Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-06-05 / 11. szám
193$. június 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 1 BUDAPESTI KORCSMÁIM IPABTÁBSULATA HIVATALOS KfiZLEMÉNYEI Friííiclaire elMmMlonlus ii hites a I nihilism. Semmi felügyelet és kezelés Egyik előkelő bécsi nagyszálloda Frigidaire húshűtőkamarája. HAHN ARTHUR TÁRSAI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 12. Telefoni T. 101-43, 101—44, 124—45 Sternberg hangszepgyár Világmárkás gramofonok 60 Világmárkás zongorák Hivatalos helyiségünk: Budapest, IX. kerület, Viola ucca 3. szám. Telefon: József 322—81 Hivatalos lapunk a Vendéglősök kapja maradt! Meinl -Icámé Szakmai ügyek Budapest városgazdasági bizottsága előtt. A főváros városgazdasági bizottsága Édes Endre tanácsnok elnöklésével ülést tartott. A napirend első pontja a járdafoglalási díjak újabb megállapítása volt. A tavalyi díjszabásnak megfelelően állapították meg a díjakat. A pesti Vigadó vendéglőjének bérletét vitatták meg ezután és elhatározták, hogy a jövőben a vendéglőnek csak az emeleti helyiségeit adják bérbe. Kimondották azt is, hogy a népligeti nagyvendéglőre versenytárgyalást hirdetnek, mert a jelenlegi bérlő másfél év óta nem fizet bért és így a fővárost 11 ezer pengő károsodás érte. Halász Alfréd bizottsági tag ebben az ügyben szigorú vizsgálatot megindítását követelte. Árúsíthat-e vendéglős vagy korcsmáros cigaretta- papirost ? Felmerült e kérdés : Korlátlan italmérési és korlátolt dohányeladási engedéllyel bíró korcsmáros vagy vendéglős jogosult-e az üzletben megforduló és ott szeszesitalt fogyaszó vendégeinek, akik közbe szivart, vagy szivarkadohányt is vásárolnak, a dohányhoz szivarkapapirt üzletszerűen elárusítani, akárj[be- jelentéssel, akár bejelentés nélkül ? A szivarkahüvely és szivarkapapiradóról szóló 1921 : XIX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 83.900—1921. sz. utasítás 16. §-a szerint, aki szivarkahüvellyel, vagy szivarka- papirral kereskedik, köteles ezt legkésőbb 1921. évi július hó 1. napjáig, ha pedig üzemét később kezdené meg, legkésőbb 48 órával az jizem megkezdése előtt, az illetékes pénzügyőri szakasznak írásban bejelenteni. E rendelkezésből kitűnik, hogy bárki, aki bármely szakmabeli üzlettel foglalkozik is, a szivarkahüvely és szivarkapapir árusítására jogosult, de az említett be* jelentési kötelezettségnek megfelelni köteles. Az italmérő büntetőjogi felelőssége. A Vendéglősök Lapja számára írta: dr. Kiss Árpád m. kir. rendőrtanácsos. Büntetőtörvényünk szerint a büntetőjogi felelősség a tettes, felbujtó és bűnsegédre nehezedik. A bíró feladata kibogozni a cselekmény rugóit, súlyosbító s enyhítő körülményeket. Elég lesz e helyen annyit megjegyezni, hogy a bűnsegéd enyhébb büntetésben részesül, mint a tettes és a felbujtó a súlyosabb beszámítás alá eső cselekményért nem felel, ha tettes súlyosabb büntetés alá eső cselekményt követett el, mint amire a felbujtó rábírta. Fontos tudni azt is, hogy az 1879:40. t.-c. 27. §-a akkép rendelkezik, hogy ha oly intézkedéseket sértünk meg, mikről törvény, miniszteri rendelet, vagy szabályrendelet értelmében családfők, iparosok stb. tartoznak gondoskodni, ha utasítás folytán követnek el segédek, munkások, gyermekek megszegéseket, a büntetést az utasítást adó iparosok, munkások ellen kell megállapítani. De ha a tettesek a hatósági közegek figyelmeztetése dacára is követnek el kihágásokat, akkor már nemcsak a munkaadók, hanem az alkalmazottak, a családtagok is felelnek. Az italmérési jövedékről szóló törvény szerint a törvényes rendelkezések be nem tartásáról, ha üzletvezető van, egyedül ez tartozik felelősséggel s őt kell büntetni a szabálytalanságokért, de ha a pénz- büntetés behajthatlak, az engedélyesnek kell azt megfizetni. E rendelkezésből kitűnik, hogy az engedélyes mégis felelős, mert a pénzbüntetésért az anyagi garancia őt illeti, lévén a pénzbüntetés legtöbbször behajtatlan az üzletvezetőnél, éppen úgy az engedélyes által, mint ahogy volt a végrehajtási eljárás során. Az ipartörvény szerint az elhunyt iparos iparát az életben maradt házastárs tovább folytathatja, nem szűnik meg e jog, ha újra férjhez megy a nő ; az italmérési jövedéki szabályzat hasonlóan rendelkezik; azonban utóbbinál a jog csak az özvegység tartama alatt marad meg. Az ipartörvény azt is elrendeli, hogy ha az özvegy tanoncot tart, ez esetben üzletvezetőt köteles tartani. Az ipartörvény az üzletvezető felelőssége tárgyában úgy rendelkezik, hogy ha valaki iparát a törvény szerint csak üzletvezető alkalmazása mellett gyakorolhatja (kiskorúság, gondnokság), a törvényben megállapított összes kötelességek az üzletvezetőt terhelik. Ha ellenben az üzletvezető alkalmazása az iparos elhatározásától függ, az üzletvezetőn felül az iparos is felelős s a törvényes szabályok megsértéséért, ha az az iparos tudtával történt, vagy ha az iparos az üzletvezető ellenőrzése mellett megakadályozhatta volna. Az ipartörvényben említett üzletvezetői felelősség helyesen van megállapítva, még helyesebb lett volna azonban annak leszögezése, hogy üzletvezető állítása mellett az engedélyes mentesüljön minden esetben a felelősség alól, hisz üzletvezető csak az lehet, akinek az ipar önálló folytatásához megvannak személyi előfeltételei. Meg kell még jegyezni, hogy a családtagok 60 napi határidőre akadályoztatás esetén az ipart bejelentés nélkül gyakorolhatják. A bortörvényről szóló 1924 : 9. t.-c. 45. §-a szerint a munkaadó, vagy felügyelettel megbízott egyén e törvény 42—44. §-ában körülírt kihágások elkövetése esetén büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha a cselekményt az ő tudtával alkalmazottja követi el, úgyszintén ha alkalmazottjának köteles ellenőrzését elmulasztotta. A 42. § és 43. § 1. pontja alá kihágás esetén a kimérő csapos is felelős. Ide tartoznak általában a bortörvénybe ütköző súlyosabb természetű kihágások. A fenti rendelkezésekből kitetszik, hogy az italmérő nem felelhet alkalmazottjának mesterkedéséért, ha arról nem tud, de nem vonható kérdőre oly kihágás miatt sem, mely a kötelező ellenőrzés határain kívül esik. Azt nem lehet követelni egy italmérőtől sem, hogy ő az üzlet körébe eső minden egyes mozzanatról tudomással bírjon, az üzleti élét köréből időlegesen mindenkit elszólítanak családi, társadalmi kötelességei és egyéb körülmények, tehát a köteles ellenőrzés elbírálása minden egyes konkrét esetben alapos mérlegelés tárgya. Mikor az italmérők büntetőjogi felelősségét néhány vonásban érintettem az italmérési, ipar- és bortörvénnyel kapcsolatban, állíthatom, hogy nem egy engedélyesnek okozott fejtörést könnyelmű alkalmazottja s mikor már megindult az eljárás, nem lehetett segíteni. Igaz, hogy saját kárán tanul az ember, hasznosabb azonban okos előrelátással az alkalmazottak kiválogatásával a szomorú tapasztalatokat elkerülni. Liltke L. pezsgőgyár, Pécs Főraktár: Budapest, IV., Szép ucca 3. Telefon ; József 378—23
