Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-04-05 / 7. szám
XXXXIV. ÉVPOLlfAM ?. SZÁM m§. Antii.is 5. (YEKDÉCiLŐ-, SZÁLLÓ-, KÍVÉHIPIRI ÉS KÖKRAKDASÁGI SZAKLAP) Szerkesztőség és kiadóhiyatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM T e 1 e f o n s z á m : „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ŐKÁTŐL DÉLI1TÍA 3 ÓRÁI« M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.0001£) AJLAPÍTOTTA: IHÁSZ (ÍIŐKUY fiús vét közeledik és vele a nagy szezónfordulás az összes szakmáinkban. A nagyvárosok nagyüzemei kezdik leszámolni a téli és tavaszeleji eredményeket, mert jön a meleg idő, a nyári forgalom, a szállodák ürüinek, a téli vendéglői és kávéházi üzemeknek csak ügyszólván a szabadba helyezett fiókjai maradnak működésben. Csak a kongresszusok, nagygyűlések, véletlen összejövetelek fogják jelenteni a forgalmat megint hosszú ideig. Ellenben a nyári üzemek, fürdői, nyaralói vendéglők, szállók, éttermek úgy gondolják, végre megkezdődik számukra a szezon. A húsvét jelenti a nagy szezónfordulást, az egyik csoportnak csendesen lefelé, a másiknak viszont felfelé, aszerint, amint a kitapasztalhatatlan nagyközönség úgy akarja. Évről-évre így van ez, belenyugszanak, számot vetnek vele a szakmáink. így van és mégse jól van így! Csodálatosan magyar specialitás ez, amely hasonló arányokban talán sehol sincsen meg a világon. Mert sehol sincsen olyan nép, amely abban találja a fényűzési alkalmat, hogy a nyolc-tíz hónap alatt összetakarított pénzeit elcipelje a külföld minden tájékára és ott szórja el inkább, ahelyett, hogy idehaza tizenkét hónapig szépen élne belőle! Csak a magyar az a nép, amelynek a meleg hónapok — a legszebbek és a leg- nyugodtabbak ez alatt az éghajlat alatt — csak azt jelentik, hogy át kell valahogy csúszni a határon, a külföldre menni ehetetlen kpsztokért és borzongós megszállásokért! így kívánja a mindenható társadalmi flanc! Mert nagyon érthetők a külföldi kulturális tanulmányutak, világvárosok, remek helyek megismerését célzó utazások, de a húsvét után megmozduló magyar tömegeknek alig 2—8 százaléka megy ilyenekért a külföldre. Mindenütt látunk húsvét után magyarokat, Kanadától Norvégiáig és Szicíliától Egyptomig. Mindegy nekik, hogy megsülnek-e a pokolian forró éghajlatok tüzé- ben, vagy csonttá fagynak hómezők és jéghegyek előtt. Az anzikszkártya a fő, meg a bőröndökre ragasztott idegen bélyegző s egy pár sablonos vacak, amely mind csak annak a bizonyítására jó, hogy: ime, hol jártunk, pukkadjatok! Tellett! Pedig kártyázni, vagy vizekben úszkálni, ezt Miskolctól kezdve Budapesten keresztül Kaposvárig és Szombathelytől Sátoraljaújhelyig vagy Makóig idehaza is lehet, de itthon legalább jól is lehet enni-inni hozzá. Senki se mondja, hogy otthon kell maradni. De miért nem mennek nyaralni a szegediek Szombathelyre, a győriek Egerbe, a debreceniek Miskolcra és viszont? Miért nem jönnek Budapestre, ahol a világon a legkedvesebben és legszebben lehet eltölteni a pihenő kedves heteit? Vagy a Balaton, a Duna, a Mecsek, a Bükk, a Tisza—Kőrös-szög, a Mátra nem teljesen ismeretlen vidékek-e a magyarság 95 százaléka előtt? Körülbelül kétezer hatalmas nyugateurópai szállodát képviselt az a többszáz kitűnő megjelenésű idegen úr, akit a napokban vendégül látott Budapest, mint a Szállodaigazgatók Nemzetközi Szövetségének kongresszusi tagjait. Budapest szállodaéletének vezetőférfiai és a hivatalos körök is mindent megtettek, hogy ezt a nemzetközi kongresszust felejthetetlenné tegyék a résztvevők előtt. Ez teljes mértékben sikerült is nekik, az ünnepies és hivatalos pályaudvari fogadtatásuktól kezdve öt napon keresztül a távozásukig Budapest szakmai és hivatalos világa kitűnő vendéglátónak bizonyult s ezzel 2000 óriás nyugateurópai szállóban barátaink vezetik a jövőben a vendégek, utazók irányítását. A Szállodaigazgatók Nemzetközi Szövetsége március 28-án tartotta közgyűlését a Duna-palota különtermében, amelyen a szövetség külföldi és budapesti tagjai nagyszámban vettek részt. A közgyűlést Lehner Oszkár, a Szállodaigazgatók Nemzetközi Szövetségének elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd megköszönte a budapestiek vendégszeretetét s indítványára a közgyűlés távirati üdvözletét küldött a kormányzónak. Itt se találkozhatnak több ismerős arccal, mint odakünn, hiszen hol a Lidón, hol Ostendeban, hol a Garda-tónál, esetleg a Rigi-vasúton mélységes bosszúsággal találkoznak össze szinte teljes számmal a budapestiek, győriek, pécsiek, miskolciak, szolnokiak. Itthon maradni, Magyarországon utazni, itt menni levegőváltozásra és akkor itthon marad a pénz, nincsenek »holt szezonok" és nincsenek »nyári üzemek", mert ezek télen is jól fognak menni! Nekünk az lesz az igazi húsvét, amikor megszűnik a szakmáink részére ez a nap a szezónfordulások döntő napja lenni, amikor már nem jelent szezónfordulást. Nincs hely Magyarországon, ahol kedves kis fogadót, vidám korcsmát, vendéglőt, pompás pihenőt ne találhatna a pihenő heteit idegenben kereső magyar. Mindent meg kell kísérelnünk, hogy ezt megértessük a közönséggel, ez nemcsak fa mi érdekünk, ez legfőképpen az ő érdeke! (Sz. F, Győr.) Az elmúlt évi működésről tartott beszámoló után a múlt évi zárszámadásokat és az 1928. évi költség- vetést helybenhagyta a közgyűlés, majd a választásokra került a sor s a tisztikar tagjaivá választották Lehner Oszkár elnököt, Marencich Ottó alelnököt, valamint Plan, Löcker és Waktor igazgatókat. A választások után Glück Frigyest a szövetség dísztagjává választották. Befejezésül Marencich Ottó hangoztatta a száloda- igazgatók szövetkezésének fontosságát. A szállodaigazgatók aztán tizenegy órára gyűltek össze a Royal-szállóba, ahol dr. Stein Sándor, a szálloda igazgatója fogadta és az igazgatóság gazdag hideg büffével várta az érkezőket. Minden külföldinek négy nyelven írott ,,Jöjjön Magyarországra11 című füzetet adtak. A díszbe öltöztetett moziteremben helyezkedtek el a szövetség tagjai. Marencich Ottó vezérigazgató előadása következet ezután „Az idegenforgalomról általában“. Előadásában a háború után bekövetkezett idegenforgalom fellendüléséről szólott. Míg a háború előtt — mondotta — néhány ország és néhány nemzetközi fürdőhely jött csupán az idegenforgalom szempontjából Európa kétezer nagy szállo vezetői Budapesten. A Szállodaigazgatók Nemzetközi Szövetségének kongresszusa. Magyaros vendég szer etet, idegen lelkesedés és elismerés. Marencich Ottó, dr. Stein Sándor és Glück Frigyes ünneplése.
