Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
10 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1028. Július 20. Döntés a café«restaurantok ügyében. A kávés nem akadályozható abban, hogy vendéglős is legyen, viszont a vendéglős is berendezkedhetik teljes kávéházi kiszolgálásra. A vendéglősök megfellebbezik a döntést. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testű létének 55—28. számú, előterjesztésére, a kávésiparosok által gyakorolt vendéglői ipar szabályozása tárgyában, a kerületi elöljáróságok értekezlete ezt az érdekes határozmányt hozta : A kávésiparosok által engedély alapján gyakorolt vendéglői iparnak a kávéházi konyhában és a kávéház helyiségében való folytatásának megszüntetésére a kér. elöljárók törvényes jogalapot nem találnak. A kávéházi és vendéglői ipar az 1922. évi Xli. t.-c. 14. §-nak 1. pontjába sorozott két rokonipar és így ezeknek együttes gyakorlására az ipartörvény 15. §-a módot ad. A "képesítéshez kötött iparok rokon természetének megállapításánál a törvényhozót nyilvánvalóan az ipar folytatásához szükséges ipari eszközök, az előállítási eljárás hasonlósága, sőt teljes azonossága vezette. A rokoniparok együttes gyakorlása pedig a törvény, intenciója szerint a hasonló és azonos ipari eszközök közös használat és az előállítási eljárás célszerű összevonását és egyesítését jelenti. Az ipartestület beadványában hivatkozott 802— 1907. és 1396—1909. kgy. sz. szab.-rendelet 32. §-a és az ipartörvényt végrehajtó 78—1923. K. M. számú rend. 130. -a meghatározza a kávéházi ipar üzletkörét. Ugyancsak ez a szabályrendelet és rendeletszakasz meghatározza a vendéglői ipar üzletkörét is. Most már, ha tételes törvény e két ipar együttes gyakorlását megengedi, akkor azok fogalmi meghatározása egymást nem zárhatja hi, csak kiegészítheti. A 74.701—1919—XXI. K. M. sz. rendelet tiltotta ugyan a vendéglői iparnak a kávéházi helyiségben való gyakorlását, azonban ezt a rendeletet a 69.090—1924— XIX. K. M. sz. rendelet kifejezetten hatályon kívül helyezte és ^.utasította a székesfővárosi iparhatóságokat, hogy ezeket a kérdéseket kizárólag az 1922. évi XII. t.-c. és az azoaalapulórendelkezésekfigyelembe- vétele mellett vegyék tárgyalás alá. A kérdésnek közegészségügyi szempontokból való megvizsgálása is teljesen megnyugtató, mert az iparengedélyek kiadása előtt minden esetben a kerületi elöljáróságok szakközegeikkel a helyiséget megvizsgáltatják és előterjesztésükre elrendelik a szükséges átalakítások és berendezések stb. elvégzését. Magától értetődik, hogy az itt kifejtett álláspont arra az esetre is fennáll, ha a vendéglősiparos kívánja helyiségében iparengedély alapján a rokon kávésipart gyakorolni. Ebben az esetben csak azt vizsgálják a kerületi elöljáróságok, hogy a fentebb idézett szabály- rendeletben a kávéházi helyiségekre előírt feltételeknek (a közönség részére 150 négyzetméter terület, 4 méteres ürmagasság stb.) a vendéglői helyiség megfelel-e. Természetes azonban az 1921 : V. t.-c. .megfelelő rendelkezései (korlátolt italmérési engedély stb.) elkerülhetetlenek. Miután az állam és a községek vendéglői iparűzését az ipartörvény szabályozza, e kérdésben vita nem lehet. Helytállónak fogadja el a kerületi elöljárók értekezlete az előterjesztésben a kifőzések ipargyakorlása tekintetében előadott kát, amennyiben tényleg túl megy az ipar a végrehajtási utasításban körülírt üzletkörön. Figyelembe véve azonban a több évtizedes szokást, amely ez ipar üzletkörét kialakította, a kérdést csak úgy véli szabályozhatni, ha konkrét panaszok az iparhatóság tudomására hozatnak, mely alkalommal ezeknek módjuk van az ipartörvény megfelelő szakaszainak érvényt szerezni. A további rendelkezés szempontjából kívánatos lenne, ha az ipartestület az érdekképviseletek meghallgatása után arra törekednék, hogy e kérdés rendeleti úton oldassék meg. E kérdésben ugyanis, akeresk.m.kir. miniszterur66.375—1925—XXII. sz. leiratával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát véleménynyilvánításra szólította fel. Itt lehetne módot keresnie az ipartestületnek, hogy a kereskedelmi és iparkamara véleményének kialakulásában a maga törekvését érvényre juttassa. Kel Budapesten, a kerületi elöljáróságok értekezletének üléséből, Dr. Szalay Sándor s. k. m. kir. kormányfőtanácsos, kér. elöljáró, ért. elnök. A pécsi vendéglősök és a borfogyasztási adó. Egyik pécsi lap írja : Pécs város javadaimi hivatala előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a vendéglősökkel épp úgy évi átalányösszegben hajlandó volna kiegyezni, mint a termelő szőlőbirtokosokkal. Ez az ajánlat állítólag a vendéglősökre is előnyös volna, mert megszabadulnának minden adóköteles ténykedésüknek állandó ellenőrzése alól. Másszóval nem kellene külön bejelenteni minden egyes hordó csapra- titését. A városi javadaimi hivatalban viszont kevesebb ellenőrző közegre volna szükség és így az adminisztráció is kevesebb költséggel járna. Pécs város tanácsa elvben hozzájárult a javadaimi hivatat előterjesztéséhez. Erre a hivatal megkezdte a vendéglősökkel való tárgyalást. Ez azonban vajmi kevés helyen vezetett eredményre. A Pécsett levő 132 vendéglős közül csupán 51 volt hajlandó átalány- összegben kiegyezni, de az ajánlattevők is átlag 33 százalékkal kisebb összeget lettek volna hajlandók fizetni, mint amennyit a város a múlt évben kapott tőlük borfogyasztási adó fejében. Megkezdődött a sörolimpiász. A környékező hőguta alakjában hozzánk érkezett a legkitűnőbb trénerek egyike, ali Celziusz mester segédletével máris sorompóba állította a szomjas emberek mindannyiát, hogy megkezdjék a hőhárító ivászatok legnemesebb versengését. Nos, a küzdelem kezdetét is vette, még hozzá a legnagyobbjlen- dülettel. A forró pesti aszfalt járókelői már reggel 9 órakor fölszívnak — úgy kapásból — egy-egy pohár árpalét, esetleg tíz óratájt már holmi zónapörkölttel egybekötve, de mire eléri delelőjét a nap, már megkoccannak Budapest székesfőváros összes kriglijei és szünetlen egymásutánban közlekedni kezdenek a hordócsapok is a szomjas torkok között. A pohár ilyenkor már legföljebb mint kisegítő eszköz szerepel, lévén űrtartalma alatta a legszerényebb kívánalomnak is; miként csúzlival nem foglalatoskodnak a céllövőbajnokok, úgyszintén kis kapric- párnával nem a súlyemelés matadorai. Az olimpiász egyéni győztesét, vagy asztaltársasági stafétáját még korai lenne találgatni, mert a vetélkedés! kedv széles általánosságban fölfelé törekvő, úgyhogy egyelőre hamarább várható a sörgyárak kidülése, semmint a finiseelések izgalmas pillanatai. Tény az azonban, hogy a napi tíz- kriglisek csupán szürke átlagát adják a kitűnő klassziséi mezőnynek; ezzel a mennyiséggel legfeljebb, ha a selejtező versenyeken tudják biztosítani magukat a rút kihullás szégyenével szemben. Számos favorit — a fentiek értelmében ez még csupán önnön megállapítás — szívesen venné a versenyszabályoknak olyatén módosítását, hogy a pincérek és kriglik kiküszöbölésével egyenesen a csaphoz ülhetnének. De erről persze szó sem lehet, nemcsak a részvételi díj vitás'végösszege okából, hanem a lassú, de egyenletes stílus képviselőinek jogos tiltakozása miatt sem. Eddigi szigorú keretek között áll tehát a küzdelem, leggyilkosabb tempóban az estvéli órák alatt, amikor egyfelől a jóízű vacsora dopingol, másfelől a napközből visszamaradt melegeket akarja végleg elintézni az olva- dozó ember, a nemzetközi versenynemek legrokonszenvesebbek egyikén... A francia pincérek a borravaló ellen és — a nagyobb borravaló mellett. Ismeretes, hogy a magyar pincérek és munkaadók között évek hosszú sora óta folyik az elméleti vita a borravalőkérdésről. A pincérség borravalóellenes és ezzel szemben a kávésok, vendéglősök a borravaló fenntartása mellett kardoskodnak. De nemcsak nálunk, hanem külföldön is állandóan aktuális a borravaló-ügy. Most a párisi kávéházi pincérek kezdtek nagyszabású bérmozgalmat a borravaló miatt. Eddig az volt a bevezetett szokás a párisi kávéhazakban, hogy a vendég a fogyasztás után fizetett ösz- szeg 10%-át adták a pincérnek borravalóul. Most a pincérek valamennyi kávéházban prok- lamációt ragasztottak ki, amelyben éles szavakkal hangoztatják, hogy nekik nem kell borravaló és nehéz munkájukért a munkaadó fizesse meg őket. A proklamáció végső passzusa egy kérelem a fogyasztóközönséghez. Esedeznek a pincérek, hogy amíg a munkaadóikkal a borravalóügyet nem rendezik, addig a fogyasztó- közönség egyezzék bele abba, hogy borravaló címén ne 10, hanem 15°/o-ot vonhassanak le, mert a 10%-bóI az általános drágaság folytán megélni nem tudnak. Hatezer hordó bor elsülyedt. Az Action Francaise jelenti Le Havreből, hogy Bonfleur városa mellett, a Szajna torkolatánál elsülyedt egy teherhajó, amely hatezer hordó bort szállított. A hordók vizen úsznak. Minden kifogott hordóért száz frank jutalmat tűztek ki. Mivel a Szajna egész torkolata tele van úszó hordókkal, amelyek a hajók csavarjaival való összeütközés lehetősége miatt veszélyeztetik a szajnai hajózást, további intézkedésig betiltották a Szajna torkolati részén való hajóközlekedést. A „Vendéglősök Lapja“ kiadóhivatalában, IX., Viola ucca 3., kaphatók a következő szakmai kötelező kifüggesztvények és nyomtatványok : 1. Bortörvénykivonat. 2. Korcsmái hitelrendezés. 3. Fiatalkorúak szesztilalma. 4. Első segélynyújtási plakát. 5. Zenéltetési ismertető. 6. Táblák a legszükségesebb jöliratokkal. ú. m.: Zajos és botránytokozó mutatás és éneklés rendőrileg tilos. — Tilos a köpködés, szemetelés. — Hitel nincs! — A helyiségben fogasokra akasztott, vagy székekre rakott ruhákért nem vállalunk felelősséget! stb. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. M. kir. állami rendőrség diósgyőri kirendeltségétől. 196/kih. 1928. szám. Végzés. Az a'ábbi ítélet-kivonatnak szövegét Berger Artur újdiósgyőri lakosnak azzal adom ki, hogy azt a „Borászati Lapok“ (Budapest) és a „Vendéglősök Lapja“ c. (Budapest, IX., Viola ucca 3. sz.) lapokban költségére tegye közzé s a közzétevő lappéldányokat hozzám legkésőbb f. évi július hó 29- g szolgáltassa be. 196/kih. 1928. szám. Berger Artur, 39 éves, izr., zólyombusai születésű, újdiósgyőri kereskedőt bűnösnek mondom ki az 1924. évi IX. t.-c. 43. § 1. pontba ütköző kihágásban, melyet azáltal követett el, hogy f. évi május havában asztali bort pecsenyebor elnevezés alatt hozott forgalomba, ezért jóhiszeműségét enyhítő, más kihágás miatti büntetlenségét súlyosbító körülménykép mérlegelve 5 napi elzárást helyettesítő 30 P pénzbüntetésre s a felmerült eljárási költségek megfizetésére ítélem. Diósgyőrvasgyár, 1928. évi május hó 22-én. Dr. utr. Unger s. k. m. kir. rendőrfogalmazó, rendőri büntetőbíró. TEMDÉGLOSŐK FIGYELMÉBE:! Hungária Fürdő R.-T. és Continental Szálloda Gőzmosógyára, Budapest, VII., Nyár ucca 5. sz., telefon: 462-28, 462-29, kg.-kint 36 fillérért mos klórinentesen éttermi ruhát. Kívánatra 24 óra alatt is készül! ' Hívásra kocsit küld!
