Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-12-20 / 24. szám
XXXXIT. ÉEFOI/TAM 24. SZÁM 1928. DECEMBER 20, (VEISÉOLŐ', S2ÍLLÓ-, KÁTÉ8IPARI ÉS KÖZOAKDAISÍCíI IKAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáina 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-iin Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábinilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ GTOBGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonsz ám: „József“ 322 — 81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 2 ÓRÁIG Az újabb nemzedékre nehéz és erős feladat vár. Le kell ereszkednie azokba a foglalkozási ágakba, azokba a szervezetekbe, melyek az ország létének igazi pilléreit alkotják s meg kell hódítani szellemi rátermettséggel újra ezt az országot. A kereskedelem, ipar, gazdasági élet mozgatóivá kell lenniök az újabb szellemileg képzettebb generációnak. Ne ijesztgesse senki gyermekét, hogy ha nem tanul, suszterinasnak, pincérnek adja, vagy a pudli mellé dugja be, hanem büszkeséggel kell említeni az ipari, kereskedelmi s gazdasági foglalkozások körébe eső életpályákat, mint szabad s jövedelmező pályákat, hol a tehetség és szorgalom rendszerint beváltja a vállalkozásokhoz fűzött reményeket. Az bizonyításra nem szorul, hogy minél nagyobb felkészültséggel lépnek be valamely foglalkozási ág körébe, annál intelligensebb és szakképzettebb osztály termelhető ki, legyen az iparos-, kereskedő- vagy földmívesosztály. A gazdasági életnek pedig előbb-utóbb fel kell lendülnie. A magyar hét tanulságul szolgált, hogy itthon is minden elkészíthető, beszerezhető, csak az elhatározás és öntudatnak kell meglenni, hogy soha egy fillér külföldre ne vándoroljon ki, legtöbbször hiú hóbortokért. Ide azonban erős sovinizmus kell, hogy ne csak megelégedjünk a hazai produkciókkal, hanem azokra büszkék is tudjunk lenni. Nem az az ország boldog, hol sok a diplomás ember, hanem ahol nincs analfabéta, ahol uccaseprő, fiakeres kocsis, napszámos helyesen ír, olvas, ahol a nép legegyszerűbb fia felvilágosodott s öntudatos nemzeti munkát végez. Igaz az, hogy ez máról-holnapra nem érhető el, de elérhető. Az új iskolai törvény alkalmasnak mutatkozik, hogy megnyissa az utat ily irányba. Valahányszor látjuk, hogy vendéglősök sorába belépett egy doktor, egy katonatiszt, vagy bármely lateiner-féle ember, ami nem ritka, kedvező tünetnek kell tekintenünk. Ha ezek jóakaratúak, akkor példát dnak a szabadabb pályákra való elhelyezkedésre. Igaz, hogy az italmérési jogosítottak ellenőrzésére sok paragrafust gyűjtöttek össze, azonban egy szolid, rendszerető és művelt iparos nem egykönnyen kerül a szakaszok útvesztőibe. Ha kisebb mulasztásról, elnézésről van szó, a figyelmeztetéssel is beéri. E felelősségteljes munkakör dacára, forgalmasabb helyeken nem egy italmérésre jogosított nemcsak vagyonilag előnyös helyzetbe kerül, hanem nevének tiszteletet szerzése mellett a társadalom tekintélyes tényezőjévé lesz. Az italmérési törvényt tárgyaló 1921. 4. t.-c. 14. §-a bizonyos előnyöket nyújt egyes kategóriáknak, például a hadirokkantaknak, háborúban támaszukat vesztetteknek, önhibájukon kívül kiszorult közalkalmazottaknak stb. Szükségesnek mutatkozik, hogy megüresedett italmérési helyek száma, vagy a még be nem töltötteké legalább havonkint az illető pénzügyi hatóságok útján publi- káltassék a vendéglői köröket legjobban érdeklő lapban, hogy azokra az igényeket az igényjogosultak bejelenthessék. Ugyanakkor az is szigorú ellenőrzés alá veendő, hogy az engedélyesek az üzleteket saját felelősségükre vezessék s a kapott jogosítvánnyal vissza ne éljenek. Ez csak egy kisebb ága az elhelyezkedési lehetőségeknek, de mindenütt össze kell fogni s ha mindenütt megindul a céltudatos 'munka, majd jön a feltámadás! Kiss Árpád m. kir, rendőrtanácsos Visszatekintés a pesti vendéglőkre ezelőtt 48 évvel. írta: Szente József vendéglős (Lepsény). 1880-ban még nagyon kevés magyar vendéglő volt Pesten. A többek közt legelőször is Karikás bácsi szervitatéri Kispipa-vendéglőj érői emlékezem meg, ahol e sorok írója mint borfiú működtem és megfigyeléseim leginkább ebből az időből származnak. Akkor már ifj. Karikás Mihály vezette a vendéglőt, őneki fizettek a vendégek. De a bevásárlást még az öreg Miska bácsi eszközölte. A konyhájuknak országos jóhíre volt, a vidéki magyar urak csak ott kaptak igazi magyaros étkezést és a pesti előkelő férfiak, akik odajártak, még máig is emlékemben vannak. Az országgyűlési képviselők közül Göndöcs Benedek, Komjáthy Béla, Herman Ottó, Madarász József, Csanádi Sándor, Csatár Zsiga ; írók és művészek közül Ábrányi Emil és Kornél, Szathmáry Mór, Tors Kálmán, Kazár Emil, Prém József, Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán, Komócsy József, Bartók Lajos> Zimay László zeneszerző, Sipos Ede és még többen, Jókuthy^Berci táblabíró, Gerlóczy Károly polgár- mester. Színészek közül Solymosy, Tihanyi, Tamásy, Szirmay, Gyenes, Karikás József, Tölgyesy Artur festőművész. Ezek mind állandó napi vendégek voltak. Az étlap már magyar, úgyszintén a konyhai és éttermi kiszolgálás is. Megemlítésre méltó, hogy párszor, midőn a boldogult emlékű Erzsébet királyné Budán tartózkodott, Karikáséknál rendelt vacsorát és drága zárt ezüst edényekben vitték fel a Várba a nyársonsültet és egyebet, amit a Karikás bácsi főzött, mivelhogy ő szakács is volt. És az udvartól jött másnap a dicséret a jó vacsoráért; a borok is elsőrendű jóminőségűek voltak. Meg kell emlékeznem az akkori jó öreg éthordókról is. Kopp János, Baar Károly, Luka János, akik EZER PENGŐ! EZER PENGŐ! Minden éves előfizetőjét 1000 pengőre biztosítja a Vendéglősök Lapja halálozás és rokkantság esetére a biztosítási kötvényben közölt módon EÜV* teljesen ingyen és orvosi vizsgálat nélküli -mfM 24 P előfizetési díj beküldése után azonnal megkapja a biztosítási okiratot! Családja és a maga érdekei ellen vét, ha elmulasztja ezt a páratlan alkalmat! Hivatkozzék erre a hirdetésre ! Aki éves új előfizetőket szerez, ezek száma szerint, családtagjaira is ingyen kap tőlünk ugyanily biztosítást! Tegyen próbát I EZER PENGŐ MINDEN ELŐFIZETŐNEK!
