Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-10-05 / 19. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1029. október 5. BOBPALOTA R T Budapest, Vili., Kenyérmező iscca S. sz. Telefon: J. 395—A4, J. 346—U Elsőrendű saját termelésű fajboroK. LegKitűnőbb palacKfooroK, ÖZV. WINDT MÁRTON. NE szállodai, vendéglői és kávéházi személyzetet közvetátő irodája Budapest, IV., Irányi ucca 8. sz. Telefon: Automata 830 — 8S BOROSZTÁLYA Pincék: BUDAFOK, Petőfi út KÖZPONTI IKOOA: Budapest, V., Nádor ucca 16. szám A „Rákosszentmihályi Nagykaszinó“ pályázatot hirdet. Pályázni október hó 15-ig lehet, feltételek megtudhatók dr. Ungár Gytsla rákosszeitt* miháiyi ügyvédi irodájáh: Dunántúli nagyobb városban 15 szobás szálloda a hozzátartozó vendéglő, étterem és kerí- helyiséggei együtt, betegség okából bérbeadó. Bővebbet: Balázsié és Társa cégnél, Budapest, VS!., Hunyadi tér 4 Fenőkűvek Csiszolóporok. Filcek. Csiszoló- 5 vásznak. Köszörűkövek és gépek. | Zsírfolt- és rozsdaeltávolító- guiii ik és siká lóa nya gok legjutanyosaMiaß csak Feny vesi Aladár szaküzletében Budapest, VIII., József kürtit 00. Telefonszám: József 325—65 ■—WB—BMaBMWBMHBB?3KSBaBaaBV »UNIO« FOLYTONÉGŐ KÁLYHA Amerikai rendszer! Magyar1 gyártmány 1 Készpénzeladási árak azonnali szállításra: 170 m;i P 328‘- 200 m3 P 352 — 400 m3 P 400'— 600 m3 P 456‘600 m3, nagyon díszes .. .. P 620-— Részletfizetésnél külön kedvező árak és feltételek. Minden darabért teljes szavatosságot vállalunk. Gyártja: Oetl Antal vasöntöde és gépgyár részvénytársaság, Budapest. Központi eladás és mintaraktár: VI., Andrássy-út 9. ugaf'&l ba Bizományi lerakat: Markovits J. utóda Kaplonyi József cég, Budapest, V., Báthory-u. 9. Tel.: 246-85 FídVelem T Eredeti amerikai kályha a magyar piacon rin« •Ifjj'd'-ill . csen. Utasítsa vissza a külföldi gyártmányt. A szálló étlapján a reggeli étkezést feltüntető rovatban ezek a szavak állanak: „kávé, tea, kakaó, csokoládé“. Ha ehhez még hozzáveszem a „csája“ szót, azt lehetne gondolni, hogy öt különböző szót mondtam. Pedig ez az öt szó csak három. A kávé az egyik a három közül, arab-török neve annak a cserjének, melynek pörkölt bogyójából a „fekete leves készül“. De már a „tea“ és a „csája“ ugyanazt a kínai szót tekintheti apjának. A kinai irodalmi nyelv az illető növényt így nevezi: „tye“. Ennek a szónak egyik parasztos kínai tájszólása „csá“. Már most a fürgén kereskedő hollandusok elhozták Európába a szó irodalmi alakját és így került hozzánk is „tea“. Viszont az oroszok, akik a kínai nép más rétegével érintkeztek, a paraszti formát vették át és úgy hívják a teát, hogy „csáj“. Ebből lett aztán a mi „csája“ szavunk, amely tehát azonos a teával. Ugyanígy azonos szavak a „kakaó“ és „csokoládé“. Mind a ketten viszontagságos eltorzulásai az ősi mexikói nyelv „cacahuatl“ szavának, amely egy bizonyos fát jelent. Ennek uborkaformájú gyümölcséből készül mind a két ital. Hogy azonban a szeszes italok kedvelői is tudják, hogy mit isznak, vegyük sorra az alkoholos italokat, miután mellesleg megjegyeztük, hogy az „alkohol“ arab szó és azt jelenti: • „porból való“. Nem borból, hanem porból. Ennek a magyarázata az, hogy a spanyolországi mórok hölgyei, akik nem kisebb kozmetikát űztek, mint a mai hölgyek, a szempillák festésére a nálunk ,,kuhl“-nak nevezett antimont használták finom porrá törve, s ezt „alkuhl,,-nak nevezték. A kendőzőszer jelentése később elhomályosodott, lassankint minden vegyi produktumra, főként esszenciára kezdték alkalmazni s az európai nyelv már úgy vette át a szót, mint a szesz nevét. A borok nevén nem sok magyarázni való van, a helység vagy vidék nevét szokta hordani a bor, ahol megterem, Az „aszú“ neve azonban nem helynév. Onnan származik, hogy az érett szőlőt még aszni hagyják a tőkén, mielőtt leszüretelik. A „szamorodni“ szó lengyel: „samo-rody“ lengyelül azt teszi, hogy „maga-termett“, mert ezt a bort úgy csinálják, hogy az aszú-szemeket nem szedik le a fürtről, hanem minden szemet összeszednek, ahogy maga termett. A külföldi borok közül említsük meg a „chablis“ nevét, amely régi francia nyelven leveles gallyat jelentett, a „lacrima christi“-t, amelynek olasz jelentése: „Krisztus könyve“, és a ,,vermuto“-t, amely németül az üröm neve. A „sherry“ helynév eltorzult alakja a Xeres (ma Jerez) de la frontéra spanyol helynévnek. Mondjuk meg még azt is, hogy a „siller“ németül színesen változót, opalizáló fényűt jelent, a „muskotály“ szó őse pedig a „mosusz", vagyis pézsma. És ennyi borhoz egy kis szóda is jár (francia „soude“ szóból), így készül a „spriccer“, németül fecskendő, mert szódát fröccsentenek bele, más szóval „fröccs“. A pezsgőborok, vagy röviden pezsgők, régebbi „sampanyer“ neve francia a Champagne pezsgőtermő vidéket jelzi. A „sec“ szó franciául ezt teszi : száraz. „Demi-sec“ : félszáraz. Furcsa ezt éppen egy folyadékra mondani, de a jelző nem is az ital halmazállapotára, hanem a szőlőszemre vonatkozik. A legszárazabb pezsgőmárka tehát a leg- aszottabb szőlőszemekből készült „triple sec“, vagyis a háromszorosan száraz fajta. Innen származik a pezsgő német „sekt“ neve is. A pálinka szláv szó és égetett bort jelent, ugyanúgy, mint a német „Brantwein“, amelyet az angolok „brandy“ formában vettek át. A „szilvórium“ tréfásan képzett latin szó a magyar szilvából. A „borovicska“ nem a borral tart rokonságot, hanem a borókafenyővel, melynek bogyójából készül. Angolul ugyanennek a növényn'ek „gin“ a neve. A „törköly“, németes néven „tréber“, eredetileg nem italt jelent, hanem általában olyan növényi rostot és héját, amely a gyümölcs kisajtolása után visszamarad. A „whisky“ szó ó-kelta eredetű és egyszerűen vizet jelent. A „konyak“ a francia Cognac helység nevét hordja, a „cüracao“ egy sziget neve Venezuela mellett, ahol híres narancshéjpálinkát csinálnak. Az „anisette“ franciául ánizskát jelent, mert ánizsból készítik. Az „abszint“ görög szó és ürmöst jelent. „Rum“ régi, kihalt angol szó, amely jóízűt jelentett. Az „ale“ szó azonos a magyar „olaj“ szóval, eredetük a latin oleumig nyúlik vissza. A „koentro“ (és nem koantro) családneve Cointreau szeszgyárosnak. A „benediktiner“ azoktól a bencés barátoktól kapta nevét, akik Fécamp francia apátságban ennek a pálinkának készítési titkát kitalálták. Ma is francia bencések a mesterei annak, hogyan lehet konyakot tengerparton szedett füvekkel átfőzve ízesíteni. A különféle pálinkákból kevert jeges italt ódon amerikai szóval „cocktail“- nak mondják, ami szóról-szóra kakasfarkot jelent. Hogy mi rejlik a tréfás elnevezés mögött, ma már nem tudni. Franciául „apéritif“-nek mondják az étkezés előtti ital. Ennek jelentése megnyitó, megindító. Tudniillik, hogy megindítja az étvágyat. „Likőr“, latinul liquor: folyadék. A „grog“ szónak bonyolult története van. Volt hajdan egy pettyes szövetminta, amelynek „nagy magok“ volt a neve, franciául „gros grains“. Ezt az angolok átvették és „grogram“-nak mondták. Többnyire köpenyeket készítettek ebből a szövetből. Ilyen köpenyeget hordott Vernon admirális, akit tengerészei a kabátjáról elneveztek öreg Grog- ramnak, később röviden grognak. Vernon admirális, hogy a flotta fegyelmét emelje, rendeletben tiltotta meg, hogy a legénység tiszta rumot kapjon és elrendelte, hogy a kiosztott rumot ezentúl vizezni kell. Azóta a hígított rumból készült italt grognak nevezik. Hasonlóképen egy magasrangú katonát jelez a „rosz- topcsin“ is : Napoleon moszkvai hadjárata alkalmával gróf Rosztopcsin orosz tábornok tartotta a lelközség elöljárósága közhírré teszi, hogy a község tulajdonát képező KORONA vendéglő, kávéház ős szálloda 1929. október 17-én délután 4 órakor a községháza tanácstermében szóbeli árverésen, vagy azt megelőzően benyújtandó zárt írásbeli ajánlat útján 1930. január 1-től számítandó €» ©vr© !>©l*fl>© MOSUE Kikiáltási ár 2500 pengő, ennek 10%-a bánatpénz fejében a község pénztáránál leteendő, A feltételek a községházán a hivatalos órák alatt megtudhatók. Nagymaros, 1929. évi szeptember hó 20. napján. Az italok neveiről.
