Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-07-05 / 13. szám

XXXXTI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1930. JÚLIUS 5 (VENDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉSIPABI ÉS KÖZCÍAZDASÍCtl SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ ÚVÖttOl ————PHB—Maw——M———■BWHTlffl.OTiY.T.1 III v Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁI« Tehát megadóztatják a teát, kávét, fűszerfélét, jóval erősebben az eddiginél. A magyar vendéglők, kávéházak, éttermek, sőt a teák kiszolgáltatására jogosult korcsmárosok is nagyon érzékenyen vehetik ezt az új adónemet, amelynek súlyát csak az őszi nagyszezon kezdetekor fogják már igazán érezni. Összeségben nem kis pénz az, amellyel adó­többletképen fog a mi négy szakmánk, sőt — az ötórai teákat adó szállodákkal együtt — mind az öt szakmánk járulni az államfenntartáshoz. A kávésok adatai szerint Budapest kávéházai 340.000 pengővel fognak évenkint többet fizetni e címen, Budapest vendéglői 104.000, korcs- márosai 46.000 pengővel. A vidék szakmai többletkiadásai mindent összevéve 300.000 pengő körül taksálható, úgy, hogy ezek szerint éven­kint 800.000 pengővel fog nagyobb adót fizetni a mi öt szakmánk. Elismerjük, hogy az összeg, így szanaszét és aprólékosan elosztva, még nem olyan nagy súly, hogy össze kell roppanni alatta. Nem szakmai mentalitással élve, hozzá lehetne tenni azt is, hogy még ezt a 800.000 pengőt .sem a szakmák fizetik, hanem — fogyasztó közönségük, mert hiszen világos, hogy szakmáinknak jogukban áll ugyanilyen arányban fölemelni az áraikat. Sajnos, mindenki, aki a mi szakmánk gazda­sági felépítését és helyzetét ismeri, kénytelen ezekkel a nem szakértői vélekedésekkel hevesen szembeszállani.- Mindenekelőtt minden fillérnyi új adóteher már katasztrofális lehet bármelyik szakmánkra. Az adóbajok egyformán nyomják a vendéglősök, szállodások, kávésok és korcsmárosok vállát, mi nem újabb teheremeléseket reméltünk, hanem a régi Ígéretekhez mérten azt, hogy lejebb szállítják végre a terheinket. Folytonos adó­leszállításokért, elengedésekért ostromoljuk a hatóságokat és íme, mi az eredmény ? Álta­lános adóemelés, amelyből igen nagy rész jut ránk. Mert súlyos tévedés azt hinni, hogy mi az új terhet átháríthatjuk a közönségre. Ez nagyon veszélyes dolognak látszik, sőt részben is szinte lehetetlennek. A kávéházak, vendéglők, étter­mek és korcsmák közönsége egyre fogy, a régi, nagy és bőpénzű közönség jórésze „zsebből“ étkezik és álltában hörpint le valamit, nem tanácsos tehát azt a csekélyszámú megmaradtat is újabb teherpróbák alá vetm. A közönség egy része ugyan talán zokszó nélkül venné a pár filléres áthárítást, de ha csak egy kis tömeg elmaradna is, már tényleges veszteségeink állanának elő. Nem kis mértékkel esik számításba az sem, hogy a tea-, kávé- és Wekerle pénzügyminiszter az egységespárt érte­kezletén ismertette a gabonajegyek rendszerét. Az ismertetés során a pénzügyminiszter bejelentette azt, hogy azoknál a kisiparosoknál, akik segéd nélkül dolgoznak, elengedi a kormány a forgalmi adót és ezzel kárpótolják őket bizonyos mértékben azért a teherért, amely a bolettarendszer következtében rájuk hárul. A terv részleteit még nem ismerjük. Sz. Nagy Béla dr. miniszteri titkár egyik cikke szerint (lásd Rendszerváltozás az általános forgalmi adónál. Az Adó 1929. évi évfolyamában a 290. oldalon) a forgalmi adót fizető 179.245 iparos közül 66.765 egyedül, 18.922 legfeljebb tanoncokkal, 26.217 pedig legfeljebb két segéddel dolgozó kisiparos. Amennyi­ben tehát a kormány tényleg megszünteti a kis­iparosság tömegére a forgalmi adót, ez azt jelenti, hogy körülbelül 80.000 főnyi adóalany kerül ki a forgalmi adó alól, amiáltal hatalmas ellenőrző­apparátus szabadul fel. Erre az apparátusra nagy fűszer vámemelés odahaza, a háztartásokat is sújtja, ezzel is gyengül a közönségünk. Viszont a fogyasztók elég kényes ízlésűek arra, hogy alacsonyabb minőségű árút nem szívesen fogad­nak el a mi szakmai üzemeinkben sem, még ha ezzel áremelést kerülhetnek is el. Végeredményben tehát ezek az új adók és vámok a mi szakmáink részére új megterhel- tetéseket jelentenek. Alaposan át kell számol­nunk megint ezek miatt az üzemi lehetőségeket. És ha kétségbeesésre nincsen is ok, minden­esetre nagy elkedvetlenedést okoz nálunk szak­máinknak ez az új igénybevétele az állam- háztartás részéről, hiszen készületlenül és teljesen váratlanul ért bennünket, miután több év hivatalosan is adófelesleget mutatott ki. (Cs. A, Zalaegerszeg.) szükség is lesz, mert hiszen a gabonaboletta-rend- szerrel kapcsolatban a vámmalmokat a legerőtelje­sebb ellenőrzés alatt kell tartani. Örömünkön mit sem változtat az, hogy a megszüntetése régóta várt tényét nem közgazdasági szükségesség erőszakolta ki, hanem a gabonaértékesítés kérdése. A kormánynak szüksége van egy hatalmas ellenőrző szervezetre és ezt úgy véli megtalálni, hogy a forgalmi adózás alól ki­szabadítja azokat, akiknek a benntartása már régóta nem gazdaságos, hiszen az ellenőrzés költsége majdnem többe kerül a hozamnál. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a pénzügyi kormányzatnak nem szabad megállani ennél a pontnál. Ä fázis­rendszer fokozatos kifejlesztésével azokat a kis­iparosokat is, akik segéddel dolgoznak, a forgalmi adó alól ki kell vonni. Ellenkező esetben tartanunk kell azonban attól, is, hogy ez az intézkedés szociális szempontból káros lesz, mert esetleg segédek elbocsátására vezet. Segédnélküli kisiparosok nem fizetnek forgalmi adót! Wekerle pénzügyminiszter fokozatosan leépíti a forgalmi adót. Popper Mór és Lipór r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-KÖbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Thumbnails
Contents