Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
1938. július 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA O Egy ínyenc utazásai Európában... Angol vélemény a pesti konyháról. A napokban egy angol könyv akadt a kezűnkbe. Címe: „The gourmets guide to Europe“ ; szerzője Newnham Davis, angol ezredes. Ez a könyv Európa (így Oroszország, Törökország, sőt Görögország) összes jelentős városainak bő leírását is tartalmazza, de nehogy esetleg a tájékozatlan újságolvasó azt higyje, hogy természeti szépségeinek, képtárainak, múzeumainak vagy műemlékeinek szempontjából. Óh nem. Ilyen csekély jelentőségű és mellékes dolgokkal nem foglalkozik a könyv. A szerzőt utazásai közben csak az érdekelte, hogy hol, — milyen kulináris örömök várnak az idegenre ? Az adatszerzés — s ennek elképzeléséhez nem is kell túlnagy fantázia — valószínűleg igen élvezetes lehetett számára és egészen különös egyéni bájt főképen az kölcsönöz a könyvnek, hogy a legtöbb restaurant leírásához az ott elfogyasztott menüt is mellékli, külön feltüntetvén, hogy e helyeken minő specialitások kaphatók ? Természetesen — s ez valószínűleg nem is kelt meglepetést — a szakácsművészet Mekkájaként Páris van feltüntetve; ha a szerző Párisról beszél ■— bocsánat a triviális hasonlatért —: szinte látjuk összefutni a szájában az ízt, amelyet az elmúlt élvezetek emléke idéz föl benne. — Páris a világ kulináris középpontja ! — így kiált föl elragadtatva s szavai hirtelen költői lendületet kapnak. — A jó konyha mindegyik művészét Páris küldte világgá — így folytatja szárnyaló lelkesedéssel és befejezi ezzel a hódolatteljesen elragadtatott mondattal, hogy: „párisi konyha volt, van és lesz is mindenkor csúcspontja annak, amit az emberi művészet az ínyencség területén létre fog tudni hozni.“ Az általa fölsorolt párisi vendéglők közül kettőt említ meg, mint különösen figyelemreméltót, úgy mint a Café Anglaist és a Voison-vendéglőt. A Café Anglais vendégei az egykori Prinz od Wales, az összes nagyhercegek, Milán szerb király és még sokan mások voltak, akiknek nevét ma már történelmi patina vonja be. Németország leghíresebb vendéglőjeként a hamburgi Pfordte-1 jelöli meg, amelynek neve a világ összes ínyencei előtt ismeretes volt. Az éttermet egy elragadóan szép kép díszíti, amelyet Artur Fittger, az egykori neves költő és festőművész festett. A kép keletkezéséről Pfordte a következő kis történetet mesélte el a szerzőnek : — Fittger egy napon ellátogatott hozzá és közölte vele, hogy húsz barátja számára lakomát akar rendezni, amelynek menü-összeállítását teljesen rábízza Pfordtera. Figyelmezteti azonban, hogy úgy étel, mint ital tekintetében csakis a létező legelső- rangúbbra tart igényt. Amikor aztán Fittger megkérdezte, hogy mit számít ezért: Pfordte azt válaszolta, hogy olyan ebédet fog fölszolgálni, amely messze meghaladja a művész elképzeléseit, — ellenszolgáltatás fejében azonban egy Fittger-festette képet kíván. Fittger rövid gondolkodás után állta az alkut; így jutott Pfordte a kép bi tokába, amelynek szépsége élénk bizonysága annak, hogy mennyire meg lehetett Fittger a menüvel elégedve. Uj zárórák Magyaróvárott. A magyaróvári vendéglősök kérelemmel fordultak a vármegyéhez, hogy Magyaróvárott, a vendéglők általános záróráját éjfél után 2 órában állapítsák meg. A vármegye közgyűlése teljesítve a kérelmet, módosította a vármegyei szabályrendeletet. Az új szabályrendelet főbb rendelkezései. a községekre vonatkozóan a következők : Fogadók, vendéglők reggel öt órától este tíz óráig tarthatók nyitva, azon túl csak idegen utazó vendégek bocsáthatók be. Kivételt képeznek a járási székhelyek, továbbá Hegyeshalom és Oroszvár községek, ahol ezeket az üzleteket éjféli 12 órakor kell bezárni. Magyaróvár városban és Moson községben ezeket az üzleteket éjfél után egy órakor kell bezárni és reggel öt órakor lehet kinyitni. A kávéházakat Mogyoróvár város területén és Moson községben éjjel két óráig, a járási székhelyeken éjjeli 12 óráig, egyéb helyeken esti 10 óráig szabad nyitva tartani, reggel öt órától kezdve. Szakmáink számára, akik értenek a gasztronómiához, ideiktatjuk a nevezetes étlapot — egyben utalásul is arra, hogy mikép lehet festőket, költőket vagy más művészeket nagy tettekre inspirálni ? íme: BORLAP: 1894. Louis Röderer grand vin sec. 1876. Gaisenheimer Hohenberg szemelt. 1889. Chateau Dausac Labarde asztali bor. 1878. Chateau Marquis de Therme. 1869. Clos St. Hubert. ÉTLAP: Natives. Astrachan Caviar. Potages Malmesbury. Tr uff es de Pärigosd ä la Savarin. Königssei fogas, bajor lében. Angol báránygerinc á la Courdomage. Cotelettes de Macazsins á la Montalembert. Supreme du Strassburg. Libamáj Madeira mártásban. Creme de Chicorées aux pointes d'asperges vertes. Foud d’artichauts á la St. Charles. Roueni kacsa. Francia saláta. Poudding glacé ä la Jules Lecomte. Dessert. Számunkra, magyarokra, főként az tarthat számot érdeklődésre, amit az angol szerző a békebeli Pest luxuséttermeiről mond. Az ezredes elmondja, hogy Pestre való utazása előtt egy Pesten járt ismerőse ezekkel a szavakkal ajánlja figyelmébe egyik éttermünket: — Lakni, ott lakhat, ahol akar, de kosztolni csak a . . . szálló éttermébe menjen. Ezt a tanácsot ő is nyugodt lelkiismerettel adja tovább ismerőseinek, de még ki kell hogy egészítse egy körúti „kóser“ étterem fölemlítésével, ahol csodálatos kocsonyázott paprikás pontyot evett . . . Majd egy másik duna- parti szállodát említ meg, amelynek előkelőén berendezett vöröstermében : „osztrigát á la Titania, Homár Cardinált, Poulard Wladimirt, Loufflé King Eduard V11. és narancsot á 1’ Infante“ módra fogyasztott. Bécsnek tíz oldalt szentelt. Nagy dicsérettel emlékszik meg a bécsi Esterházy-pincéről is, ahol kiváló magyar borok kaphatók. ,,A bécsi magyar borok — jegyzi meg — érthetetlenül jobbak, mint amiket Pesten ivott“ (?!) . . . Kuriózumképen említi meg, hogy úgy Pesten, mint Bécsben már éjfél után bezárják a vendéglőket, amit furcsának és a külföldi vendég számára érthetetlennek tart. Igen valószínű, ha a szerző ma újból ellátogatna Pestre : újból meggyőződhetne arról, hogyha közben sok minden meg is változott nálunk, el is szegényedtünk s más ezer egyéb baj is ért bennünket, — a konyhánk kétségtelenül még most is olyan, hogy nem kell miatta a világ előtt szégyenkeznünk . .. A budapesti járdafoglalási díjak újabb megállapítása. A városgazdasági bizottság foglalkozott azoknak a díjaknak az újabb megállapításával, amelyet a kávéházak, vendéglők, cukrászdák, egyéb üzletek fizetnek a gyakogjárók igénybevételéért. A bizottság javaslatára a tanács az idén is 12 csoportra osztotta be a főváros területét és aszerint, hogy melyik körzethez tartozik az elfoglalt járdaterület, állapítják meg a helyfoglalási díjakat. Az első csoportban 7 pengő az elfoglalt járdaterület négyzetmétere, ez a legdrágább díj, a 12-ik csoportban pedig egy pengő az egység. Olyan üzleteknél, ahol az elfoglalt terület két különböző kategóriába tartozik, az egészért a magasabb díjszabást kell fizetni. Borravaló helyett. A borravalót eltüntették Olaszországban és ehelyett a korcsmákban 8, a nagyobb vendéglőkben 15% os részesedést vezettek be. A pezsgő „Spumante" gyárosok bevezették, hogy ugyanilyen részesedést adnak a kiszolgálóknak, ha pezsgőjüket jobban fogyasztják. Az egri bor védelme. Egerben akadtak egy idő óta olyanok, akik nem egri bort árulnak egri bor néven magas áron. Ez arra bírta Eger város tanácsát, hogy a képviselőtestületet szabályrendelet alkotására hívja fel, hogy ezzel védelmezze meg az egri borokat. A tervezett szabályrendelet értelmében a városi fogyasztási adóhivatal külön kimutatást vezetne az Egerbe behozott idegen borokról, valamint arról, hogy kik és milyen mennyiségben, kiknek adnak el homoki borokat Egerben. Az így készült kimutatás szerint könnyen ellenőrizhető volna, hogy melyik vendéglős árúsít idegen bort egri név alatt és hogy melyik vendéglős követ el árdrágítást. A szabályrendelet kidolgozását rövid időn belül megkezdik. C7ITTNED PZBENP Budapest, IV., Mária Valéria u. I. ull I men renenu (Carlton- ás Bristol-szállóval szemben) Telefon: Aut. 821 — 14 '------ Alapíttatott: 1860. Üv eg-, porcellán- és tükör- gyári raktára Nagy választék szállodai, vendéglői üvegneműekben ! Nagykörösön fő uccában jóforgalmú vendégi© öszes felszereléssel és házzal együtt más vállalkozás következtében eladó. Bővebbet Nagykörösön, Bán István tulajdonosnál, Kossuth Lajos ucca 186. Gróf Somssich Tihamér Borgazdasága Részvénytársaság Kitüntetett borai a legfelsőbb körök 7rm777rnH77TT77n7n7Tn7T7n7r7nT^^uT77 iTiTT iTilft'i 11 asztalának dísze immimMimmiiMiiimmimmiiiimiiiiiimmi Központi iroda: Budapest, VI., Teréz körút 9. Telefon: 142—85 Pincészet: Budafok, Péter Pál ucca 36. szám Csornán, a főtéren, egy modernül berendezett Kavehaz szállodával együtt Előnyös feltételek megtudhatók a tulajdonosnál Horváth József és neje pékmester, Csornán.
