Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)

1929-12-05 / 23. szám

G A „Vendéglősök Lapja“ kiadóhivatalában, IX., Viola ucca 3., kaphatók a következő szakmai kötelező kifüggesztvények és nyomtatványok : 1. Bortörvénykivonat. 2. Fiatalkorúak szesztilalma. 3. Táblák a legszükségesebb föliratokkal, ú. m.: Zajos és botrányt okozó mulatás és éneklés rendőrileg tilos. — Tilos a köpködés, szemetelés. — Hitel nincs! — A helyiségben fogasra akasztott, vagy székekre rakott ruhákért nem vállalunk felelősséget! stb. Az iparűzési jog nem bővíthető özvegyi jogcímen. Az özvegyi jogon megkezdett iparűzés szerzett jog, amelynek terjedelmét a törvény biztosítja. Ha az özvegy az ipar gyakorlásáról bizonyos ideig lemond és azt szünetelteti, a törvény keretein belül újból feléled, amint azt az özvegy újból gyakorolni kívánja. Az ily módon gyakorolt iparűzési jog keretei azonban nem bővíthetők és csak ugyanazon korlátozásokkal gyakorolható, mint az elhalt házastársé volt. Ha tehát az elhalt házastárs iparát csak üzletvezető útján gyakorolhatja, azt nem bővítheti. A győri vendéglői, szállodai és kávéházi alkal­mazottak társadalombiztosítási osztályba sorozása. Az Országos Társadalombiztosító Intézet győri kerü­leti pénztára és az ipartestület vendéglős, kávés és szállodás szakosztálya, valamint a vendéglői, szállodai és kávéházi alkalmazottak genfi szövet­ségének győri fiókja megbízottjai között, minap délután, az ipartestület tanácstermében megtartott CALDERONI ÉS TÁRSA Budapest, V., Vörösmarty tér 1. szám (Haas«palota) Telefon : Aut. 811—i8. Alap. év : 1819. Aneroid-barométerek, esőmérők, legújabb eső* és hő* mérők. Újrendszerű hiteles gabonamérlegek. Hitele= sített szesz* és pálinkamérők. Hiteles ecetgyári vegy= szerek és mérőiiveg. Vaporimeter és jiltráló^készülékek, eredeti francia Malligand*készülékek és borfokolok. Hőmérők minden kivitelben. Szemüvegek és orresiptetök. Takarékasztaltársaságok a legjobban és legolcsóbban Deutsch papirüzleté- ben vásárolhatják célszerű felszereléseiket 1889 óta Budapesti VI., Aradi ucca 35. szám. Minden asztaltársaság 1 előjegyzési naptárt és minden 49-es csoport 1 darab nyugtakönyvet ingyen kap. Pályázati hirdetmény Kácstapolcai fejlődő bérletére pályázatot kérünk. A fürdő­telepen van négy épület 70 fürdővendég befogadására és ellátására berendezve. Idei forgalomban körülbelül 4000 átmenő vendég volt. A pályázni óhajtó vendéglős urak­nak bővebb felvilágosást ad a Magyar Kin. Posta-Altisztek Országos Egyesületének vezetősége, Bu­dapest, VII., Szent Domonkos ucca 13. sz. Telefon: József 380—32. A fürdő Borsod megyében a Bükk- hegység leggyönyörűbb részén fekszik. VENDÉGLŐSÖK LAPJA közös értekezleten megegyezés jött létre, az alkal­mazottak társadalombiztosítási osztályba sorozá­sára. A pénztárt Vőcsey József számtanácsos, a munkaadókat László József szakosztályi elnök és a szakosztályi kiküldöttek, az alkalmazottakat pedig Varga I. János fiókegyesületi elnök és a dele­gátusok képviselték. Az osztálybasorozás a követ­kezőleg történt meg: I. kategóriába vendéglői és kávéházi tanoncok, 60 fillér heti járulék fizetéssel ; III. kategóriába borászok, 1 50 P heti járulék fize­téssel, VI. kategóriába éthordók, kávéházi pincérek és portások, 3’30 P heti járulék fizetéssel, VII, kategóriába fizető- és számolópincérek, 3-90 P heti járulék fizetéssel. VIII. kategóriába vendég­lői, kávéházi és szobafőpincérek, 4'50 P heti járulék fizetéssel. Ez az osztályba sorozás ez évi december hó elsején lép érvénybe, ameddig a munkaadók kötelesek összes ilyen alkalmazottjaikat, az osztályba­sorozás alapján, újból bejelenteni az Országos Társadalombiztosító Intézet győri kerületi pénz­táránál. A kőszegi polgármester a vendéglősök dísztagja. A Budapesten tartott közgyűlése alkalmából Jambrits Lajos kőszegi polgármestert, aki a nyáron tartott vendéglőskongresszus megrendezése körül fárad­hatatlan tevékenységet fejtett ki, az egyesület dísztagjává választotta. A kitüntetésről szóló okle­velet csütörtökön este nyújtotta át vacsora kereté­ben Mayer János, a kőszegi vendéglősszakosztály elnöke a polgármesternek. A polgármester meleg­hangú beszédben mondott a dísztagságért köszö­netét. Országos vásárok. Csütörtök, dec. 5.: Celldörnölk, Ibrány, Kiskomárom, Ónod, Pacsa, Tiszafüred. Péntek, dec. 6.: Csongrád, Földeák, Gyöngyös, Lenti, Sükösd, Szakcs. Vasárnap, dec. 8.: Irsa, Kiskundorozsma, Kisúj­szállás, Monor. Hétfő, dec. 9.: Barcs, Cece, Dunapataj, Füzesabony, Jászberény, Kismarja, Nagymaros, Riese, Szepetk, Vajszló, Vámosmikola, Várpalota, Vásárosnamény, Villány. Kedd, dec. 10.: Dunapataj, Gönc, Pápa, Szikszó, Szabadhídvég. Szerda, dec. 11.: Abaújszántó,Sárospatak, Újmalomsok, Csütörtök, dec. 12.: Jánk, Keszthely, Mád, Nyírábrány, Nyírbátor, Orosháza, Sarkad, Szerencs. Péntek, dec. 13.: Körmend, Vásárosmiske. Szombat, dec. 14.: Szarvas,. Moháéi báci. A régi Pest egyik nevezetes ven­déglője volt Parragh uram Kis Pipája a Három Gránátos uccában. Nem tévesztendő össze Karikás Miska szervitatéri hasonló nevű vendéglőjével, mely utóbbi nem kevésbbé híres gyülekezőhelye volt a pesti íróknak és művészeknek. Ezen az utóbbi helyen vendégelték meg annakidején csirkepapri­kással, túrós csuszával s egyéb hasonló jókkal azt a ragyogó francia társaságot, mely Lesseps Ferdi- nánddal, Coppéeval és Massenetval az élén velünk barátkozni 1885-ben Budapestre és Magyarországba jött. Az a régebbi Kis Pipa a hetvenes évek elején élte virágkorát és szintén írók, művészek, politikusok kedves tanyája volt. Mindennapi vendégei közt nem tartozott az utolsó érdekességek közé „Mohád báci“. A régi törzsasztalról írva, így rajzolja meg most az alakját a Prágai Magyar Hírlapban az elmúlt idők jó megértője, Tichy Kálmán : Az első nevezetes érkező nem író, nem is művész, de az egész társaság kedvence, amolyan házi bútor: „Mohád báci“. Rettenetes szuszogások között döcög be, leül és úgy fújtat, majd elfújja maga elől az asztalt. Három mázsát nyom a jó ember, de hogy füllentésben ne találtassam, tegyük hozzá: három akkori mázsát, amely nyolvan fontjával számítódott s így Mohád báci mai értékelésben százhúsz kiló. Ez is elég volt a recsegő széknek, amelyre leült. Valahol a még akkor nem létezett mai Vámház tájékán lakott s míg onnan bedöcögött a Kis Pipáig, hatszor is stációzott útközben. A min­dennapos útvonalon jól ismerték s ahogy valahol pihenni kívánt, máris ugrott a boltból a segéd és rakta alá az üzlet legerősebb székét. Azon kiszu­szogta magát s tolatott tovább. Furcsán illett rettenő tömegéhez, hogy a ,,cs“-t mindig ,,c“-nek selypítette. Ezért hívta egész Pest Mohád bácinak. Bérkocsis pedig nem találtaték az egész székváros­ban, aki őt, hacsak rövid fuvarra is, elvállalta volna. Szegénynek ezért kellett örökétig gyalog fújtatnia. 1029. december 5. FÖLKÉRJÜK hátralékos előfizetőinket, hogy az 1929-ik esztendő utolsó hónapjában szíveskedjenek beküldeni kiadóhivatalunk címére az eddig elmaradt előfizetési díjakat. A pénzbeszedői kiküldések külön költségeket okoznak a lapoknak, a szakember mél­tányolni tudja, mennyivel egyszerűbb neki csekély fáradság árán útnak indítani előfizetési díját minden külön felszólítás nélkül. Lapunk karácsonyi, annyira népszerű ajándékot, az 1930-ik évre szóló díszes, színes nagy falinaptárat csak olyan előfizetőinknek küldhetjük el, akik nincsenek hátralékban az 1929-ik év végén. A kískeszthelyi vendéglő tolvaja. Pintér Géza állásnélküli pincér, aki volt munkaadójának, Havai István kiskeszthelyi vendéglősnek éléstárát és sön- tését teljesen kifosztotta és onnét oly nagy mennyi­ségű húsneműt és edényfelszerelést vitt el, hogy abból egy üzemet lehetett volna berendezni. Miután a csendőrök a nyomozást lefolytatták ebben az ügyben, Pintér Gézát minap Keszthelyről Nagy­kanizsára hozták, ahol átadták a kir. ügyészség­nek. Pintér a vizsgálóbíró előtt is beismerte tet­tét. Állásnélküliségével védekezett, letartóztatásba helyezték. A korcsmáros és az adóhivatal. Bede József szolnoki korcsmáros a múlt év október 6-án, a pénzügyigazgatósághoz beadott kérvényben azt írta a városi adóhivatal adómegállapításáról, hogy „ez nem szakemberek munkája, háttere sötétség­gel! alapszik és csak felháborodni lehet rajta, de belenyugodni nem“. Az adóját nem szállították le Bede Józsefnek, ellenben felhatalmazásra üldö­zendő rágalmazás miatt megindult ellene az eljárás. A Fuchs-tanács előtt pénteken megtartott főtár­gyaláson Bede kijelentette, hogy a kérvényt nem ő, hanem egyik vendége írta, ő el sem olvasta, csak aláírta és hajlandó a megsértett hatóságnak a legmesszebbmenő elégtételt megadni és bocsá­natot kér. Keresztfalvy Oszkár dr., az adóhivatal képviselője jelentette be, hogy elfogadja a nyúj­tott békés elégtételt és ha a felettes hatóság a megadott felhatalmazást visszavonja, nem kívánja, Bede megbüntetését. Minthogy Zsengellér dr. ügyész az ügy ilyen elintézését nem kifogásolta, a törvény­szék a tárgyalást az alispán nyilatkozatának beér­keztéig elnapolta. Vissza akarta lopni a korcsmárostól az elmulatott pénzt. Igen érdekes bűnperben tárgyalt csütörtökön délelőtt a debreceni kir. ítélőtábla Nagy Kálmán tanácsa. Ifj. Szabó József dombrádi lakos került a vádlottak padjára lopás büntette kísérlete miatt. Szabó József múlt év november 29-én Dombrádon Révész Géza korcsmájában mulatott. Éjféltáj­ban már annyi bort fogyasztott el, hogy nem tudta kifizetni a számlát. Ekkor azután gondolt egy merészet és betöréses lopást akart elkövetni a korcsmáros ellen, hogy azután a lopott pénzből kifizethesse - az elfogyasztott bor árát. Elhagyta a korcsmaszobát, kiment az udvarra és itt kifeszí­tette Révész korcsmáros lakása ablakát. Az ablakon keresztül a szobába mászott, ahol a szekrényt kezdte feszegetni. A zajra szobában alvó Mikitkó Erzsébet felébredt s kiáltozni kezdett, mire a korcsmáros berohant a szobába és Szabó Józsefet leleplezte. A nyíregyházi törvényszék ez év elején tárgyalt a lopáskísérleti ügyben és Szabó Józsefet egyhónapi fogházra ítélte. A debreceni tábla a minap helybenhagyta az elsőbíróság ítéletét. Egy szolnoki vendéglős tragédiája. Szolnokról jelentik : Kovács György, akinek a 48-as közben volt jómenetelű vendéglője, körülbelül négy héttel ezelőtt eltávozott otthonról és nyoma veszett. Sem hozzátartozói, sem ismerősei nem tudták magyarázatát adni az eltűnésnek, mert semmi oka nem volt a csendes, halkszavú, szerény embernek arra, hogy eldobja magától az életet. Kis gyermekét rajongásig szerette, anyagi viszonyai nem voltak rosszak, az emberekkel nem volt baja, ilyen körül­mények között még a ma ekzaltált emberei sem tesznek olyant, amit visszacsinálni nem lehet. Az eltűnés után négy hétig semmi hír nem hallat­szott Kovács Györgyről. Kedden délelőtt a ,,Szeged“ hajó alkalmazottai találták meg a hajókerékben felakadt bulláját. Kelemen Ferenc kormányos jelen­tette a rendőrségen és pillanatok alatt elterjedt a városban a tragédia híre, amely mindenfelé őszinte megdöbbenést keltett.

Next

/
Thumbnails
Contents