Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-07-20 / 14. szám

ti VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1938. július 30. % Szállodának, vendéglőnek, penziónak vagy üzleteknek KIADÓ Hajdúszoboszlón, a Gyógy- fürdötelep mellett, 20 szobából és 8 üzlethelyiségből álló új emeletes épület, a szálloda berendezése is kiadó. Értekezni lehet Hajdúszoboszlón özv. Hintalan Edénével. Hüttl,Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, V., Vörösmarty tér I. Telefon: Teréz 233—83 Vendéglői, kávéházi és szállodai porcellán- és üvegáruk a legnagyobb választéka külön erre a célra berendezett osztályunkban: V., József tér II. Telefon T. 234-39 ciKKei vendéglők ré sz éré: , 4/ fi csoKoládé szelet y4{r nougattölteléKKel /TS i // /r Grillas szelet cocos­grillage töltelékkel . /y . táblás-, ét-, főző-, £7ríX9r jk/flauif tejcsokoládék /-s , y/ fi mártógyurma, ^ (outi kakaógyurma ™wr ^ k‘h-áv“k;L6por TesséH ajánlatot Kérni! Levélcím: Budapest X. PostafióK 22. Makó város központjában 60 év óta fennálló és újonnan renovált teljes berendezéssel és felszerelés­sel. (24 szoba, 1 nagy táncterem, 1 elsőrendű kávéház és étterem, 1 másodrendű kávéház és étterem, 1 szép kerthelyíség és a szükséges mellékhelyiségek.) Ajánlatok a Nak ói Nép ka nil 1.-1.-11I, Makóra küldendők. „Agitáció folyik a pincérek között“ mondja a kávésok elnöke A pincérek fizetésjavítást, 8 napos szabadságidőt és heti egy szabadnapot követelnek. Július 13-án kora reggel gyűltek össze a pesti pincérek. A kávéházi munkások szövetségének király uccai helyisége szinültig megtelt pincérekkel, akiknek javarésze egyenesen munkahelyéről, a kávé­házból, vagy ahogy ők mondják, az „üzletből“ jött. A pincérek értekezletén Pajor Árpád ismertette a kávéházi alkalmazottak helyzetét. Panaszolta, hogy a kávéházak zárórájának meghosszabbítása után az a szituáció állt elő, hogy az a pincér, aki azelőtt tizenegy órát dolgozott, az most tizenhat-tizen­nyolc órát robotol ugyanazért a pénzért. A pincér, aki agyát, idegeit, kezét, lábát használja el munkájában, idő előtt rokkan meg és válik munkaképtelenné. Az öreg pincér pedig már nem kell a kávésoknak, mert nekik fiatal, munkabíró, erőteljes emberekre van szükségük. A pincérek heti nyolcpengős fizetést „élveznek“, de ebből is levonják tőlük a betegpénz­tári illetéket és az adót, összesen így hatpengős heti fizetéssel kell megelégedniük. Még a pincéregyen­ruhájuk, a frakk vagy a fehér vászonruha rendben- tartása sem telik ebből a fizetésből. És ezért a fize­tésért ők többnyire tizennyolc órát dolgoznak napon­kint. Nagy sérelmük a pincéreknek az is, hogy éveken keresztül dolgoznak egy szabadnap nélkül, soha nem pihenhetnek, mert nem kapják meg a heti egy szabad­napot sem. Pajor Árpád előadása után Klein Árpád terjesz­tette elő határozati javaslatát, amely szerint kérik a kávésipartesttiletet, adják meg nekik a heti egy szabadnapot, az egy év óta dolgozóknak a nyolcnapos szabadságot, emeljék fel a pincér fizetéseket, továbbá a kisegítők fizetését is javítsák fel. Ugyanis a kisegítő pincérek — amint ezt a pincérgyűlésen mondották — egy pengő hetven fillért kapnak naponkint. A pincérgyűlés után beszéltünk több pincérrel, akik egybehangzóan a borravalórendszer eltörlése mel­lett foglaltak állást és szerintük a százalékrendszerre való áttérés lenne a legmegfelelőbb. Azt vallják, hogy a százalékrendszer mellett sokkal inkább meg­találnák a számításukat és amellett megszűnnék a megalázó formájú, a munkásemberre szégyent jelentő borravaló, ami: a vendég rendszerint ügy nyújt át a pincérnek, mint alamizsnát. A pincérgyűlésről és a pincérek követeléseiről megkérdeztük Mészáros Győzőt, a Kávésipartestület elnökét, aki a következőket mondotta : — Mindenekelőtt ki kell jelentenem azt, hogy a pincérek, ha bármilyen jogos kívánságukkal eddig a Kávésipartestiilethez fordultak, mi mindenkor a legnagyobb megértéssel és belátással kezeltük ezeket a kívánságokat. Most azonban nem erről van szó. Mostanában izgatás folyik a pincérek között a szakszervezeti célok érdekében. Az agitációnak annál könnyebb a dolga, mert a pincéreknek azt a rétegét próbálja felizgatni, amely a kávésok és a pincérek hibáján kívül, de önhibájukon kívül is, a mostani rossz viszonyok következtében munkanélküliek és így érthetően elkeseredettek. — A pincérszakmában mutatkozó rendkívüli munkanélküliségnek pedig az az oka, hogy az idei nyáron a magyar publikum, a nyaralóközönség, való­sággal elkerülte a magyar fürdőhelyeket és nyaralóhelyeket és mindenki külföldön nyaral. A nyaralóhelyek kávé­házai és vendéglői valósággal tátonganak az üres­ségtől. Azelőtt a nyáron munkáért jelentkező pin­céreket felfogadták ezekre a nyári helyekre, ma pedig a munkanélküli pincérek nem tudnak elhelyezkedni. Sajnos, ma ez a helyzet és ezért a kávésok igazán nem felelősek. — Ami a pincérek fizetésiavítási kérését illeti, arra a megjegyzésem az, hogy a pincéreknek igazán nem fontos, hogy mennyi fizetést kapnak, hiszen nem a fizetésükből, hanem a borravalókból élnek és mai fizetésüknek duplájával sem sokat érnének el. Százalékrendszer mellett pedig jóval kisebb volna a jövedelmük, mint amennyit a boravalókkal keresnek. A fehérkávé ára ma általában nyolcvan fillér, ennek tíz százaléka nyolc fillér, tehát négy-négy fillér jutna a főpincérnek és a pincérnek. Kérdem, ki ad ma négy fillér borravalót ? Az pedig, hogy a kisegítőpin­cérek egy pengő hetven fillért kapnának, egyszerű ki­találás. Ä kisegítőpincérek lényegesen többet kapnak. A mulatók vezetői és alkalmazottak A budapesti főkapitányság nemrég napiparancsában érdekes és fontos új rendelkezést adott ki a budapesti mulatók vezetőivel és alkalmazottaival kapcsolatban. A pa­rancs szerint a főkapitányságra több oldalról érkez­tek panaszok a mulatók, dalcsarnokok és egyéb mutatványos helyek engedélyeseivel és alkalmazot­taival kapcsolatban. A panaszok megszüntetése céljá­ból a főkapitány elrendelte, hogy úgy az egyes engedélyesek, mint a jogi személyek igazgatósági tagjai, valamint a felelős üzletvezető, továbbá a fő- és fizetőpincérek csak feddhetetlen előéletű s olyan egyének lehetnek, akik minden tekintetben megbízhatók. Ebből a célból a főkapitányság fel­hívja az összes mulatók engedélyeseit, hogy nyolc napon belül alkalmazottairól származási adataik feltüntetése mellett kimutatást terjesszenek be a főkapitányság engedélyügyi alosztályához. A be­terjesztett kimutatások alapján fogja a rendőrség engedélyügyi osztálya elbírálni, hogy kik lehetnek továbbra is a budapesti mulatókban üzletvezetők és fizetőpincérek. Pk. 1993/3/928. szám. „ Árverési hirdetmény. A szombathelyi kir. törvényszéknek Glatz Istvánná szül. László Katalin, celldömölki lakos felperesnek, László Mihály vendéglős, celldömölki lakos, alperes ellen közös ingatlan használatának megállapítása iránt P. 2276/927. sz. alatt indított perében hozott jogerős ítélete alapján a celldömölki 665. sz. tkvi betétben A I. 998. hrsz. alatt felvett ingatlannak a rajta épült Korona vendéglő és szállodának nyilvános árverésen leendő bérbeadása tárgyában. A celldömölki kir. járásbíróság az árverésnek Celldömölkön a Korona vendéglőben leendő megtartására 1928. évi július hó 28. napján d. e. 10 óráját tűzi ki, annak foganatosítására Záborszky Sándor bírósági végrehajtót kiküldi. Az árverési feltételek Zábor8zky Sándor bírósági végrehajtó, cell­dömölki lakosnál megtekinthetők. Celldömölk, 1928. évi július hó 11. napján. Dr. Berta s. k. kir. járásbíró.

Next

/
Thumbnails
Contents