Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-01-20 / 2. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1938. január 30. 3 gondot kell fordítani arra, hogy ez a megállapítás az indokolt mértéket meg ne haladja. Ha a megállapítani szándékolt illetékösszeg az elsőosztályú törvényes illetéktétel négyszeresét meghaladná, ebben az esetben a kivetési határozat kikézbesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulását kell — tüzetesen indokolt jelentéssel — kikérni. Amennyiben valamely üzlet luxus üzletté minősítése tekintetében kétely merülne fel, az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleménye kikérhető. Az illetékköteles üzleteket össze kell írni és a forgalmi adatok beszerzéséről gondoskodni kell. Az illetékek elsőfokon való kivetésének módja; Az illetékek igazságos és arányos megállapítása, illetve a helyes osztályba való sorozás szempontjából kiváló fontossággal bír, hogy az egyes üzletek italforgalma a lehető legnagyobb pontossággal állapíttassák meg. Ha valamelyes engedélyes üzlete nem volt a szóbanforgó egész évi időköz alatt gyakorlatban, az évi forgalmat az üzletgyakorlás tényleges időtartamának és az ezen idő alatt elért forgalomnak alapulvétele mellett aránylagosan kell kiszámítani és az üzlet viszonyainál fogva remélhető évi forgalom gyanánt kell kifejezetten az összeírási jegyzékbe beállítani. Ilyen esetekben a legutóbbi normális év alatt elért tényleges italforgalmat is kifejezetten ki kell tüntetni, valamint abban az esetben is, ha az illető üzlet forgalma a fentemlített időközben valamely más okból sem lett volna normális. A forgalmi adatok egy évi végeredményét feltüntető községenkinti összeírási jegyzéke — melyekhez az adatok okmányolására vonatkozó egyéni összeírások, kivonatok és egyéb okmányok is csatolandók — a pénzügyi szakaszok részéről legkésőbb július 31-ig a pénzügyőri biztosi kerületvezetőhöz terjesztendők be. A pénzügyőri biztosi kerület vezetője az összeírási jegyzéket anélkül, hogy véleményt nyilvánítana, a községi elöljáróságoknak augusztus hó végéig azzal a felhívással küldi meg, hogy a jegyzékben megjelölt engedélyeseket szóban vagy írásban értesítse arról, hogy az összeírási jegyzék nyolc napig közszemlére kitétetik és az engedélyek bárki részéről megtekinthetők, az érdekelt részéről szóban vagy írásban benyújtandó észrevétel tehető. A községi elöljáróság az észrevételeket saját megjegyzéseivel ellátva, a pénzügyőri biztoshoz visszaküldi, aki osztályozási javaslatot tesz a pénzügyigazgatósághoz. Ennek alapján készül a pénzügyigazgatóságnál az illetékkivetés, amely ellen az illetékkötelezett fellebbezéssel élhet. Az illetékkötelezett esetleges kívánságára közlendők a mások üzleteinek osztályba sorozása és az illetékkivetésre vonatkozó adatok. Az illetékkivetés ellen 15 napon belül a felszólamlási bizottsághoz intézendő és a községi elöljáróságnál írásban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni, de az illetékek egyelőre az I. fokú kivetés mérvében negyedévenkinti esedékes részletekben a községi elöljáróságnál vagy adóhivatalnál kell lefizetni. Az illetékmegállapító felszólamlási bizottság minden törvényhatóság területén, annak székhelyén külön alapítandó és áll: 1. az elnökből vagy helyetteséből, akiket saját tagjai sorából a hároméves kivetési időszakra az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága küld ki, 2. két szakértőből, akiket a belügyminiszter által kijelölt egyének sorából a pénzügyigazgatóság esetről esetre hív meg, 3. a pénzügyigazgatóság egy kiküldöttjéből, aki a bizottság előadójaként működik, de szavazati joggal nem bír. Szakértő gyanánt minden italméréssel, ital-" árúsítással, italeladás közvetítésével vagy nagyban való italeladással foglalkozó szakma köréből legalább egyet-egyet kell kijelölni. Ez a rendelkezés csak a szakmabeliek egyéni képviseletét és nem azt célozza, hogy egyes érdekszövetkezetek (érdekképviseletek), mint ilyenek, a saját vezetőségeik révén mintegy hivatalos képviseletet nyerjenek a felszólamlási bizottságba. A felszólamlási bizottság határozata rendszerint végérvényes és az illetékköteles részről a szóbeli kihirdetéstől, illetőleg a „Kimutatás" útján történt értesítésétől, a bizottság előadója részéről pedig a határozathozataltól számított 15 nap alatt a harmad- és egyúttal utolsó fokban határozó pénzügyminiszterhez csak abban az esetben fellebbezhető, ha a felszólamlási bizottság a határozat hozatalánál a törvény ellenére járt el, vagy ha a törvényes illetéktételeken felüli, illetve a megállapítás eseteiben hozott első- és másodfokú határozat nem egybehangzó. Tschida Istvánnak, a Soproni Vendéglősök, Kprcsmárosok és Kávésok lpartestülete elnökének kitűnően sikerült arcképét közöljük elsőnek lapunk e helyén abból a sorozatból, amellyel Budapestnek és a vidéknek szakmai vezetőit és neves szakembereit megismertetjük országunk egész szakmai közönségével. Az arcképet a most készülő hatalmas díszalbumból vettük át, amely úgyszólván teljessége lesz a magyar vendéglős, korcsmáros, szállodás és kávés szakmának sokezer fényképpel, teljes névjegyzékkel és életrajzi adatokkal. Az Album impozáns díszműve lesz a négy testvérszakmának, teljesen amerikai rendszerrel, pompás képekkel, áttekinthető, remek beosztással. Papírja nehéz, simított finom lap, az arcképek színes keretűek. Egyetlen szakmai ember sem maradhat ki belőle, aki munkás és törekvő harcosa iparunknak, mert csak így ismerhetjük meg egymást valamennyien, az egy táborba valók. Az album számára még mindig beküldhetik a szakmáinkbeliek arcképeiket és szükséges adataikat, mikor és hol született, mikor, hol kezdte meg működését a szakmában, milyen sikerei voltak, mik a tervei, nős, családos-e, mi a pontos címe és neve? Hogy megkönnyítsük szakmáink teljes bevonását ebbe a hatalmas munkába, vidéki képviselőnk, Delfin S. ellátogat a központi meghívások sorrendjében a nagyobb vidéki centrumokba és készséggel áll mindenben szaktársaink rendelkezésére. Az Országos Fényképalbum megjelenése remélhetőleg jelentékenyen elő fogja segíteni szakmáink együttérzését és egyszerre eltünteti majd azokat a rossz benyomásokat, amelyeket az értéktelen és silány albumutánzatok gyatra és gyér fényképeikkel és szaktársaink zaklatásával keltettek mindenfelé. Miért nem érdeklik a vendéglőst a közügyek ? írta: Karikás Géza vendéglős. Bármerre járjunk kartársaink között, nem haliunk és nem látunk egyebet, mint jogosan keserves panaszt, lemondást, közönyt és tehetetlenséget a mi budapesti tétlen vendéglősipartes- tületünkkel szemben. Nincsen kartársaink között egysem, aki elítélőleg ne nyilatkozna ez iparunk gazdasági és szervi érdekei ellen vétő, mindent egy kézben tartó kegyosztó rendszer ellen. Pirulnunk kell — de magunkra vessünk. Nem a „két lélek egy személyben" — nem ők a hibásak, hanem mi mindannyian úgy, ahogy vagyunk egytől-egyig és külön-külön. Tudjuk, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, de azok után a nagy áldozatok és bizalom után, amelyet iparunk szent céljaira összehordattak velünk, elvártuk volna, hogy a mi ipari szentünk egyszer már csak belátja, amit minden kartárs tud, hogy ő csak álszent és nem illeti meg sem az imádás, sem a maradás. Gyáván, oktroj alatt állunk! Bűnt követ el minden kartárs önmagával és iparával szemben, aki nem elég bátor és nyílt önmagáért és iparáért síkra szállni. Ipartestületünknek van udvartartása. Van bálványimádója, is de tegyék ezek szívükre kezüket és válaszoljanak nyíltan, hogy ez az állapot, amely még ma is uralkodik, az iparunk és a kartársak érdekeit egy tapottal is előbbre vitte-e már? És hogy nem vagyunk-e szégyenszemre visszahelyezve más rokonipar feltűnő előnyei mögé. Tegyék szívükre kezüket és válaszoljanak, hogy így van-e jól, ahogy van!? Ez a szégyenteljes állapot eredményezte, hogy a gyűléseken, értekezleteken sokszor csalódott kartársak kikapcsolódtak a budapesti vendéglős ipartestület eleven életéből, nem pedig sértett önérzetek, sem kielégítetlen becsvágyak, sem kishitűség, vagy más egyéb. Ez a válaszom az én igazán nagyrabecsült és mélyen tisztelt Sturza Károly kartársamnak a „Szállodások és Vendéglősök Közlönyéinek újévi számában megjelent „összefogás" cím alatt megírt szózatára, amelynek intenciója nyilvánvaló nemes céllal Íratott, de ennek elérésére ő akciószabadságát fenntartva, nem jelezte és nem kötötte le az eszközt. Sturza Károly kartársam vezető' intelligenciájú és európai látókörű szakemberünk iparunk és a kartársak iránti szeretetből írta meg a cikkét. Ha „á"-t mondott „b"-t is fog mondani. Kívánjuk, hogy a szerves, mindent összefogó alkotó munkában ezt a szózatát tett is kövesse! Segítenie kell a romokat,bármily régi emlékek is fűzzék ahhoz, eltakarítani, hogy helyükbe iparunkért és kartársainkért az alkotó munka léphessen. Vendéglőkben csak arcképes igazolvánnyal rendelkező cigányok muzsikálhatnak. Egy érvényben lévő belügyminiszteri rendelet értelmében vendéglőkben, kávéházakban és egyéb nyilvános helyiségekben csak olyan cigányzenészek muzsikálhatnak, akik arcképes igazolványnyal rendelkeznek. Az államrendőrség szigorúan ellenőrzi a rendelet betartását és az olyan helyiségtulajdonosok ellen, akik engedéllyel nem rendelkező cigányokkal zenéltetnek, kihágásért eljárást indítanak. Kellemetlenségek elkerülése végett ajánlatos, hogy a vendéglős-, kávés- és korcsmárosiparosok szigorúan őrködjenek a rendelet betartása felett. Szabályozzák a hirlapárúsítást. A kereskedelemügyi miniszter szabályozni kívánja a kávéházakban és vendéglőkben történő hirlap- és könyvárúsítást s a rendelettervezet szerint a miniszter be akarja tiltani, hogy ezekben a helyiségekben nyomdai termékekeket árusíthassanak. A Kereskedelmi és Iparkamara felhívására a Budapesti Kávésok lpartestülete foglalkozott a kérdéssel és előterjesztésében kifejtette azokat a szempontokat, melyek a rendelet kiadása ellen szólnak.
