Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-04-05 / 7. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1928. április 5. tekintetbe, addig ma már az összes államok és összes kormányok behatóan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A közeljövő feltétlenül az utazás olcsóbbodását hozza meg, ami pedig a tómegforgalom emelkedését fogja eredményezni. S ez az a szempont, amire különösen a szállodásoknak kell figyelemmel lenni. Utána Zilahy Dezső tartott előadást a magyar- országi idegenforgalomról. Magyarország is kiveszi a részét abból a harcból, amely Európaszerte folyik az idegenforgalom megszervezéséért. Magyarország annál hivatottabb az idegenforgalom növelésére, mert hisz a magyar vendégszeretet világszerte közmondásosan híres. Berliner Max ,,A klimatikus gyógyhelyekről“, dr. Jakab László ,,A magyarországi szanatóriumok fejlődéséről“, Bartha József vezérigazgató ,,A modern konyhaművészetről“, Messner Jenő ,,A szálloda- igazgatói tanfolyamról“, végül Gollwitzer Károly ,,A szállodaipar racionalizálásáról“ tartott előadást. Az előadást ünnepi ebéd követte a Royal-szálló nagytermében. A szövetségi tagok este a Gellért-szálló társalgójában gyűltek össze, ahonnan Bánlaky Géza, a Gellért- fürdő vezérigazgatója, Schön Győző műszaki tanácsos és Kurcz Béla igazgató vezetésével a szálloda és a fürdő megtekintésére indultak. Fél kilencre a Gellért- szálló Duna-termében helyezkedtek el, ahol Budapest székesfőváros rendezett a tiszteletükre bankettet. A fővárost Lobmayer Jenő tanácsnok képviselte, a a külügyminisztérium képviseletében pedig Gömöry- Laiml László miniszteri tanácsos jelent meg. Zilahy Dezső a fővárosi Idegenforgalmi Hivatalt képviselte. Vacsora közben Lobmayer Jenő a főpolgármester, valamint a főváros nevében üdvözölte a Szálloda- igazgatók Nemzetközi Szövetségének tagjait. Elismeréssel nyilatkozott arról a kulturmunkáról, melyet a Szövetség tagjai végeznek, mert, mint mondotta, a jó szálló a nemzet kultúrájának bizonyítványa. A felköszöntőre Lechner Oszkár kereskedelmi tanácsos válaszolt. — Budapest székesfőváros képviselőjének szeretetteljes és meleg szavaira — mondotta — nem tudok választ adni. Nem találok szavakat az elismerésre, de szavaink helyett beszélnek azok a tettek, amelyek a pályaudvari fogadtatás óta lezajlottak. Ezt a meleg fogadtatást és vendégszeretetet sohasem tudjuk elfeledni. Szavait háromszoros magyar élj énnél fejezte be, amelyet a Szövetség tagjai felállva ismételtek. Befejezésül Glück Frigyes üdvözölte, a hölgyeket. A Szállóigazgatók Nemzetközi Szövetségének tagjai péntek reggel a Duna-palotában gyülekeztek s a Margitszigetre mentek, ahol Wild József vezér- igazgató fogadta őket. A sziget nevezetességeinek megtekintése után a vendégek déli egy órára a Keleti pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron Zilahy Dezső, a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója a főpolgármester üdvözletét tolmácsolta a külföldi szállodaigazgatóknak, akiknek a búcsúztatására Glück Frigyes, Palkovits Ede, Maren- cicli Ottó igazgatók, Bársony Oszkár, a Menetjegyiroda vezérigazgatója és számosán a budapesti szállóigazgatók körül jelentek meg. Hogyan kell alkalmazni az új törvényt a fiatalkorúak alkoholtilalmáról, Szeszesital kiszolgálása a 18 évnél fiatalabbnak. A Vendéglősök l apja számára írta : Kiss Árpád rendőrtanácsos. A fiatalabb kordáknak a korcsmáktól távoltartása érdekében régebb keletű'vármegyei és városi szabályrendeletek tartalmaznak korlátozó intézkedéseket. A belügyminiszter 1921. évi 94.453. szja. kiadott rendeleté 8. §-a előírja, hogy 16 éven aluli korban lévőknek italmérő helyiségben szeszesitalt kiszolgáltatni nem lehet kiséret nélkül, úgyhogy azok a szeszesitalt a korcsmái helyiségben fogyaszthassák el. A helyhatóság szabályrendeletei intézkedtek a felől is, hogy a szabályrendeletek az üzlethelyiségekben szembetűnő helyen kifüggesztessenek. Nyilvánvaló a rendelkezések célzata, útját kívánja vágni annak, hogy a fiatalabb, csekélyebb ellenállással rendelkező fogyasztók kárát vallják a szeszesital fogyasztásának. A korhatárt az 1927. évi 33. t.-c. felemelte 18 évre. Fontos e törvénynek az a rendelkezése, hogy ha kétséges, hogy az ifjú egyén 18-ik életévét betöltötte-e, számára szeszesital csak abban az esetben lehet kiszolgálni, ha hatósági igazolvánnyal igazolja, hogy életének 18. évét betöltötte. A tilalom megszegőire 2 hónapig terjedhető elzárás mint fő és 240 pengőig terjedhető pénzbüntetés szabható ki. Ha tehát olyan egyén számára szolgálnak ki szeszesitalt, aki 18 évet betöltöttnek néz ki és egyszóval az életkor tekintetében kétség nem merül fel, nincs helye büntetésnek. Megtörténhetik ugyanis, hogy olyan egyén kér szeszesitalt, aki 17 éves, de tényleg a 18. évet betöltötte s ellenőrzés alkalmával ez kitűnik s az engedélyest feljelentik. Ha nemcsak a szeszesital mérésére jogosított előtt, hanem a hatóság előtt is kitűnik, ahol szakértő véleményének kikérése is kérhető, hogy a fiatalkorú tényleg a törvényben előírt korhatárnál többet mutat fejlettségénél fogva, a büntetőjogi felelősség alól az engedményest mentesíteni kell s a mulasztás terhére erőszakosan nem tudható be. Ez nemcsak a törvény szövegéből tűnik ki, hanem a büntetőtörvény 82. §-a is e felfogást támogatja, amely szerint beszámítást kizáró ok, ha az elkövető a cselekmény tényálladékáról annak elkövetésekor nem bírt tudomással; a tévedés a gondatlanságból elkövetett cselekmény beszámítását is kizárja, ha a tévedés elkerülhetetlen volt, vagyis a ténykörülmények tudása lehetetlen volt. Kúriai döntvény szerint mentesült a Btk. 236. §-ába ütköző cselekmény büntetése alól, aki a korhatárban tévedett, valóságos ténybeli tévedés miatt a tettes azon mentsége azonban, hogy nem tudta, miszerint a cselekmény büntetés alá alá esik, a beszámítást nem zárja ki. Egyébként a gyakorlatban felszínre került konkrét esetek nyújtanak teret a fenti törvény helyes alkalmazásának annak célja is rendeltetése szerint. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. HAUER ENDRE, a Központi Szálloda és vendéglő' tulajdonosa Siklóson és felesége Bauer Endre sz. 1880-ban Kiskunfélegyházán ; régi szakember, a háborúban önként jelentkezett, 6 évig volt hadifogoly Kedves családi képeket mutathatunk be most érdeklődő szakközönségünknek, amely bizonyára örömmel üdvözli ezt az újítását a Vendéglősök Lapjának. A siklósi Központi Szálloda tulajdonosát, feleségét, leányát és vejét ismeri meg így a magyar vendéglős, fogadós, kávés és korcsmáros kar azokból s fényképekből, amelyekkel a Vendéglősök, Kávésok, Korcsmárosok és Szállodások Albumába bekerülnek. RAUER DUSIKA a siklósi Közp. Szálloda tulajdonosának leánya, akit most vezetett oltárhoz Wcisz E. Milán Az itt közölt eredeti nagyságnál jóval nagyobb teret is nyithat az Album szerkesztősége {Budapest, IX., Viola ucca 3.) a képeiket beküldő szaktársaknak, ha ezt kifejezetten óhajtják, a remekbe készülő díszlapokon. A nagy munka gyors tempóban folyik és bízvást állíthatjuk, nemcsak hogy meg fog felelni a magasra csi- gázott várakozásoknak, hanem jelentékenyen felül is múlja majd azokat. WEISZ E. MILÁN budapesti vendéglős (Gyékényes)
