Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-06-20 / 12. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1030. június 20. a hátralékos 100 pengő pénzbüntetést pedig kifizeti. Mert pénzbüntetésre közkegyelmet alkalmazni nem lehet. Ily esetekben az elítéltnek vagy ki kell tölteni a közkegyelem alkalmazása után fennmaradó 20 napi elzárást, vagy meg kell fizetni a pénzbüntetés teljes összegét, tehát 200 pengőt. Az amnesztiarendelet e kérdésben kiadott hivata­los magyarázata másféle értelmezést nem enged meg. * A közkegyelem alkalmazása szempontjából külön elbírálást kapnak azok a kihágási ügyek, amelyben a közkegyelem kihirdetése napjáig még jogerős ítélet nincs. Ezeknél az ügyeknél a legfontosabb feltétel az, hogy a feljelentett cselekmény vagy mulasztás idő­pontja a közkegyelem kihirdetése napját legalább egy évvel megelőző időpontra essék. Tehát leg­később 1929 február 28-ára. Ha a feljelentés alapját képező eset később, 1929 március 1. után követ­kezett be, akkor ez az ügy már nem vonható az amnesztia alá. Különbséget kell tennünk ebben a csoportban az olyan ügyek között, amelyekben 1930 március hó l-éig még elsőfokú ítéletet sem hoztak, vagy amelyekben már van ugyan elsőfokú ítélet, de az még fellebbezés alatt áll, tehát nem jogerős. Azokban az ügyekben, amelyekben még első­fokú ítélet sincs és az érdekelt személy két éven belül azonos, vagy hasonló természetű kihágás miatt büntetve nem volt, a közkegyelem minden további nélkül azonnal alkalmazásba lép. Ha már van az ügyben elsőfokú ítélet, de az még bármiféle okból nem emelkedett jogerőre, úgy az ügyben a megjelölt büntetlen előélet megállapítása után csak abban az esetben lehet alkalmazni a közkegyelmet, ha az ügyben legutoljára hozott —- tehát vagy első vagy másodfokon — ítéletben a a kiszabott büntetés 5 napi elzárásbüntetést meg nem halad, vagy ha pénzbüntetés van megállapítva, ez a büntetés olyan összegű, hogy a behajthatat­lansága esetére megállapított elzárásbüntetés 5 napi elzárást meg nem halad. Ha meghaladja az 5 napi elzárást, akkor az eljárást folytatni kell, az érdekelt nem részesülhet közkegyelemben. Például valakit 10 napi elzárás­büntetésre átváltoztatható 100 pengő pénzbünte­tésre ítélték és ez az ítélet még nem jogerős. Ilyen esetre az amnesztia nem vonatkozik. Nyomatékosan meg kell jelölnöm, fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a közkegyelmi rendelkezés nem terjed ki az ítélet egyéb rendelkezéseire. Csakis a már ismertetett elzárásbüntetésre. Ha az ítélet jogerős, akkor a meghozott ítéletben megállapított eljárási költségek — például vegy- vizsgálati díj, ellenőrzési díj, szemledíj, hírlapi közzétételi díj — törlése nem állhat elő abban az esetben sem, ha az elítélt esetleg amnesztiát is kap a büntetésre. Ha az ítélet nem jogerős, akkor azonban azok a rendelkezések, amelyeknek a foganatosítása csakis a jogerőre emelkedés után eszközölhető — mint például a hírlapi közzététel —, természetesen hatá­lyukat vesztik. Rá kell mutatnom arra is, hogy a közkegyelmi rendelkezésekről kiadott magyarázatok után sem olyan egyszerű ez a kérdés, mint amilyen­nek látszik. A hírlapok igyekeztek is lehető egy­szerűen átvinni a köztudatba a lényeget, de még így is sok félreértés és félremagyarázás kelet­kezett. Joga van minden elítéltnek azonban önmagának is kérnie ügyében a közkegyelem alkalmazását, bár ezt minden büntetőhatóságnak hivatalból kell meg­ejtenie. Ha valaki úgy érzi, hogy ügyében köz­kegyelmet remélhet, helyes is, ha ezirányú szán­dékával az illetékes hatósághoz fordul. Mindig az elsőfokú rendőri büntetőbírósághoz. Joga van azonfelül minden elítéltnek külön is kegyelemért folyamodni a most ismertetett legfelsőbb elhatározás V. pontja alapján, amelyben az államfő oly értelemben nyilatkozott, hogy a fentieken túlmenő módon sem zárkózik el a megbocsátás gyakor­lásától olyan egyénekkel szemben, akik a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó helyzetükben, vagy a szenvedélyeknek az akaraterőt bénító hatása alatt követtek el valami büntetendő cselekményt, ha egyéniségük, életviszonyaik figyelembevételével és gondos mérlegelésével alaposan remélhető, hogy a kegyelem alkalmazása jótékony hatással lesz jövendő erkölcsi magaviseletükre. Helyesen teszi tehát szerintem minden érdekelt, ha általánosságban büntetésére kegyelmet nem nyert, hogy ez utóbbi jogcímen fordul kérésével a kormányzó úr őfőméltóságához. Ezt a kérelmet is az elsőfokú rendőrhatóságnál kell előterjeszteni. A nemzetközi szesztilaíomelleni kongresszus Buda­pesten. A XI. Nemzetközi Szesztilalomelleni Kon­gresszus, melynek rendezési munkálatait a Libertás magyar egyesület végezte, június 12-én délelőtt 10 órakor tartotta ünnepélyes megnyitását az OMGE dísztermében. A kongresszusra 150 külföldi jelentke­A MI ÉRTÉKEINKBŐL. SZATTELBERGER JÁNOS vendéglős és családja, Tóváros. A szokott mindennapi munkán és a megélhetés fárasztó küzdelmein kívül a mi szakmáinknak egyéb kötelezettségei is vannak, ezek kellemeseb­bek és könnyebbek, mint az előbbiek, mégis köny- nyen elkerülik szakmáink embereinek a figyelmét. Ilyen fontos kötelezettség a nyilvánosság előtti sze­replésnek bizonyos foka. Hiszen egyetlen szakembe­rünk se képes^a nyilvánosság nélkül megállani. Mozogni kell előtte, beszéltetni magáról, ismer­tetnie a nevét és jó tulajdonságait. Pár toll­vonással és egyetlen arcképpel tizenkétezer intelli­gens szakember előtt lesz ismeretes, ha beküldi az Album számára ingyen leközlendő arcképét rövid életleírásával együtt bármely vendéglős, kávés, korcsmáros, vagy szállodás. A cím : Budapest, IX., Viola ucca 3. Mi, egészségesek ritkán becsüljük meg a legértékesebb emberi jót. Megtesz Ön mindent egészségének megóvására ? Ki tudja, nem árt-e éppen Önnek a kávé koffeinje? Ha a koffeinmentes Hág kávét issza, akkor bölcsen cselekszik, mert megelőz minden eshetőséget. Élvezet tekintetében nem nélkülöz semmit. A Hág kávé valódi babkávé, íze, zamatja csorbíthatatlan, amellett szavatoltan ártalmatlan. Kapható a jó élelmiszerüzletekben. Kávéházban és szállodában is kérjen Éiag kávéi. Hág kávé megóvja szívét és idegeit! HÁG KÁVÉ K.-T., Hudepes', Ranolder-u. 21. Bon. Küld- ienek ne»em a mel'éke.t 70 f levélbélyeg ellenében egy próbacsomag Hág kávét Név ....................................... Ut ca___________________ ze tt, a legelőkelőbb francia, olasz, portugál, osztrák, német stb. borkereskedelmi, pezsgő-és likőrgyári, sör­gyári, szesz- stb. vállalatok képviseletében, amellett az összes magyar szesztermelési, ipari és kereske­delmi ágak is bejelentették részvételüket. A kül­földi érdekeltségek között olyan vállalatok kép­viselői is résztvettek a kongresszuson, amelyek világhírnek örvendenek és így megjelenésük már ebből a szempontból is érdekes eseménye volt a főváros életének. így résztvettek a kongresszuson Raymond de Luze báró, pezsgőgyáros, a Prohibi- cióelleni Nemzetközi Liga elnöke, Mestchersky Péter herceg, a Liga főtitkára, Cointreau Lajos likőr­gyáros, Polignac marquis, a Pommery & Greno pezsgőgyár elnöke, Douarche Léon, a párisi Nemzet­közi Borhivatal igazgatója stb., valamint a Denis- Mounié pezsgőgyár, a Heidsieck pezsgőgyár, az olasz Cinzano cég, továbbá a német söripar, a len­gyel, cseh szeszipar, igen sok francia konyakgyár és bortermelői szövetkezet, hírneves angol borimport­cégek, nagy osztrák borkereskedelmi vállalatok stb. képviselői. Nagyobb számban küldte ki képviselőiket az európai szeszszakma különböző lapjai, valamint nagy érdeklődéssel kísérte a kongresszus menetét az amerikai sajtó, így a New-York Times, a Chicago Tribune stb. A kongresszus látogatottságának foko­zása érdekében és jelentőségének tudatában a magyar vasutak és hajózási vállalatok a kongresszus részt­vevőinek jelentős utazási kedvezményeket biztosí­tottak és így a kongresszus a magyar közgazdasági életnek jelentős eseménye volt. Programmja a pro- hibicióval kapcsolatos szakkérdésekről szóló előadá­sokat,- tanácskozásokat, valamint különböző tanul­mányi kirándulásokat (Budafok, Kőbánya) ölelt fel, amellett a résztvevők tiszteletére a főváros, valamint a magyar szeszérdekeltségek fogadásokat rendeztek. A gazdasági válságot jelzi a forgalmi adóbevételek nagymérvű visszaesése. Az 1928. évi forgalmi adó­bevételek szembeállítása az 1920. esztendeivel azt mutatja, hogy a fővárosban 1928-ban a forgalmi adóbevétel 56-9 millió pengőt tett ki, míg 1929-ben összesen 53'8 millió pengőt, a csökkenés tehát 3T millió pengő, azaz 5-5 százalék. A vidéki forgalmi adóbevétel 1928-ban összesen 78-3 millió pengő volt, míg 1929-ben 65-4 millió pengőt tett ki. A csökkenés tehát 12-9 millió pengő, azaz 16 százalék volt.

Next

/
Thumbnails
Contents