Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-05 / 1. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1939. január 5. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. BRIHER JÁNOS vendéglős és neje, Zalaegerszeg. A Zalamegyei Vendéglős-Egyesület elnöke. A Magyar Vendéglősök, Korcsmárosok, Kávésok és Szállodások Albumának egyik lapját díszítik ezek a kitűnően sikerült fényképek, amelyekhez hasonló tökéletességű képet sok százat tartalmaz a készülőben levő hatalmas díszmű. A jelentkezések egyidőre lehetetlenné tették, hogy a szép album teljesen lezárva már a következő hetekben forgalomba kerülhessen, most sürgős munkával folyik a pótlás. Az Album teljessége és tökéletessége nagyrészben függ a Vendéglősök Lapja olvasóitól is. Küldje be mindenki a fényképét életrajzi adataival együtt, még mindig jókor van ! A cím: Az Album szerkesztő- sége, Budapest, IX., Viola ucca 3. Több jóakaratot és megértést kérnek a győriek. A győri vendéglős, kávés és szállodás szakmák panasza az ipartestület elnökségéhez. fi 2 behatása folytán baleset, vagy rosszullét gyakrabban előfordulhat. Kifejezetten felemlíti az említett rendelet az éttermeket, kávéházakat, mulatókat, korcsmákat, italméréseket is. A falitáblát jól látható helyen, sértetlen állapotban kell kifüggesztve tartani. A rendelet 2. §-a szerint a kifüggesztés nem kötelező azokban az éttermekben, kávéházakban, korcsmákban és italmérő helyiségekben, amelyeknél az üzem kisebb terjedelme a kifüggesztést nem teszi indokolttá. A vitás esetekben e kérdésnél az iparhatóság — városi tanács, főszolgabíró — dönt. 4. Az állami italmérési jövedékről alkotott 1921. évi IV. t.-c. 12. §-ának ötödik bekezdése értelmében az italmérési engedélyt — amit a jogtulajdonosnak az illetékes pénzügyigazgatóság állít ki — az üzlethelyiségben szembeötlő helyen állandóan kifüggesztve kell tartani. Az engedélyokmányban ugyanis mindig pontosan fel van tüntetve az üzletág is, amelyre az italmérési engedély kiadatott. Tehát ez a körülmény az ellenőrzést megkönnyíti. 5. A zeneművek színpadon kívüli nyilvános előadási jogának szabályozása tárgyában kiadott 1924. évi 168.809. B. M. sz. körrendelet értelmében az italmérő helyiség tulajdonosa a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetétől nyert zeneművek nyilvános előadására jogosító, egy évi időtartamra kiállított engedélyt köteles a helyiségében feltűnő helyen kifüggesztve tartani. A rövidebb időtartamra, esetleg csak egy alkalomra kapott engedélyt kifüggeszteni nem szükséges. Legalább is nem kötelező. Vannak ezeken kívül olyan rendelkezések is, amelyeknek az italmérő helyiségekben kötelező kifüggesztése jogszabályba foglalva nincs, de a gyakorlati élet tapasztalatai igazolják azt, hogy az alkalmazásuk célszerű. Különösen azért, mert e rendelkezések megszegése, legalább is ismételt megszegése veszélyezteti az italmérési jogosultságot. Ilyen rendelkezések például a fiatalkorú, 18. életéven aluli egyének részére szeszesital kiszolgáltatásának tilalma (elrendelte az 1927. évi XXXIII. t.-c). E kérdésben vannak különben olyan helyek, ahol helyhatósági szabályrendelet tette kötelezővé az e tilalomra vonatkozó hirdetmény kifüggesztését, így pl. Pest megyében (a szándékos lerészegítés, vagy részegnek szeszesital kiszolgáltatása) 1927. évi XXXIII. t.-c. és az 1879. évi XL. t.-c. 85. §-a, az italmérési helyiségekben a rendészeti jogszabályok betartása (1921. évi 94.453 B. M. r.), az iparigazolvány, a dohányneműek árusítására vonatkozó és erre jogosító engedélyokirat stb. Legcélszerűbbnek tartom, ha az italmérők e körülményeket időközönkint lelkiismeretesen ellenőrzik. A hirdetmények olvashatóságáról megfelelő módon gondoskodnak. Mert még mindig jobban járnak ezzel a csekély fáradtsággal, esetleg költséggel, mint az esetleges büntetéssel. Az alkalmazottak végkielégítése. Az alkalmazottak szolgálati viszonyait szabályozó 1910—1920. M. E. számú rendelet a végkielégítésről a következő intézkedéseket tartalmazza: »A szolgálati viszony megszűnése esetében az olyan alkalmazottat, aki munkaadójánál legalább 5 évig megszakítás nélkül állott szolgálatban, végkielégítés illeti meg. A végkielégítés összege minden betöltött 3 évi szolgálat után az alkalmazottat a szolgálati viszony megszűnésekor megillető munkabérnek egy hónapra eső része. A végkielégítés összege azonban nem haládhatja meg az alkalmazott egy évi munkabérét. A végkielégítés összegének megállapításánál minden megkezdett 3 évi időszaknak szolgálatban töltött töredékét is számításba kell venni". Ezt az intézkedést sérelmesnek tartja a nehéz viszonyokkal küzdő kereskedelem magára nézve és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara útján a kormánytól azt kérte, hogy a rendelet fenti intézkedései hatályon kívül helyeztessenek, mivel a munkaadók ennek megfelelni egyáltalán nem, vagy igen nehezen tudnak. A győri vendéglősöket az utóbbi időben szinte hajánál előráncigált kihágási eljárásokkal súlyosan pénzbírságolják a hatóságok. Ennek a megszüntetésére, több jóakarat, megértés és kímélet kieszközlésére a szakosztály a következő memorandumot terjesztette be az ipartestület elnökségéhez: ,,Az Ipartestület Tekintetes Elnökségének, Győr. A vendéglős-, kávés- és szállodás-szakosztálynak ez évi december hó 17-én tartott rendkívüli ülésén a tagok részéről általában panasz tárgyává tétetett a közigazgatási, közrendészeti és pénzügyi hatóságok ellenőrző vizsgálatainál tapasztalható túlszigorú, szinte már zaklatás jellegét öltő eljárás, amellyel szemben a szakosztály a tekintetes elnökség közbejöttével a kerületi kereskedelmi és iparkamara védelmét, sürgős közbelépését kéri. Engedtessék meg, hogy a szakosztály tagjainak méltánylást érdemlő panaszait sorrend szerint ismertessük, 1. Győr szabad királyi város közigazgatási ügyosztálya, mint elsőfokú iparhatóság, legutóbbi ellenőrző szeinleútján számos vendéglőst és kávést súlyos pénzbírsággal büntetett meg azért, mivel a málnaszörpöt tartalmazó üvegen nem volt feltüntetve, hogy a szörp hány százalékban tartalmaz málnát és melyik cégtől szereztetett be, valamint azért is megbírságolták a szakosztály számos tagját, mert a ,,cognac“ üvegjére elmulasztotta a ,,borpárlat“, vagy a magyarosan írt ,,konyak“ felirat alkalmazását. 2. A m. kir. államrendőrség győri kapitánysága, mint rendőri büntetőbíróság, a vendéglős- és kávésiparral kapcsolatos hatáskörében súlyos pénzbírsággal büntetett olyan esetekben, amikor ellenőrző közegei a söntés pultján 9—10 sörös- és borospoharat s néhány borosüveget kiöblítetlenül talált. Nem volt tekintettel arra, hogy az ellenőrzés a déli vagy az esti órákban történt, amikor a vendéglőkben kissé forgalmasabb az üzletmenetei és a csapos vagy a tanonc a kiszolgálással van elfoglalva ; de ugyanakkor figyelmen kívül hagyatott az a ténykörülmény is, hogy a pult mögötti pohárszéken ragyogó tisztán százával sorakoznak a sörös- és borospoharak s a borosüvegek és így teljesen kizárt az a feltevés, hogy a vendéglős a pulton levő 5—10 használatban volt poharakban és üvegekben akarná kiszolgálni az újabban érkező vendégeit. Azonban súlyos pénzbírságot róttak ki több vendéglősre még azért is, mert a tartályokban levő bor fajának kötelező megjelölése már esetleg nem volt tisztán olvasható a bortartó fedőlapjain. 3. A győri m. kir. pénzügyigazgatóság a fennhatósága alatt működő pénzügyőrség ellenőrzésével kapcsolatban — szinte hihetetlenül hangzik — kétszáz pengő pénzbírsággal sújtotta azokat a vendéglősöket, akiknél olyan kártyakötegeket talált, amelyeknél a tökhetes kártyalapról a használat következtében lekopott az állami bélyegző. Tekintetes Elnökség 1 A szakosztály tagjai, mint intelligens iparosok, mindenesetre tisztában vannak azzal, hogy a törvények és rendeletek szigorú betartására vannak kötelezve, de amikor azt látjuk, hogy a törvények és rendeletek légióival szemben igen sok esetben még maga a jogászember is tanácstalanul áll meg, szerény véleményünk szerint, főként pedig az első kihágás esetében a törvények és rendeI Popper Mór és Lipét r.-t„ Budapest, X., Kőbánya I Telefon: Ajánlja Kiváló uradalmi borai! Telefon: I József 559—78 a VendéglŐSÖK szives figyelmébe. József 359—78
