Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-12-20 / 24. szám
1028. december 3Ö, Fölkérjük igen tisztelt előfizetőink közül azokat, akik előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, küldjék be hátralékukat kiadóhivatalunk címére minél előbb, nehogy a lap küldése címükre fennakadást szenvedjen. Mivel a Vendéglősök Lapja összes kedvezményeit csak azok az előfizetők kaphatják, akik előfizetési díjaikat teljesen kiegyenlítik, így az 1000 pengős biztosítási kötvény is csak akkor szolgáltatható ki nekik. Mindenkinek elsőrendű érdeke, hogy el ne szalassza ezt a kitűnő alkalmat és a lapunk vezetőhelyén ismertetett páratlan kedvezményt biztosítsa a maga és családja szápiára. Kemal pasa bort iszik. Annyi bizonyos,- hogy Törökország ezidei teljhatalmú ura alapos munkát végez az ország nyugati kultúrájának biztosítására. Ő nemcsak diktálja a reformokat, hanem követi is. Mint egy holland újságíró jelenti, egy összejövetelnél Kemal borral telt poharat ürített népe egészségére. Mint ismeretes, a török vallás eddig eltiltotta a szeszes italok élvezetét, bár e rendelkezéssel nem mentek nagyon előre. A málnaszörp. A mesterséges málnaszörp készítése és forgalomba hozatala még ezideig szabályozva nincsen. 84.660/1916. F. M. sz. rendelet csak a gyümölcsszörpökre és levekre vonatkozik. Ami már most a műmálnaszörp és málnaaromaszörpöket illeti, szerintünk a műmálna elnevezés fedi a termék keletkezésének lényegét, a málnaaromaszörp azonban tévedésbe ejtheti a fogyasztóközönséget a termék természetes vagy mesterséges volta tekintetében. Éppen ezért, ha a málnaszörp, mint mesterséges készítmény, forgalomba kerülhet, úgy ez csak feltétlenül és minden kétséget kizáró deklarációval történhetik. Ami a keményítőszörp hozzáadását illeti, véleményünk szerint már a fogyasztóközönség tájékoztatása szempontjából is, feltétlenül szükséges a tartályokon, üvegeken stb. jelenlétének feltűntetése. Hivatalos kivonat. Ff VI. kerületi kapitányság büntető rendőrbírája 1926/22379. kih. szám alatt kelt ítélettel (*Iau*ius Izidor terheltet, aki 54 éves, izr. vallású, nős állapotú, tiszaszőllősi születésű, budapesti lakos, magyar állampolgár, vendéglős foglalkozású, az 1924. évi IX. t -c. 8. §-ába ütköző kihágás miatt, melyet azálal követett el, hogy terhelt borát nem a minőségnek megfelelő névvel hozta forgalomba, ezért terheltet ugyanazon t.-c. 43. § 1. pontja alapján 10 pengő pénzbüntetésre mint főbüntetésre, ezenfelül behajthatatlanság esetére a Kbtk. 22., 23. §-ai alapján 2 napi elzárásra átváltoztatandó 10 pengő pénzbüntetésre mint mellék- pénzbiintetésre ítélte. Eljárási költségek címén 6-J-6 P-re, továbbá a borvizsgáló szakértőbizottság által 40 pengőben megállapított költséget a földmívelésügyi miniszteri tárca terhére állapított meg. Terheltet az 1924. évi IX. t.-c 7. §-ába ütköző kihágás alól felmentette. Dr. Sándor Imre s. k. rendőri büntetőbíró. Botár s. k- ügyészi megbízott. Hz ítéletet a II. fokú rendőri büntetőbíróság 3898/1927. fk. kih. szám alatt, valamint a m. kir. földmívelésügyi minisztérium, mint III. fokú büntetőbíróság 1927. évi november 19-én 103.980/1927. szám alatt helybenhagyta. Kivonat hiteléül: Budapest, 1928. december 12. Báy Farkas 8. ÜlV. iff.Zg. Ó Ítélet-kivonat. H m. kir. Földmívelésügyi Miniszter úr 76169/1928. sz. jogerős ítéletével Schiiszler Iguacné szül. Széli Etel vendéglős, szegedi Pacsirta u. 31. sz. lakost, a bornak vízzel tört nt meghamisítása és a hamisított bornak forgalombahozatala miatt 3 napi önköltségen eltöltendő elzárásra és behajthatatlanság esetén 5 napi elzárásra átváltoztatandó 100 pengő pénz- büntetésre és 113 P 84 fillér eljárási költség megfizetésére ítélte és egyben az ítéletnek terhelt költségére a szegedi „Új nemzedék" c. napilapban és a »Vendéglősök Lapja" c. szakldpban való közzétételét, valamint terhelt italmérési engedélyének elvonása iránti ellárás foganatosítása végett a jogerős ítéletnek a szegedi m. kir. pénzügyigazgatósággal való közlését elrendelte. Szeged, 1928. november 30-án. Vitéz dr. Pctkóezy Lajos s. k. rendőrtanácsos, rendőri büntetőbíró. P. H. fl kivonat hiteléül: Szeged, 1928. november 30. (Olrasbatatlan aláírás) táv. tint. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 13 A kijózanító állomás. Az Egyesült Államok Mexikóval határos részén furcsa intézményt rendeztek be nemrég. Minthogy szesztilalom van, San Diego mexikói városba, amely pont a határon van, naponta a szeszkedvelő amerikaiak százai szoktak átvándorolni, hogy ott teleszíják magukat az odahaza tilos szesszel. Vissza- jövet persze erősen be vannak nyakalva, féktelenül nekihajtanak mindennek az autójukkal és állandó veszedelmére vannak a közlekedésnek. Az ilyeneket elviszik az új intézménybe, a kijózanító szállodába, melynek kétszáz szobája valamelyikében kialudhatják a mámorukat. Ebben a kijózanító szállodában olyan groteszk jelenetek fordulnak elő, hogy itt már egész kirándulóipar fejlődött ki. A kirándulóknak van annyi eszük, hogy nemcsak szórakoznak a mulatságos össze- fogdosásán a részegeknek, hanem okkal móddal gyengéden ki is tapogatják ezeket abban a nem alaptalan feltevésben, hogy egy kevéske szeszt át is hoztak még magukkal. De erre is rájöttek a szállodában és most már felügyelők előzetesen átvizsgálják az autókat, mielőtt a szállodába hajtanának velük. Minthogy a részeg szállólakók odaát Mexikóban, egész pénzüket szeszbe fektették, rendszerint nem tudják a szálloda- számlájukat kifizetni, miért is autójukat zálogba fogják. Nők jelenlétében nem lehet jól étkezni. Kopen- hágából íiják nekünk, hogy a „Club des gourmeis" elnöke, Rinchabard úr itt érdekes előadást tartott az ételekről és az étkezésről. Többek között megemlítette, hogy a háború befejezése után ismét feleledt az evés művészete. Kiváló emberek ismét foglalkoznak ezzel a művészettel és tehetségük szerint igyekeznek fejleszteni. Áttérvén a terített asztalra, nyomatékosan hangsúlyozía, hogy az ételeket nem lehet kellőképen méltányolni és értékelni, ha az asztalnál nők is ülnek. — Ha az asztalnál nők ülnek —fejtette ki ezt a gondolatát — akkor a férfiak nem szentelhetik töbné a figyelmüket teljesen a tányérukon lévő ételnek. Mindenekelőtt a férfiak túlnyomó többsége érzéki lény lévén s a jóllakottság ezt az érzékiséget még inkább fokozza, a férfi akar, a, nem akarva, a nők hatasa alá kerül. Mihelyt pedig a férfi a nő hatása alá kerül, képtelen az élelekben rej.ő zamatot, jóságot és szépséget teljes mértékben kiélvezni. — De azutan nem szabad elfelejteni — folytatta a szónok — hogy a nők ne u törődnek az evéssel annyit, mint a férfiak, ha társaságban vannak. Társaságban a nők a maguk számaia követelik a figyelmet s azon törik a fejüket, miképen keltheinének valamilyen módon feltűnést. A nők általában gyorsan esznek s aho y esznek, látszik rajtuk, hogy többet törődnek a púderükkel vagy a frizurájukkal, mint akármelyik pástétom-költeménnyel vagy mártás-csodával. Rmchabard úr arra a konklúzióra jutott, hogy ételekei élvezni csakis férfiak társaságában lehet. Ha a férfias maguk között vannak, szívvel-lelekkel átadhatják maguk, t az evés művészetének. Végezetül, hogy ezt az állítását még megerősítse, Lucullust citálta. Amikor Lucullus szakácsa egyizben remekelt, akkor Lucullus odaszólt a rabszolgának: — Mondd meg a szakácsnak, hogy ma Lucullus úrnál fog ebédelni... Ez az igazi. Egyedül lenni s egyedül elmerülni a „költeményekben" és az „álmokban". Ez még többet ér, mintha a férfiak egymás között vannak — Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról — m isoiygott Rinchabard úr, mialatt lemenőben volt az előadói dobogóról — hogy vannak férfiak, akik beszélni szeretnek. Már pedig az evésművészet legnagyobb ellensége a szó ... Az első jégszekrény. Állítólag Nagy Sándor uralkodásának idejére vezethető vissza az első kísérlet arra nézve, hogy ételeket és élelmiszereket, megfelelő hűtési eljárás segélyével a romlástól megóvjanak. Macedónia királya indiai tartózkodása alatt a földbe mély gödröt ásatott, amelybe a megóvandó ételeket betették. Erre egy réteg hó, majd a meleg levegőt visszatartó sűrű levéltakaró következett. A rómaiak is havat használtak az ételek és italok lehűtésére és frissen tartására ; így a boros amphorákat már régen hóval töltött tartókban őrizték. Először Franciaországban jutottak arra a gondolatra, hogy a hó helyett jeget használjanak, de ez az eljárás csak a 17. században vált általánossá. A jégeladás jogát egy külön társaság kapta meg a királytól, de ez mono- polisztlkus helyzete folytán az árakat annyira felhajtotta, hogy általános visszatetszést szült. A király ennek folytán kénytelen volt a szabad versenyt helyreállítani. Hány pohárkát lehet megtölteni egy hétdecis konyakos üvegből ? Érdekes árdrágítási pert tárgyalt a minap a büntetőtörvényszék Bigner-tanácsa. Ifj. Madarassy Gábor volt főispán, országgyűlési képviselő volt a feljelentő, a vádlottak pedig Bauer György, a Duna-korzó™ kávéház R.-T. vezérigazgatója, Borhegyi Jenő, a Borhegyi Részvénytársaság vezérigazgatója és Cettel Károly az utóbbi részvénytársaság elnöke voltak, Ifj. Madarassy Gábor még 1926, novemberében betért egy ízben a Dunakorzó-kávéházba reggelizni. A reggelizés előtt egy pohár konyakot rendelt, a lehető legjobb konyakból. A pincér hamarosan visszatért egy pohárka Grand fine Napóleonnal. A főpincér 2 pengő 60 fillért számított a pohárka konyakért, mire Madarassy Gábor nyugtát kért és feljelentette a kávéházat árdrágító visszaélés címén azonfelül a pénzügyígazgatóság figyelmét is felhívta arra, hogy a külföldi konyak után nem számoltak fény- üzési adót. A Borhegyi R.-T. vez tői ellen is vádat emeltek azon a címen, hogy a kávéház tőlük szerezte be a külföldi konyakot és a részvénytársaság is az árdrágítás jegyében adta el azt. A vádlottak azzal védekeztek, hogy olyan magas a beszerzési ár, a vám és az illeték, hogy egy előkelő pesti kávéház, amely kénytelen százszázalékos haszonnal dolgozni, nem adhatta olcsóbban a francia konyakot. Egy hétdecis üveg Grand fine Napoleon hatvan pengő és negyvenkilenc pohárka konyak mérhető ki belőle. Az ügyész azt vitatta, hogy hatvan pohárka is kikerül, mire dr. Lázár Ernő védő előhúzott a zsebéből egy üveget, a másikból egy likőrös- pohárkát és hét deci vízzel megkezdték a próbát. Bár az ügyész tiltakozása ellenére is egy kis tócsa keletkezett a ,,mellé mért“ likőrből, minthogy csak 48 pohárba tellett, a bíróság felmentette a vádlottakat. Az ügyész fellebbezett. München sörfogyasztása egykor és ma. Ha a lisztfogyasztás világszerte visszamegy, nézzük, mikép alakul a sörfogyasztás annak egyik tipikus helyén : a söradóból befolyt jövedelmet Münchenben ebben az évben 3 millió márkára becsülik. A háború előtti sör- fogyasztással szemben 30% csökkenés mutatkozik. A jelenlegi sörfogyasztás Münchenben kb. 1,376.000 hektoliter, ami fejenkint 202 liter. Evvel szemben München sörfogyasztása az 1880—1885. években átlag 465 liter volt fejenkint, sőt 1886—1890-ben 487 liter, míg 1909-ben 251 literig ment vissza, 1909-ben ismét 309 literre emelkedett a sörfogyasztás és 1911-ben 319 literre. A községi söradó fejenkint 4-40 birodalmi márka terhet jelent. Felelős szerkesztő, kiadó es laptulajdonos . Dr. KISS IbTVÁNNÉ. Üvegszekrenyek, nikkel-üveg pultállváoyok kirakatállványok,húsloga ok &Y fémárúgyár, üvegcsiszoida Budapest, V.f Pannonia-u. 4/c. (Vígszínháznál) TELEFON ; LIPÓT 872-2« ____TELEFON: LIPÓT »72-2« WE BtR És» ZAi BRUCK J. HENRIK VASBÚTORGYAROS BUDAPEST Mintarabtár s VI., Andrássy út 38. Gyár i IX., Liliom ucca 8. Gyártmányai s Vasbútorok, rézbútorok, sodronyágybetétek, kerti bútorok, gyermekkocsik Szállodai és éttermi berendezéseket a legjutányosabb árban a lehető legkedvezőbb fizetési feltételek mellett vállalom.
