Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-12-20 / 24. szám
1029. december 20. 12 VENDÉGLŐSÖK L4PJI Névjegy-világrekord. Az Est írja : Névjegyet küldtek szerkesztőségünkbe. A név mellékes. A többi szöveg így hangzik : vendéglős városi törvényhatósági bizottsági tag, az Országos Vendéglős Szövetség igazgatósági tagja, a Dunántúli Vendéglős Szövetség társelnöke, agy ..........i, m...........i, m............i és k..........i vendéglősök, kávésok és szállodások elnöke, a Gy..........i Keresztény Takarék- és Hitelszövetkezet elnöke , a Gy.......... és Vidéke Vendéglősök BorpinceSzö vetkezete alapító elnöke, a mester- és segédvizsgázó bizottság elnöke, a T..........i Vendéglős Ipartársulat elnöke, a S..........i Vendéglősök díszelnöke, a P...........i Já rási Vendéglősök díszelnöke, a Szeretet Asztaltársaság díszelnöke stb. Eddig Az Est. A rosszmájú kis közlemény elfelejtette #megírni, hogy szakmai ügyekben bizony szükség lehet mindezekre a címekre. Magyar kezdésre nemzetközi ak< ió indul a fajborok védelmére. Rómából jelentik, hogy a nemzetközi mezőgazdasági intézet közgyűlése Márffy-Mantuarm Rezső meghatalmazott miniszter, Magyarország képviselőjének előadása alapján magáévá tette a magyar földmívelés- ügyi miniszternek azt a javaslatát, hogy az intézet lépjen érintkezésbe a párisi borhivatallal és fejtsenek ki közös akciót a nemzetközi borkereskedelemben a borhamisítás megakadályozása és a fajborok védelme érdekében. Fontos pontja volt a közgyűlésnek a délamerikai államoknak az a kérelme, hogy nemzetközi húskonferenciát hívjanak össze. Ezt a konferenciát Dél-Amerika saját húskivitelének előmozdítására sürgette. Marschall Ferenc magyar delegátus javasolta hogy utasítsak a közgyűlés állandó bizottságát arra, hogy tanulmányozza azokat a káros hatásokat, amelyeket a kormányok korlátozó intézkedései kiváltanak a nemzetközi kereskedelemben. VEXI>ÉGL.»SÖK FIGYEI.MÉBE ! GRUBER LAJOS oki. gépészmérnök elektrotechnikai es műszaki • állalata Budapest IX., Mester ucca 9. sz., Telefon : József 449 99 BWT* Vállal mindenféle elektromos berendezéseket és javitásokat_ é a berendeléssel és lak^s» sál, vasulállomással szemben, január hó 1 re. Bővebb felvilágosítás: Szombathely, Nádasdy ucca 8. szám. Ahol bezárják a pincért, ha borravalót fogad el Görögországban. Két heti fogházra ítéltek egy athéni szállodaportást, mert „különszolgálatokért“ borravalót kapott. — Egész Európa lassankint áttér a százalékos borravaló- rendszerre. — Csak Anglia nem tud változtatni a régi szokásokon. Athénből írják : Míg a magyar borravalókérdés igen éles ütközőpontja ma is a szakmának, Görögországban most rendezték törvényesen a borravalókérdést, ami a borravaló halálát jelenti. Ennek a törvényes rendelkezésnek az volt a legfőbb oka, hogy Görögország nagy városaiban a szállodák és éttermek személyzete és a vendégek között napirenden voltak a nézeteltérések a borravaló miatt. Néha botrányos jelenetek is játszódtak le a szállodákban és az éttermekben. Úgy a munkaadók, mint a pincérek sürgették a kormánynál a borravalókérdés rendezését és azt most végre meg is oldották. A görög borravalótörvény szigorúbb még Mussolini munkakartájánál is, mert a borravalótilalomnak erélyes szankciói vannak. A törvény szerint a szállodai számlák után 15, az éttermi és kávéházi számlák után 10 százalék „kiszolgálási pótdijat“ fizetnek a vendégek. Azokat az alkalmazottakat pedig, akik a törvényes kiszolgálási díjon kívül külön borravalót fogadnak el, tizenöt napig terjedő fogházbüntetésre ítélik. A napokban hozott ilyen ítéletet az egyik athéni szálloda portásának ügyében a bíróság és a portást, aki külön borravalót fogadott el, kétheti fogházra ítélte. Hiába védekezett a portás azzal, hogy a vendégnek, aki a borravalót adta, külön szolgálatokat teljesített. A bíróság kimondotta, hogy a szálloda- portás köteles a vendég minden jogos kívánságát teljesíteni. De a borravalótörvény alapján megbüntetik a szállodást és a vendéglőst is, aki tud a pincér „bűnéről“ és mégse tesz azonnal feljelentést ellene. A görög szállodások egyesülete ép a múlt héten tartott ülést és ezen büszkén állapították meg, hogy Görögország az első helyen áll a sok tekintetben megszégyenítőnek tartott borravaló ellen való küzdelemben. A görög „borravalótörvényt“, mint a saját diadalát emlegette az egyesület. Az egyik legnagyobb athéni szálloda tulajdonosa, aki a görög szállodások egyesületének az elnöke, részletesen ismertette, hogyan áll a borravalókérdés Európa többi államaiban. Lengyelországban 1927. októberében határozták el az érdekeltségek, hogy életbeléptetik a százalékos borravalórendszert. Éttermekben és szállodákban ÍO, kávéházakban pedig 15 százalék a borravaló. De a vendég külön is fizet. Csehszlovákiában még érintetlen a borravalórendszer, noha a pincérek erélyesen küzdenek a százalékos rendszerre való áttérésért. Ugyanez a helyzet Magyarországon és Franciaországban. Mind a három országban hosszabb-rövidebb idő kérdése a százalékos rendszerre való áttérés. Anglia az egyetlen, ahol egyelőre szó sincs a borravaló haláláról. A konzervatív Angliában nehezen lehetne változtatni a begyökeresedett szokáson: a borravalón. Legalább is erre vall W. Thornenak, a Nation Union oj General and Municipal Workers főtitkárának levele, amelyet az athéni szállodások elnökéhez írt. W. Thorne kijelenti, hogy Angliában minden borravalóellenes mozgalom hiábavalónak látszik. A I.yon-éttermekben kifüggesztettek ugyan egy felírást, amelyen ez áll: ,,Tilos a borravaló“, de sem a vendégek, sem a pincérek nem vesznek tudomást erről a tilalomról. A Lyon-féle meddő kísérlet óta senki nem is próbálkozik azzal, hogy hadat üzenjen a borravalónak. Belgiumban a szállodák egy része áttért a százalékos borravalórendszerre, de az éttermekben még mindig tetszés szerint ad a vendég borravalót. Olaszország az egész vonalon bevezette a százalékos rendszert és Németország nagy városaiban az utolsó években gyorsan elterjedt a százalékos borravaló. Ausztriában még mindig változatlan a régi állapot, csak Tirol egyes helyein vezették be a százalékos rendszert. Ezeknek az adatoknak a meghallgatása után az athéni szállodások büszkén állapították meg, hogy Görögországban oldották meg a legradikálisabban a borravalókérdést. Vámbiztosíték nélkül hozhatók be a bor kivitelére szolgáló hordók. Borkivitelünket mint köztudomású — sok intézkedés akadályozza. Az érdekeltségek több alkalommal szóvá tették már, hogy a külföldről megtöltés végett előjegyzésben behozandó használt boroshordók vámbiztosítéka is olyan teher, amely sok exportőrt visszariaszt a nagyobb arányú kiviteltől. A pénzügyminiszter most a borkivitel elősegítése érdekében rendeletet adott ki, amelyben a külföldről megtöltés végeit előjegyzésben behozandó használt bor shordók vámbiztosítéka tárgyában könnyítéseket engedélyez. A rendelet szerint az ilyen használt boroshordók — tekintettel a törvényben előírt dologi és az átvevők személyes szavatosságára — minden külön vámbiztosíték nélkül hozhatók be, ha a kereskedelemügyi miniszter által az 1928 február hó 2-án a hivatalos lapban közzétett lajstromban felvett borkereskedő cég címére érkeznek. Úgyszintén nem kell külön biztosíték olyan más borkereskedők és bortermelők címére érkezett haszná t boroshordóknál sem akiknek ezt a jellegét és megbízhatóságit az illetékes kér skedelmi kamara, illetve helyhatóság bizonyítványával igazolja. Az erre vonatkozó bizonyítványt vagy már a feladáskor a fuvarokmányhoz kell csatolni, vagy a kezeléstvégzővámhivatalnál vagy a leadó vasúti, illetve hajóállomásnál kell benyújtani. Elmebeteg tolvaj tört be egy nyitral vendéglőbe. Nyitrai tudósítónk jelenti : Szerdára virradó éjjel ismeretlen tettes betört a sörkerti vendéglőbe és onnan különböző árút ellopott. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a betörést a szomszédos elmegyógyintézet egyik lakója követte el, ami mellett az is bizonyít, hogy a betörő csak a legértéktelenebb élelmiszert válogatta ki. A közelmúltban már történt hasonló betörés a sörkerti vendéglőbe és akkor a tettest az elmegyógyintézet egyik lakójában nyomozták ki. Székesfehérvári tolvaj mosónők. Tosch Károly, a Magyar Király szálló tulajdonosa a minap feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen lopás miatt. Ugyanis a szokásos évi leltározás során rájöttek, hogy többszáz pengő trtékű fehérnemű hiányzik. A rendőrség meg indította a kutatást, s megállapította hogy a sorozatos lopásokat a szálló két mosónője követte el. A nyomozás még folyik. Szállodák és éttermek rádiója. A kereskedelemügyi miniszter a szállodák és éttermekben felszerelt rádió engedé ydíjakat a következőképen állapította meg : 1. Szállodák, vendéglők, éttermek, kávéházak, szanatóriumok, penziók és más hasonló nyilvános helyiségek tulajdonosai, bérlői, a helyiségeikben felszerelt egyes rádióvevőberendezés, illetőleg vevőkészülék után csak a rendes használatra megállapított díjat (havonkint 2’40 pengő) kötelesek fizetni, még abban az esetben is, hogy ha a vevő- készüléket ugyanazon házon, illetőleg telken belül hangosan beszélő vagy hallgatók útján leágaztatják a tulajdonukat képező, vagy általuk bérelt helyiségekbe (étterem, kávéház, olvasóterem, vendégszoba stb.), feltéve, ha a le- ágaztatásért, illetőleg rádió hallgatásért vendégeiktől semmiféle címen külön díjat nem szednek, továbbá, hogy az illető helyiség, amelybe a készüléket legágaztatjuk, a nyilvános helyiség tulajdonosának vagy bérlőjének saját kezelésében áll és nincsen másoknak bérbeadva vagy magánlakásul nem szolgál. 2. Ha a nyilvános helyiség tulajdonosa vagy bérlője a vendégszobákat kivéve, olyan helyiségekbe ágaztatja le a vevőberendezést, amely helyiség másnak van bérbeadva, illetőleg albérletbe adva (pl. szállodákhoz tartozó éttrrmet a szállodás bérbeadja vagy az il ető helyiség magánlakásul s olgál), az ilyen elágaztatási a rádiórendelet 26. szakasza értelmében önálló berendezésnek kell tekinteni és a használati díjat annyiszor kell felszámífani és annyi ^ engedély- ok ratot kell kiállítani, ahány bérbeadott helyiségben, illetőleg magánlakásba az engedélyes, a vevőberendezést leágaztam! kívánja. 3. Végre abban az esetben, ha nyilvános helyiség tulajdonosa vagv bérlője a rádió hallgatásáért valamiféle címen külön ( íjat szed, a berendezést kiterjesztett használatnak kell tekinteni s minden egyes vevőkészülék és leágaz.tatás után kiterjesztett használatért megállapított díjat, Budapesten és Újpesten 24 pengőt, vidéken 7'20 pengőt havonkint annyiszor kell beszedni, ahány helyiségbe a nyilvános helyiség tulajdonosa vagy bérlője leágazhatja a vevő- berendeeést. Leégett egy szálloda Cslkágóban. Newyorkból jelentik ’• Csikágóban minap leégett egy kisebb szálloda. A tüzet meglehetősen későn vették csak észre, úgyhogy a tűzoltók meg elenésekor a felső emeletek már lángokban állottak. A felső emeletek lakói az ablakokon át menekültek. Öten bennégtek a szállodában. A súlyosan sebesültek száma tíz.
