Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-09-05 / 17. szám

WWIV. ÉTFOLTAH XV. SZÁM ÍOSS. SZEPTEMBEK 5 v ww mm (VEKDÉCiLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉ8IPABI ÉS EÓZGAZDASÁCÍI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA: IHÁSZ CTVÖRCTY gTffiariTyTrrinaraTifi'Tír n Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YI0LA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS éKÁK: »ÉLELŐTT O ÓRÁTÓL UÉLIITÁ1V 3 ÓRÁID A bortermelő valamikor, alig pár esztendővel ezelőtt, még nagyon rokonszenves és szívesen látott ügyfele volt a magyar vendéglősnek, korcs- márosnak. O volt az, akit meglátogatott a vendéglős, korcsmáros, helyébe vitte a pénzt, megvásárolta a termését és tanácso­kat adott neki a jövőre vonatkozólag. A vendéglős, meg a korcsmáros, aki a bortermelőtől vette saját vendégei számára a fogyasztási bort, valósággal nevelte és oktatta a termelőt. Megismertette azzal, hogy mit kíván a borfogyasztó közön­ség, elmagyarázta, micsoda és miképen volna javítható az eddig forgalomban lévő borokon, hogy hol hibás a kezelés és hogy mihez kell tulajdonképen igazítani az árakat. Évek hosszú sora óta megvolt aztán a vendéglősnek, korcsmárosnak a maga el­adója, a maga bortermelője, aki az ő taná­csaitól unszolva, szinte esztendőről esz­tendőre jobb minőséget tudott kihozni és rendes vevője szívesen fizetett is neki mindig kielégítőbb árakat. A vendéglő, korcsma hozzá is szoktatta a közönségét, hogy minő bort kaphat nála. A régi szép időknek vége! Bortermelő és korcsmáros, vagy ven­déglős gyanakodó ellenségekképen kerül­nek most egymással szembe a legtöbb helyen és sajnos, éppen ott, ahol leginkább egymásra volnának utalva. Valami furcsa és igen rosszul alkalmazott előzékenység­gel a bortermelőt magasabb körök kijátsszák a vendéglős és korcsmáros konkurrense gyanánt. A bortermelő most már házal a boraival, sőt palackozva, vagy nagyobb tételekben ki is méri azokat felsőbb enge­délyekkel. Elveszi a korcsmáros és a ven­déglős elől a közönség jó részét anélkül, hogy ő maga hozzájutna a szakmai rendes és legális üzleti haszonhoz, — elrontja a fogyasztást, megzavarja annak mérlegelési képességeit és mindezek tetejébe olyan kellemetlen kavarodást csinál a korcsmái, vendéglős és kimérői üzemek számításai­ban, hogy ezeket a tönk szélére sodorja kontárkodásával. A magyar bortermelés döntő katasztró­fájáról még csak példálóznak a figyelők. Bizonyos azonban, hogy ez a katasztrófa csak akkor következhetik be, ha a bor- fogyasztás igazi szakértő-megszervezőit és irányítóit, a vendéglős és korcsmáros szak­mát tönkreteszi ez az engedélyezett kon­tárkodás. A sörfogyasztás rohamos emel­kedése Magyarországon máris nem kis mértékben tudható be a folyton tornyo­suló vekszatúráknak, nehézségeknek és anyagi károknak, amelyek a szakma kép­Valamikor köteteket írtak a lapok a magyar közigazgatás lassúságáról és különösen a minisz­tériumok voltak a céltáblái az aktahalmozás és lassúság ékeinek. Mi magunk is nem egy ízben szóvátettünk olyan panaszokat, ahol a szakmabeli kérelmek elintézésének hosszadalmas voltát kriti­záltuk, most azonban olyan helyzetben vagyunk, hogy éppen az ellenkezőről írhatunk a szakma javára. Ismert dolog, hogy amióta a határok reánk szű­kültek, az állampolgársági ügyek egyszerre rend­kívül felszaporodtak, úgyhogy a belügyminiszté­riumban külön osztályt helyeztek permanenciába a temérdek honosítási és visszahonosítási ügy el­intézésére. A nagy aktahalmazban aztán nem egy esetben megtörtént, hogy egyes italmérőknek egy­szerű honosítási kérelmei is hónapokig elintézetlenül maradtak s ez nem egy kérelmezőnek sok kellemet­lenséget okozott. Újabban azonban gyökeresen meg­változott minden. Meggyőződtünk róla, hogy a belügyminisztérium­ban az italmérő kérelmezők honosítási, illetve állam­polgársági ügyeit nem egyszer valósággal amerikai gyorsasággal intézik el. A kellően felszerelt folya­modvány elintézése az új rendszer szerint nem vesz igénybe még egy órát sem. Több kérvényről tudunk, amelyet a belügyminiszteri ügyosztály a beérkezés­től, iktatástól számított ötven perc alatt teljesen és kedvezően elintézett. Egy órán belül már a kérel­mező fél kezében volt az állampolgársági bizonyít­vány. Ilyen rövid idő alatt kapták kézhez állam­polgársági leveleiket pl. Bucsek István vendéglős, Novotny Béla korcsmáros, Greschl Károly és Greschl István korcsmárosok. Egyikük kérvénye sem hevert elintézetlenül teljes óráig. A ,, Vendéglősök Lapja“ munkatársa beszélt Jacobi Roland miniszteri titkárral, az ügyosztály h. vezető­jével, aki a gyors elintézés titkát így magyarázta meg: viselőit egyre inkább elkedvetlenítik a bor­tól. Végre is se sörhamisítási pörök nin­csenek még, se sörkimérő termelők. És nagyon sok függ egy-egy italfogyasztó központban a vendéglőstől, meg a korcs- márostól! Még nem késő, hogy újra egymásra találjon a bortermelő, a vendéglős, meg a korcsmáros. Mert mi lesz, ha ezek a ki­mérő szakmák kétségbeesésükben egyszerre a bor ellen fordulnak? (R. D., Szombathely.) Ma már minden kérvényt a leggyorsabb idő alatt elintézünk, ha a kérvény jól van felszerelve. A leg­több késedelem abból származik, hogy a felek hiá­nyosan szerelik fel a kérvényeiket, holott erre nézve teljes útbaigazítást nyernek. A gyors elintézés titka : a jól felszerelt kérvény. A kérelmezők tehát helyesen teszik, ha előbb meg­kérik az ügyosztály írásos útbaigazítását. Előfize­tőinknek, valamint italmérő kérelmezőknek lapunk is nyújt felvilágosítást és pedig helybelieknek telefon útján, vidékieknek pedig válaszos levelezőlapon ^ ezekben a fontos ügyekben, amelyektől nem egyszer az egész ekzisztenciája függ az italmérőnek. Az új bortörvény. A földmívelésügyi miniszter tör­vényjavaslatot készített a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilal- mazásáról 1924. évi IX. t.-c. módosításáról. A törvény- javaslat nemcsak a termelők, hanem a borkereskedők szempontjából is fontos, különösen az import szempont­jából. A javaslat szerint ugyanis megszűnik a bortörvény a 7/13. paragrafusának 2, bekezdésében foglalt következő szöveg hatálya: „Az egyes külföldi bortermő országok különlegességeiként a világpiacon szereplő édes vagy sze- szezett csemegeborok (pl. Sherry, Malaga, Madeira, Mar- zala, Xeres, Corinthusi, Cyprusi, Port stb.) forgalomba hozhatók, ha a származási helyükön érvényben levő jog­szabályoknak minden tekintetben megfelelnek és alkohol- tartalmuk 2272 térfogatszázalékot meg nem halad." Ennek a bekezdésnek az import szempontjából igen nagy jelentősége volt, mert általában a bortörvény rendelkezései szerint a magyar törvény rendelkezései irányadók a kül­földről behozott borokra is, már pedig az idézett bekez­désben felsorolt borok a magyar törvény előírásainak nem felelnek meg s csak addig voltak behozhatok az országba, amíg a törvény szövege kivételképen megengedte. A javas­lat módosított szövege tehát kizárja az egész világpiacon ismert és népszerű spanyol, görög, olasz és portugál csemegeborokat, holott nyilvánvaló, hogy ezek a magyar bortermelésnek semmiképen sem támasztottak versenyt és behozataluk megnehezítése nem a magyar bortermelés könnyebb értékesítése érdekében történt. A gyümölcs­borokat a jövőben nem szabad „bor“-nak nevezni. Állampolgárság — ötven perc alatt. A belügyminisztériumban amerikai gyorsasággal intézik el az állampolgársági kérelmeket. — Italmérők ötven perc alatt megkaphatják igazolványaikat. Mi a gyors elintézés titka?

Next

/
Thumbnails
Contents