Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-01-20 / 2. szám
XXXXIV. ÉTFOLTAN 2. SZÁM 192$. JANUÁR 20 vw VENDÉGLŐSÖK LAPJA •• 0« A BUDAPESTI KORCSHABOSOK IPARTARSULATANAK HIVATALOS K0ZL0N9E (VEIDÉGLŐ-, SZÁLLÓ-, KÁTÉIIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) ALAPÍTOTTA: IHÁSZ CWÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322 — 81 Választás előtt áll szakmáink egyik legnagyobb és legtekintélyesebb egyesülése, a Budapesti Korcstnárosok Ipar társ ulata. Két héten belül meglesz a választás és az egész ország rokonszakmái feszült figyelemmel várják az eredményt. Ez a választás most az ország szakmai közvéleményének a legfontosabb eseménye. Nem azért, hogy személyileg ki győz? Ez nagyfontosságú lehet az ipartársulatra magára, a jövőjére, tagjainak anyagi és erkölcsi jólétére, de ez teljesen az ő dolguk. Választhatnak a dolgozó régi szakemberek vezetése és újonnan jött kalandorok között, az ő bajuk, vagy az ő szerencséjük lesz. És mi bízunk Budapest korcsmárosainak egészséges ítéletében, természetes, józan eszében és sokszor megnyilvánult okos gyanakvásában az ismeretlenségből előtört, ellenőrizhetetlen demagógok és törtetők iránt, hogy megtalálják a helyes megoldást és vele a békét, boldogulást. De azt kell kérdeznünk, mit választ hát ez a pesti szakmai érdekképviselet? És ha megtudjuk, hogy 1928. januárjának a végén az 1927. évi tisztikarát választja, nem tudjuk, nevessünk-e vagy felháborodjunk! Ez a hatalmas szakmai ipartársulat elveszített egy évet az életéből csak azért, mert akadt nyolc ember, aki a kétszer is megismételt tisztújítást megfellebbezte, különböző trükkökkel elütötte a hivatalos vezetéstől a többség bizalmának a letéteményeseit és a legfelsőbb fórum ideiglenes megtévesztésével kihúzta az esztendőt az ipartársulat alól. Törvényeink és bürokratikus fórumaink aggasztóan sok hézagot hagynak ipari életünkben a személyi elszántság, jogos vagy jogtalan érvényesülési vágy s a közérdekkel mit sem törődő zavarkeresés mesterkedéseire. Ki biztosít arról, hogy ez a csúf játék nem fog-e tovább is folyni évekig, évtizedekig? Ki tudja, nem történnek-e majd ugyanilyen károkozó dolgok a vidéken, vagy a többi budapesti szakmai érdekképviseletnél is? A történtek sok szakembert kedvetlenítettek már el a közszerepléstől és a közös munkálkodástól. Bizonyos, hogy alapos és széles intézkedések fognak történni már a legközelebbi jövőben hasonló lehetetlen dolgok megakadályozására. De a legnagyobb óvatosság lesz szükséges mindenütt a példák után a jövőben is, a vidéki és fővárosi szakmákban egyaránt, mert mindenütt van személyi acsarkodás, rosszindulat és spicli-hajlam, amely szívesen felhasznál készakart, vagy tájékozatlan tévedéseket a maga céljaira. A budapesti példa beszél hozzánk: csak egyedül magunkban bízhatunk l A mi szakmáink nem művészek a paragrafusokkal, betűkkel és csalásokkal való játékban és Az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. t.-c. és annak végrehajtási utasítása óta az italmérési szakma állandó izgalomban van. Ennek az izgalomnak az oka nemcsak a törvény és végrehajtási utasítása alapján elrendelt és a törvény és végrehajtási utasítás szigorú szabályai szerint foganatosított revízió, hanem az a körülmény is, hogy a revíziókon felül állandóan alkalomszerűen visszatérő, különleges reviziók rendeltettek el, amelyek során a már megadott, átvizsgált és helybenhagyott engedélyek részben elvonattak, részben elvonás alatt állnak, részben még továbbra is revideáltatnak. Igaz ugyan, hogy a törvényben kifejezetten biztosíttatott a pénzügyminiszternek az a joga, hogy az italmérési engedélyt bármikor visszavonhatja, de ennek a jognak a gyakorlása és kihasználása a szakma tagjai között teljes jogbizonytalanságot okozott, mert az egyes engedélyesek felett állandóan ott lebeg az elvonás réme, még abban az esetben is, ha semmi néven nevezendő törvény- vagy rendeletbe ütközőt el nem követett. Szabályozandó a jogutódlás kérdése. Lehetővé kell tenni, hogy a jogutód az italmérést minél előbb megkezdhesse. Egyszerűsíteni kell az italmérés egészségügyi, közigazgatásügyi és pénzügyi ellenőrzését. Egyszerűsíteni kell ezt azért, mert ez nemcsak az egyéneknek* hanem a hatóságoknak is felesleges gondot és munkát okoz. Ehhez tartozik az illetékek kérdése, amelyek az üzlet bevételével és hasznával arányban nem állanak. Egyszerűsíteni kell az engedély megadásának formáit, amelyre jó példát adott a régi ésa gyakorlatban olyan kitűnően bevált italmérési törvény. Az italmérési illeték felszólamlási bizottságai most kezdték meg működésüket, másrészt az ezek között el tud veszni a legnyilvánvalóbb többségi akarat is! Nekünk magunk kell kisöpörnünk a konkolyt a házunk tájáról és a földeinkről. És még egyet tanultunk: hogy óvakodjunk az ismeretlen prófétáktól, a gyanús kortesügynököktől, mert az ő agilitásuk sohasem a szakma érdekeit fogja szolgálni, hanem egyedül az ő saját érdeküket! Budapest tehát újra választ, negyedszer egy év alatt! Önmagára vessen, ha még ezek után is tévedni fog, de mi hisszük, hogy elvégzi a legalaposabb tisztogatást, mintaképpen és példaadásul! új italmérési illetékek kivetése most van folyamatban. Célszerű tehát, hogy az érdekeltek figyelmét az italmérési illeték jellegére, kivetésének és behajtásának módjára felhívjuk. Köztudomású, hogy az italmérési engedélyért illetéket kell fizetni. Az illetéktételek megállapításánál különös gond fordíttatott arra, hogy az utolsó (hetedik) osztálynak megfelelő tételek a legkisebb üzletekre nézve se legyenek elviselhetetlenek s hogy az illetéktételek a hetedik osztálytól az elsőig progresszíve emelkedjenek a nagyobb üzletek nagyobb teherbíró képességére való figyelemmel. Az illetékek meghatározásánál tehát az üzlet jövedelmezőségét a legfőbb szempontnak kell tekinteni. A korlátlan kimérési üzletek osztályba sorozásánál — éppen ezért — nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az ilyen üzletekben nagyban eladott italmennyiség — amely az illetékmegállapításnál okvetlenül figyelembe veendő — az engedélyesnek kevesebb jövedelmet jelent, mintha azt kicsibe mérte vagy szolgáltatta volna ki, avagy árúsította volna el. Ebből önként következik, hogy a korlátlan kimérési engedélye alapján szeszes italok nagyban való eladásával is foglalkozó korlátlan kimérő terhére nem kell szeszesital forgalmi illetéket kivetni. Rendkívül jövedelmező üzletekre, valamint a nagy forgalmuknál fogva a többi üzletek közül kimagasló mindazokra az üzletekre — főleg jövedelmezőségével még az elsőosztályú törvényes illetéktétel alkalmazása sem volna helyes arányban állónak tekinthető — az illető üzlet minőségéhez, terjedelméhez, forgalmához és jövedelmezőségéhez, valamint az engedélyben rejlő értékhez képest a törvényes tételeknél magasabb összegű engedélyilletéket kell megállapítani. Ilyen esetekben azonban különös Az italmérési illeték kivetése és tudnivalói. Mik a szakma panaszai? — Az illetéktörvény és alkalmazása. Mikor és hogyan lehet fellebbezni? — A felszólamlási bizottságok működésben.
