bizonyítást kért mindezekre vonatkozólag. Kertész Endre jogi képviselője, Zálos Lajos szintén a bizonyítás elrendelését kérte és az indítványoknak a törvényszék helyt is adott és a. tárgyalási-későbbre halasztotta. A törvényszék a napokban tartott folytatólagos tárgyaláson Ligeti Ármint, az OTI osztályvezető orvosát hallgatta ki tanúképen. Kertész kezelése idején ugyanis ő helyettesítette a szabadságon lévő Weinberger főorvost és ő állította ki a bizonyítványt a főpincér részére az akkori orvosi naplófeljegyzések alapján. — A felperes azt állítja — mondotta többek között a tanú —, hogy a beteglapon ,,genitis tbc.“ állott. Ha ez így van, ennek akkor sincs jelentősége, mert nem a beieglap a fontos, hanem a kórtörténeti feljegyzések. S kezelésre vonatkozóan csak az orvosi naplóban foglalt feljegyzések bírnak jelentőséggel. Ligeti Ármin kitért a főpincérnek arra a megjegyzésére is, hogy beteglapjára ráütötték a ,,gyógyult“ bélyegzőt. Erre vonatkozólag az a válasza, hogy ez az adminisztráció' bélyegzője és éppen olyan kevéssé lényeges a kezelés szempontjából, mint ahogy nem lényeges a tisztviselők elírása sem. A felperes betegségére és kezelésére vonatkozó lényeges feljegyzések az OTI orvosi náplójában vannak megörökítve. . . — A naplóba csak azt vesszük be, amit mi állapítunk meg, vagy pedig amit a beteg nekünk bemond; Véleményem szerint kezelésünk használt a teteg lábának és a beteg testrészen kisfokú javulást észleltünk — fejezte be vallomását Ligeti dr. A törvényszék Ligeti Ármint ezután megeskette vallomására, majd a tárgyalás folytatását október 13-ára halasztotta el. Ezen a napon Manninger Vilmos professort, Bugyi Istvánt, az Új Szent János- kórház orvosát és Sterin Ignácot, az OTI volborvosát hallgatják ki. Reklám- és cégtáblaiestő és világítási reklám-vállalat Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucca 23. Telefon: József 385—28
