Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-07-05 / 13. szám

XXXXIV. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1928. .111,118 5 (YEKDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KÍYÉSIPASI ÉS KÖZCIAZDASÍGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) ALAPÍTOTTA: IHÁSZ «TÖBGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM T e 1 e f o n 8 z á m : „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁM: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL, DÉLUTÁN 3 ÓRÁIG Az antialkoholizmus minta államában, az északamerikai Unió­ban mindenképen tanulságos és heves összecsapás készül most. Évtizedek óta két nagy párt harcol az Unió kormány­zatáért, hol az egyik győz, hol a másik és a legtöbbször valami nagyon népszerű és döntőerejű jelszó segíti diadalra azt a pártot, amelyik felülkerekedik. A republikánus és a demokrata pártok mérkőznek az idei elnökválasztáson is egymással. A múlt héten tartotta meg a jelölő gyűlését és konferenciáját Houston­ban a demokrata párt, meg is találta az al­kalmas embert, akire az egész Unió területén minden demokrata párti szavazó ráadja a szavazatát majd, ha közvetett formában is. Minket azonban az amerikai elnökvá­lasztási küzdelemből csak egyetlen dolog érdekel. A demokrata pártnak és vele az új elnökjelöltnek az a jelszava, amelytől a győzelmet várja: — Le a szesztilalommal! Ha a demokrata párt győz Ameriká­ban, akkor ott vége a száraz világnak. Egyszersmindenkorra megszűnik a szesz­csempészés, a titkos ügynökök, kémek, feljelentők, detektívek és szeszcsaták kalan­dorvilága odaát, megint minden ember ura lesz a saját akaratának. És megtörté­nik mindez éppen akkor, amikor Európa legtöbb állama a sokszor kipróbált és sokszor megbukott jelszavak után indulva, nagy lépésekkel siet a teljes antialkoho­lizmus behozatala felé. Csak azok az államok a kivételek, amelyek már a saját kárukon tanultak, Norvégia, Finnország és mások, ezek már túlestek ezen az egész­ségügyi gyermekbetegségen. Ezek már belátták, hogy nemcsak a szesz az, amely túlzott mértékben fogyasztva, méreg az ember számára. Az oxigén is az, amely nélkül nincs élet s amit min­den lélegzettel nagy tömegekben veszünk a tüdőnkbe. Bebizonyult, hogy az oxigén­mérgezés egyike a legbiztosabb halál­nemeknek, mégse jutott senkinek az eszébe eddig, hogy eltiltsa az embereket a lélek- zetvételtől. Ne a mérsékelt szeszfogyasztás, hanem a nyomor és az elkeseredés ellen harcol­janak az antialkoholizmus hívei! Mert a nyomor és az elkeseredés kergeti az em­bert a túlzott szeszfogyasztásba ! Tudato­san vagy tévedésből, de félrevezetik az emberiséget az antialkoholizmus prófétái, amikor az okok helyett az okozatot támad­ják csak azért, mert az kényelmesebb és frázisaiban tetszetősebb nekik. Amerika példaadásának remélhetőleg meg lesz a hatása az illetékes magyar Az italmérési helyiségek tulajdonosai és bérlői körében-sokszor tapasztalható tájékozatlanság ural­kodik a zenélési jog szabályai felől. Tekintettel arra, hogy a kérdés alapos ismeretével az érdekeltek nem élnek a bizonytalanságban, nem teszik ki magukat esetleg súlyos anyagi hátrányoknak, sőt a kellemet­len büntető eljárásnak, célszerűnek tartom az ez- irányú rendelkezések szabatos összefoglalását. A zenélési jog megszerzésének kötelezettsége tör­vényes alapokon nyugszik. Az 1921. évi 54. t.-c.-be foglalt szerzői jog értelmében a nyilvános helyiségek­ben előadásra kerülő zeneművek előadási jogát elő­zetesen meg kell szerezni. Mivel a zenéltetés az italmérési helyiségeknek, különösen a kávéházaknak, vendéglőknek szinte létfeltétele, mert hiszen a cél a fogyasztóközönség szórakoztatása —, úgy alig van olyan italmérő­helyiség, amelyet ez a kérdés nem érintene. Az említett törvény rendelkezései alapján a kávéházak, korcsmák, vendéglők, borozók, sörházak, éttermek, büffék, tejivók, kioszkok, cukrászdák, mozgófényképszínházak, tánchelyiségek, mulató­helyek, bárok, varieték, hangversenytermek stb. tulajdonosai, bérlői, esetleg engedményesei, továbbá alkalmi mulatságok, bálok, zenés előadások rendezői az előadásra kerülő zeneművek nyilvános előadási jogát tartoznak megfelelő díjazás ellenében meg­váltani. Ez a megváltás a ,,Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete“ útján eszközölhető. A szövetkezet székhelye Budapest, IV., Gerlóczy ucca 3., I. emelet 6. szám alatt van. Ez a szövetkezet egyedül a magyar zeneszerzők hivatalosan elismert képviselete és a külföldi zeneszerzők magyarországi megbízottja. Az említett szövetkezet létesített az ország terü­letén helyi körzeteket, hogy az érintkezés könnyebb és közvetlenebb lehessen. A zenélési jogdíjat köteles megváltani mindenki, akinek nyilvános helyiségében bármiféle állandó, körökre is, amelyek egy idő óta szintén észrevehetően gyorsuló iramban haladnak a téves antialkoholizmus felé. Semmi ki­fogásunk nincs és nem is lehet önkéntes fogadalmak, csoportosulások céljai ellen. Megértjük az antialkoholista szövetkezé­sek céljait és szándékait a saját maguk ügyeiben. De erélyesen vissza kell utasí­tanunk ezután is minden olyan propagan­dát, amely felnőtt emberek ártalmatlan szándékait és szórakozását befolyásolni, sőt parancsszóval irányítani akarja. vagy alkalmi zenekar — esetleg egyes hangszer is — működik, nincs kivonva alóla a majális vagy térzene, zenés vacsora sem, meg kell váltani az egyesületek, kaszinók, kluboknak, köröknek is kivétel nélkül, ha helyiségükben a zenélésnek helyt adnak. Vonatkozik ez természetesen a cigányzenekarokra is, még az esetben is, ha a zenekar kottából egyáltalán nem játszik. A zenélési jogdíj megváltása történhetik esetenkint való lefizetés és átalányban való lerovás által. Az estenkinti jogdíj lefizetése esetében a zenéltető jogosult a kitűzött napon és helyen a szövetkezei által védett zeneműveket nyilvánosan előadni vagy előadatni. Ilyen például minden táncmulatság, bál, zenés műsoros est, vagy délután, zenés propaganda­felvonulás reklámcélokra, kiállítások, zenés kirán­dulások, majálisok, zászlószentelések, egyéb alkalmi zenés ünnepségek, zenés vacsorák, bankettek, a nap bármely szakában, bárhol tartott népünnepélyek. A zenejogdíjat előzetesen be kell fizetni. A fizetés a fővárosban a központi irodában, vidéken a körzet képviselőnél közvetlenül is eszközölhető, de be lehet fizetni postautalvánnyal vagy a központ, illetve az illetékes körzet postatakarékpénztári be­fizetési lapján. A befizetés igazolását a rendőrhatóság a rendőr- hatósági engedély kiadásánál megköveteli, attól el­tekinteni tehát nem lehet. A zenejogdíj megváltása egyik előfeltétele a rendőrhatósági engedély ki­adásának. A jogdíj nagysága a helység, vagy város össz- lélekszáma szerint változik. Városokban, valamint 10.000 lakosnál nagyobb lélekszámú községekben és tekintet nélkül a lakos­ság számára, olyan községekben, amelyek megyei, illetve járási hatóságok székhelyei, minden alkalmi előadás vagy mulatság után 10 darab személy­belépőjegy árát kell zenejogdíj megváltása címén lefizetni. Ez az összeg azonban 10 pengőnél kevesebb nem lehet. A zenéltetési jog az italmérő helyiségekben. A „ Vendéglősök Lapja" számára írta: Türei-Osváth István dr. m. kir. rendőrfogalmazó.

Next

/
Thumbnails
Contents