Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-10-05 / 19. szám
1928. október i>. % VENDÉGLŐSÖK LAPJA o Erre az indokra építi fel az említett vezércikk a valóban megrázó tartalmát. Mivel azonban ilyen megvilágításban a vezércikk lényege — a rendőrhatóságok észrevételezett tiltó rendelkezése — nem fedi teljesen a valóságot, így indokolatlanul komoly félreértésekre adhat alkalmat, bizonyos észrevételeket kell hozzáfűzni. Az italmérési helyiségek ellenőrzése tárgyában kiadott 27.072./1923. számú belügyminiszteri kiegészítő rendelet hiteles szövege erre vonatkozólag így hangzik : „Tilos azokban a helyiségekben, hol fogyasztási célokra szeszesitalokat, ételeket vagy kávéházi cikkeket szolgáltatnak ki — amely helyiségek tehát éttermi vagy kávéházi jellegűek — bárminemű tánc, vagy ehhez hasonló mutatványok és előadások tartása még a fogyasztóközönség esetleges részvételével is. Ezekben a helyiségekben a tánc, vagy hasonló előadások és más mutatványok csakis abban az esetben tarthatók, ha a helyiség a fogyasztó közönségtől elkülönítve e célra színpadszer üleg van berendezve. Ez esetben is azonban az előadások tartásához külön rendőrhatósági engedély szükséges.“ Nincs tehát kizárva a lehetősége annak, hogy italmérési helyiségekben alkalmi előadások tartassanak. De megvannak az előfeltételei. Az bizonyos, hogy ily előadások tarthatása szempontjából az italmérő helyiségek abszolút többsége figyelembe nem vehető, mert szűk méretei miatt bennük előadást tartani nem lehet. A rendelkezés nem is vonatkozott a kisebb italmérésekre, mert ott ilyesmire nem is gondol sem a vendéglős, sem a fogyasztóközönsége. A nagyobb kávéházak, vendéglők pedig, ahol a fogyasztóközönség igényei már indokolttá tennék alkalomszerűen, időről-időre ilyen szórakoztató esték, előadások rendezését, talán kivétel nélkül rendelkeznek olyan nagyobb, tágasabb helyiséggel, ahol a fogyasztóközönségtől elkülönítetten az előadás megtartásának előfeltételeit biztosítani tudják. Kérdés azonban, hogy akarják-e ? Mert ma bizony sok helyütt az az álláspont érvényesül, hogy érde- mes-e, kifizeti-e magát az ilyen előadás megrendezése ? Nem tudom, hogy az említett konkrét esetben miként szól az ezirányban előterjesztett kérelmeket elutasító véghatározat indokolása, de aligha egyszerűen úgy, hogy italmérő helyiségekben (kávéház, vendéglő, nyilvános kabaré) ének-, zene-, mutatvány-, prózaelőadásokat tartani nem szabad. Ha csak így szól, akkor fellebbvitellel sikeresen megtámadható, mert jogsértést tartalmaz. Ha azonban más oka is van a kérelem megtagadásának, akkor az említett vezércikk nem adja hű képét a hatósági rendelkezésnek, tehát tendenciózusnak minősíthető. Az egész kérdésben még egy vitás pontot tudok elképzelni. Hogyan kell értelmezni a fogyasztóközönségtől elkülöníthető helyiség színpadszerü berendezését ? Tudjuk azt nagyon jól, hogy az italmérőhelyiség nem színház, nem állandó előadások tartására van hivatva, így az itt esetlegesen szükséges színpad sem lehet színházszerű. Az italmérő helyiségekben, ahol esetleg heten- kint, esetleg havonkint tartanak alkalomszerű előadásokat, a rendelkezés nem színpadot kíván, csupán színpadszerű berendezést. Vagyis legyen egy emelvény, dobogó, két-három szabad kijárati ajtó, legyen biztosítva a hallgató közönség kényelmes és veszélytelen elhelyezése. Értem az utóbbi körülmény alatt azt, hogy nem lehet az italmérő helyiségek ez elkülönített termében az ülőhelyeket úgy elrendezni, hogy a mozgási szabadság gátoltassék. Aki az italmérési helyiségekben rendezett ilyen alkalmi előadást néz meg, az nagyon jól tudja azt, hogy nem színházban van, nem is támaszt olyan igényeket, mint a kimondott színházzal szemben. De ugyanígy cselekszik az engedélyező hatóság is. Nem célja_annak, hogy bárkit kereseti lehetőségében korlátozzan. De viszont előfordulhat, hogy a hatósági jóindulatnak is gátat emelnek bizonyos közbiztonsági, közrendészeti " körülmények, amelyeket a közérdek szempontjából szem előtt téveszteni nem szabad ésmem lehet. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. SCHMIDTH JENŐ elnök, Pécs. NÉMET ALAJOS, Győr. Az asszony, a vendéglősasszony és a korcs- márosné sokkal nagyobb szerepet visz szakmáink gyakorlati életében, mint ahogy érdek- képviseleteink vezetéséből az kitűnik. Az asszonyi gondosság, munkaszeretet és takarékosság úgy a vidéken, mint Budapesten is óriás jelentőségű szakmáink fejlődésében. És a vendéglős, kávés, korcsmáros és fogadós szakmák nagy meglepetéssel fogják látni majd a szakmai nagy Album lapjairól, minő arányokban dolgozik értük az asszonyi kéz és az asszonyi ész. Az utolsó hetekben tömegével érkeztek be az Album szerkesztőségébe a vendéglősasszonyok, korcsmárosnék, fogadó- és kávéháztulaj- donosnők képei és életrajzai — adatok és értékes kövek ebben a hatalmas építkezésben. Ne is maradjon el egy sem a díszes együttesből! A beküldési cím: Az Album szerkesztősége, Budapest, IX., Viola u. 3. Kínai restaurantok Amerikában. A nagy Fehér út kínai vendéglői. — Utazás a Chinatown-ban. — Fehér nők és sárga férfiak. A „Vendéglősök Lapja" számára írta: Lindenberger Antal. A newyorki úgynevezett „Whiteway“ (Fehér út), amely név alatt az egész ország a „Broadwayt“ ismeri s amely uccát a legtitokzatosabb esetei teszik hírhedtté, mert talán az egész ország lumpjai és kalandorai itt adnak gyülekezőt egymásnak, hogy aztán valamelyik mulatóban (aminő a Broadwayn talán minden házban van) eltűnjenek. Itt aztán még a jóféle itókákat is, minden fajtában meg lehet kapni. A Broadwayn rengeteg kínai restaurant, úgynevezett ,,Chop Sueys“ van, amelyekben kínai pincérek hangtalanul, némán, szinte titokzatosan szolgálják ki a rendszerint kíváncsiságból oda betérő vendégeket. Bár ezek a pazar fénnyel berendezett restaurantok Newyork szívében nem az igazi képét mutatják az eredeti kínai vendéglőknek. Ezek inkább afféle látványosságok, ahol drága pénzért elég rossz eledeleket szolgálnak fel igazi kínaiak. Bár ez a fődolog, mert az igazi kínai miatt mennek leginkább oda főként a beteges hajlamú fehér nők, II. aki mindegyik rtleg akar menteni egy kínai férfit a civilizáció számára s rendszerint a nő vész el valamelyik kínai lebújban, amellyel a kínai negyed bővelkedik. A Broadway-ról benyíló 34—40—4L uccák sarkain minden este óriási autóbuszok állanak lampiondísszel, rájok írva ,,Kínai városrészbe“ és 50 centért vagy egy dollárért az ember felülhet reá az útra. Egy kalauz tölcséren keresztül ordítja az elkövetkezendő izgalmasnak ígérkező kirándulást a kínai negyedben. E sorok írója is elment egynéhányszor megnézni a hírhedt ,,Chinatownt“. Körülbelül éjjel 11 órakor értük el azt, ahol leszállottunk az autóról. Alacsony, rosszul épült öreg házak között vezetett el utunk. Minduntalan elsiklott mellettünk egy-egy sötét, nesztelen árnyék s amint kissé látni lehetett a rosszul világított uccákban, sáppadtarcú, kínai öltő* Popper Mór és Lipét r.-t., Budapest, X., Kőbánya Telefon: Ajánlja Kiváló Uradalmi borai! Telefon: József 359—78 a Vendéglősök szíves figyelmébe. József 359—78
