Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-02-05 / 3. szám
VENDÉGLŐSÖK I,APJA ÍÖ2Ö. fel»ruár 5. 22 szesztartalommal emelkedhessék, de 12 térfogatszázalék szesztartalmat meg ne haladjon. Ezen szesztartalmat meghaladó javításokra a föld- mívelésügyi miniszter adhat esetről-esetre szóló engedélyt. 5. §. A Bt. 8. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, amelynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenkint fehérbornál B4 grammot, siller- és vörösbornál E6 grammot, aszubornál pedig 2-0 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos. Ily borok csupán ipari feldolgozásra, párlatkészítésre borecetgyártásra stb. használhatók fel“. 6. §. A Bt. 9. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : „a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a fokozottabb védelemre szoruló kiváló hazai borfajtákat, amelyek származását a hatósági ellenőrzés (VI. fejezet) során származási bizonyítvánnyal kell igazolni“. 7. §. A Bt. 9. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „más borvidékről, illetve termőhelyről származó borral vagy musttal történt házasítás esetén a házasított bor vagy must azon borvidékre, illetve termőhelyre való utalással is forgalomba hozható, ahonnan a házasított bornak legalább 65%-a származik és ha ezen borvidék; illetve termőhely borainak jellegét megtartotta“. 8. §. A Bt. 14. §-a harmadik bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : „borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe (pince présház, erjesztő stb.) cukrot vagy iparszeszt bevinni vagy ott raktáron tartani tilos“. 9. §. A Bt. 16. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép . „mindazok, akik a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kismértékben való forgalombahozatalával foglalkoznak ((kereskedők, vendéglősök, korcsmáro- sok, kimérők stb.), kötelesek a pincéjükben, raktárukban vagy kimérőhelyiségükben lévő italokat tartályukon (hordón, általában olyan edényben, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás célját szolgáló edénybe kimérik) minőségüket vagy fajtájukat feltüntető megjelöléssel ellátni“. 10. §. A Bt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „borkereskedők kötelesek a boraik raktározására és kezelésére szolgáló pincében vagy raktárhelyiségben, italmérési engedélyek tulajdonosai (vendéglősök, korcs- márosok, kimérők stb.) pedig a kimérő helyiségben (söntés) szembetűnő helyen és könnyen olvasható módon kifüggesztve tartani a jelen törvény vonatkozó rendelkezéseinek azt a kivonatát, amelyet a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapít meg“. 11. §. A Bt. 19. §-a hatályát veszti. 12. §. A Bt. 20. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „a tokajhegyaljai borvidéken termett aszú és édes szomorodni borok természetes édessége fenntartásának biztosítására, azok szesztartalma legfeljebb négy térfogatszázalék mennyiségű, legalább 92 térfogatszázalékos hibátlan borpárlat hozzáadásával emelhető, úgy azonban, hogy ekként a bor szesztartalma 18 térfogatszázalékot meg ne haladjon“. 13. §. A Bt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : „tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csakis olyan bort (vagy mustot) szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett. Ehhez képest „tokajhegyaljai“, „tokaji“, „hegyaljai“ elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni: 1. a tokajhegyaljai borvidéken síkfekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlőben termett vagy általában másodtermésből származó bort vagy mustot (cankót); 2. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termelt olyan bort (vagy mustot), amelyet a 31. § első bekezdésének tilalma ellenére házasítottak ; 3. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. § második bekezdése szerint a tokajhegyaljai borvidéken kívül eső helyen más borvidékről származó borral (vagy musttal) házasítottak. A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy mely szőlőfajtákból szűrt és milyen minőségi kellékeknek megfelelő borok hozhatók „tokaji vagy tokajhegyaljai pecsenye“, „szamorodni“ vagy „aszubor“ néven forgalomba“. 14. §. A Bt. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép : „III. fejezet. A típusborokra, a csemegeborokra, az aszuborokra, a pezsgőre, a habzóborra, a borpárlatra (borszeszre) és a gyógyborokra vonatkozó különös rendelkezések“. 15. §. A Bt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „amennyiben a jelen III. fejezet különös rendelkezéseiből más nem következik, e törvény I. fejezetének általános rendelkezései a típusborok, a csemegeborok, az aszuborok, a pezsgő, a habzóbor és a borpárlat előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára is megfelelően irányadók“. 16. §. A Bt. 30. és 31. §§-ai közé a következő rendelkezések iktattatnak: „Típusbor az olyan bor, amelynek valamely borvidéktől, termelőhelytől és szőlőfajtától eredő sajátos tulajdonságait különleges eljárással (házasítás stb.) és különleges kezeléssel állandó jellegűvé teszik. Típusborok előállítására és forgalombahozatalára csak termelőszövetkezetek és olyan nagyobb forgalmú pincészetek kaphatnak engedélyt, amelyeknek erre megfelelő berendezésük van. Egyebekben a típusbor elnevezés használatára, a típusborok előállítására, forgalombahozatalára és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A csemegetípusborok tekintetében a csemegeborokra vonatkozó rendelkezések irányadók“. 17. §. A Bt. 31. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „a forgalombahozott csemegeborok címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kínálat stb.) a készítő vagy a forgalombahozó cég nevét és telepe helyét is fel kell tüntetni“. 18. §. A Bt. 34. §-ának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „borpárlat (borszesz) az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készül (nyersanyag). Az 1924 : IX. t.-c. 2. §-ának 3. pontjában, továbbá 6., 20. és 31. §§-aiban említett borpárlat alatt legalább 92 térfogatszázalékos, ízesítők (ingredienciák) hozzáadása nélkül előállított borpárlatot kell érteni. 19. §. Az 1924 : IX. t.-c. 35. §-ának 3. bekezdésében ngyógyárúüzletekben“ helyett „gyógyárúnagykeres- kedésekben“ szavak kerülnek. 20. §. A Bt. IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép : ,, IV. fejezet. A borseprőre, a törkölyborra és a borhoz hasonló egyéb italokra vonatkozó rendelkezések“. 21. §. A Bt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „azokat az italokat, amelyek nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek .levéből szeszes erjesztés útján származnak, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor (például almabor, ribizkebor stb.) néven forgalomba hozni tilos“. 22. §. A Bt. 43. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: „8. aki borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe cukrot vagy ipari szeszt bevisz vagy ott raktáron tart; 9. aki borpárlat (borszesz) néven oly folyadékot hoz forgalomba, amely nem kizárólag természetes bornak lepárlása útján készült; 10. aki nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származott italt, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor néven hozforgalomba“. 23. §. A Bt. 44. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: „5. aki az olyan borfajtának a származását, amely a földmívelésügyi miniszter rendelete szerint csak származási bizonyítvánnyal igazolható, a hatósági ellenőrzés során származási bizonyítvánnyal igazolni nem tudja“24. §. A Bt. 45. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : BENKŐ MÁTYÁS vendéglős és felesége, Sopron. Az üzemnek, a munkahelynek a szeretete árad ki megható módon azokból a képekből, amelyek ezekben a hetekben érkeztek az Album címére. Csaknem minden második kép úgy ábrázolja a vendéglőst, korcsmárost, kávést, ahogy étterme, üzemi helyisége egyik részében ül, számol vagy kiszolgál. Ä munka és a munkahely páratlan megbecsülése ez, egyik legszebb jellemvonása szakmáinknak. A fényképészet mai előrehaladottságában igazán olcsón és könnyen vétethet föl magáról így a kedves munkahelyén minden szakemberünk és ha ezt a képet beküldi az Album részére, a Vendéglősök Lapja címére, Budapest, IX., Viola ucca 3., akkor biztos lehet róla, hogy ott lesz szakmáink díszes arckép- csarnokában. Erre sem a kis időt, sem a jelentéktelen kis fényképárat nem szabad sajnálnia egyetlen haladó szellemű szakembernek sem. Popper Mór és Lipót r.-t., Budapest, X., Telefon: József 359 -78 Ajánlja kiváló uradalmi borait a vendéglősök szíves figyelmébe. Telefon: József 359—78 A MI ÉRTÉKEINKBŐL.
