Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-09-05 / 17. szám
A MI ÉRTÉKEINKBŐL. JENEI VILMOS, Kecskemét. Gyűlnek a százak és gyűlnek az ezrek abba a nagy táborba, amely a magyar vendéglősök, kávésok, szállodások és korcsmárosok közös és hatalmas szakmai csoportosulása lesz. A zászló seregszemléje ez és nincs nézetkülönbség abban, hogy mindenkinek ott kell lennie! A legszebb siker jegyében, fényes keretek közt folyt le augusztus 28-án Mohácson a Dunántúli Vendéglős Szövetség második vándorgyűlése. A dunántúli vendéglősalakulatok képviseletei már előző napon gyülekeztek — maga Pécs 51 taggal vett részt — akiket úgy a vasúti, mint a hajóállomásokon a lelkes mohácsi rendezőség magyar szeretettel fogadott és nagyszerűen szállásolt el, míg az ismerkedési estély Tóth János elnök szép helyiségében gyűjtötte össze a messze földről érkező kartársakat. A vándorgyűlés kedden délelőtt folyt le a mohácsi iparoskor zsúfolásig telt hatalmas te mében, melynek megnyitása előtt Bognár Antal, a kör elnöke mondott Istenhozottat a megjelenteknek. Ifj. Héjj Imre elnök a gyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent Margittay Lajos dr. mohácsi polgármestert, a mohácsi városi tanács nevében megjelent Évva László dr. közigazgatási tanácsnokot, Baumann Emilt, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, Vétek János dr. titkárt, Márovits Andor pécsi, Schmidt Lajos mohácsi ipartestületi elnököket, Bognár Antalt az iparoskor elnökét, Radócsay Imrét, a pécsi vendéglős szakosztály díszelnökét, Schmidt János elnököt, László József társelnököt, a győri, győrmegyei stb. vendéglősalakulatok elnökét, Csánk Kálmánt, a Zalamegyei Kerkamenti Vendéglősök és Korcsmárosok Egyesületének elnökét, a Dunántúl minden tájairól, messzeföldről közelről és a helyből összesereglett kartársnőket, kartársakat és Isten áldását kérte a gyűlés munkájára, majd indítványára a vándorgyűlés táviratban üdvözölte Keszey Vincét, a Magyar Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Országos Szövetségének elnökét. Margittay Lajos dr. mohácsi polgármester örömét fejezi ki afölött, hogy a vándorgyűlés Mohácson van, városa nevében meleg barátsággal, hazafias beszédben üdvözli a dunántúli vendéglősipar megjelentéit. Márovits Andor a pécsi ipartestület üdvözletét hozza megértő beszédében. Maga is bizonyítja a vendéglősök nehéz helyzetét, akikből ha a legforgalmasabb üzlettel bíró elad évi 200 hektót, akad ott őstermelő, aki 600 hektót ad el évente minden teher és rezsi nélkül és így óriási károkat okoz kincstárnak, vendéglősnek egyaránt. NÉMET FERENC, Fehérhajó-szállodás, Győr. Ott is lesznek mind, akik értékei ennek a négy testvérszakmának. Használják föl tehát lapunk olvasói az alkalmat, küldjék be arcképeiket az Album szerkesztőségének életrajzi adataikkal együtt ingyenes közlés végett. A cím : IX., Viola ucca 3. szám. Schmidt Lajos elnök a mohácsi ipartestület nevében intézi beszédét a megjelentekhez. Csánk Kálmán indítványára a vándorgyűlés Rákosi Jenőnek üdvözlő táviratot küld. A napirend első pontjában a főtitkár beszámol a szövetség céljáról, életének lüktető tempójáról és arról a megértő szeretetről, amellyel az öntudatos dunántúli kartársak a szövetség ügyei iránt viseltetnek, bejelenti, hogy Frühwirth Mátyás képviselő és Pörzse Ferenc alelnök (Vác) táviratban, míg Schmall Gyula szombathelyi elnök és mások levélben kívántak szép és eredményes munkát a vándor- gyűlésnek. Szeverin Jenő (Adonyszabolcs) határozati javaslata a bortörvény módosítását kéri olyformán, hogy az üzlet tulajdonosa ne legyen felelős alkalmazottja cselekedetéért. László József (Győr) magas szakmai tudással boncolgatja a szakmánkba kontárkodók siralmas helyzetét, akik amellett, hogy magukat és családjukat tönkreteszik, szakmánknak is óriási károkat okoznak, javasolja, hogy italmérési engedély csakis szakképzett egyénnek adassék ki. Verestóy Domokos (Kisbér) beadványa igen tanulságos módon ismerteti azokat a hibákat, amiknek elhagyásával a kartársak nagyobb forgalmat és a magyar vendéglős kar részére még nagyobb megbecsülést érhetnek el. Csánk Kálmán (Lenti) a törvény ismeretén gazdag szakmai tudáson alapuló előadásában kéri az italmérési jognak a vendéglős kijelölt helyiségével kapcsolatos többi helyiségekre (udvar, kert, kuglizó stb.) való kiterjesztését külön kérvény nélkül, italmérési jogok kiadásánál pedig a körletben levő vendéglős-, korcsmáros-alakulat megkérdezését. A vidéki záróra egységes rendezését, a korcsmaipar képesítéshez kötését ifj. Héjj Imre elnök (Székesfehérvár), a butellások ügyét, fogyasztási adót, őstermelők italmérési jogát, vidéki vendéglősipar- testiiletek ügyét, a korcsmái hiteltörvényt Szőllőssy Ferenc főtitkár ismertették a hallgatóság figyelme mellett, amelyekhez a butellásoknál Egyed Mihály (Pécs) terjesztett elő kiegészítő javaslatot, míg a vidéki vendéglős ipartestületek felállítása véle1928. szeptember 5. ményezésére Radócsay Imre díszelnök (Pécs) a kamarák felkérését indítványozta. Hummel Gyula (Németboly) a hordók űrtartalombeli megbízhatatlanságáról, az őstermelők italmérésének redukálásáról, a szatócsok italmérési korlátozásáról, az italmérési engedély eljárásának leegyszerűsítéséről tartott értékes előadást. A vándorgyűlés valamennyi előadó határozati javaslatát, valamint a pécsi vendéglős szakosztálynak a tartályokon való jelzések más megoldására, a munkaadó felelősségére, az italmérési illeték éven- kint való megállapítására és a vidéki vendéglős- ipartestületek felállítására vonatkozó indítványát a legnagyobb egyöntetűséggel tette magáévá és felkérte a főtitkárt, hogy a napirend országos érdekű határozatait terjessze országos szövetségünk őszi kongresszusa elé. A jövő évi vándorgyűlés helyének megállapításánál Schmidt János, a pécsi vendéglős szakosztály elnöke emelkedett szólásra, aki elmondta, hogy az első fejhívásra nem léptek ugyan be a Dunántúli Vendéglős Szövetségbe, mert nem ismertek céljait, de később meggyőződvén róla, hogy ez a szövetség a dunántúli kartársakért a legnemesebb munkát végzi, közöttük a kartársi összetartás, az elsők egyesítésének elvét hirdeti, belépett a szakosztály már több mint egy éve a szövetségbe és ezt minden önérzetes dunántúli kartársnak és vendéglősalakulatnak nyugodt lélekkel közös érdekünkben ajánlja. Azért jöttek el csak Pécsről is 51 -en, hogy szívvel lélekkel kapcsolódjanak bele a Dunántúli Vendéglős Szövetség becsületes munkájába, egyszersmind kéri, hogy a jövő évi vándorgyűlés Pécsett tartassák meg. A lelkes hatást ért szép beszéd után a jövő évi vándorgyűlés helyéül egyhangúlag Pécs városa tűzetett ki. Az indítványok során Hummel Gyula (Németboly) a hordójelzés és engedélykiadás, Radócsay Imre díszelnök (Pécs) a-hordók kisebb űrtartalmának magyarázata, Hoffmann Gábor (Mohács) az új illetéktörvény sérelmei ügyében szólaltak fel, amikben a gyűlés szintén egyhangúlag határozatot hozott. A napirend kimerülvén, ifj. Héjj Imre elnök köszönetét mondott a kartársaknak a gyűlés tartama alatt tanúsított figyelmes, a vendéglősosztály intelligenciájához és tekintélyéhez méltó magatartásáért, kérte őket, hogy a gyűlés gazdag tartalmát az otthonmaradottak részére is hasznosítsák és úgy a megjelenteket, mint az otthoniakat és családjaikat Isten pártoló kegyeibe ajánlván, a vándorgyűlést berekesztette. Utána Marosy Ferenc szaktárs pompás konyháját dicsérő társasebéd volt az Iparoskor árnyas kerthelyiségében, ahol Radócsay Imre pécsi díszelnök ifj. Héjj Imre elnökre és Szőllőssy Ferenc főtitkárra, mint a szövetség ügyeinek fáradhatatlan munkásaira, Szőllőssy Ferenc Tóth János elnökre és kitűnő gárdájára: a mohácsi kartársakra és a hölgyekre, László József győri elnök pedig a becsületes munkát végző magyar sajtóra mondott felköszöntőt. Délután Mohács város motoros hajóján vitte ki a társaságot a Csele-patak Lajos szoborhoz, ahol Szőllőssy Ferenc hazafias beszédben áldozott a múltak tanulságának és a jövő reménységének, este pedig a szigeten Ribli István kartárs egész udvarát beárnyékoló százados szomorúfűzfája alatt a sörgyárak habzó sörrel és jó magyaros halpaprikással látták vendégül a katársakat és családjaikat, akik onnan búcsúzóra ismét a lelkes elnök, Tóth János tüzes nagyharsányijához térvén, miután Csánk Kálmán a zalaiak agilis elnöke még egy nagyhatású beszédben emelte ki a szövetség elnöke és főtitkára fáradhatatlan munkásságát, a legkedvesebb hangulatban mondottak búcsút egymásnak. Sorrend a bor- és étlapon. A sorrend úgy a borlapon, mint az étlapon igen fontos dolog. Ismert híres vendéglők étlapján is olyan bábeli zavar van néha az ételek felsorolásában, hogy bámulatos. Amint egy borlapon is a könnyebb borokkal kezdjük, úgy az étlapon is a pehelysúlyú ételek az elsők: a hideg előételek. Ezután soroljuk fel a leveseket, ezeket is külön csoportosítva, fehér- és sűrűlevesekre. Most a meleg előételek következnek, utána a halak. A halakat is csoportosítva tengeri (rák- és pókfélék) és édesvíziekre. Következnek a napi készételek, utánuk a szárnyas és másfélék, külön csoport a rögtönzött ételeké. Ezek után felsoroljuk a főzelék- és salátaféléket, melyeket követ a tészta, édességek, fagylalt sora. Most jön a sajt- és végül a gyümölcs- és befőttfélék felsorolása. Ez ma a modern étlapösszeállítás szokásos sorrendje. A dunántúli vendéglösöR mohácsi vándorgyűlése.
