Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-12-05 / 23. szám
1927. december 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA S I BUDAPESTI KORCSMAROSOK IPARTÁRSULATA JÚNIUS 3-IKI VEZETŐSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Hivatalos helyiségünk: Budapest, IX. kerület, Viola ucca 3. szám. Telefon: József 322—81 Hivatalos órák: minden hétköznap d. u. 3—6 óráig. ■ Hivatalos lapunk a Vendéglősök Lapja maradt! — Új rendszert vezetnek be az italmérési illetékek megállapítására. Az idei, 1927., 28., 29. évekre szóló illetékkivetések ellen olyan nagyarányú felzúdulás támadt, mint még soha. Több mint ezerhatszáz felszólamlás érkezett be a pénzügyigazgatósághoz s a bizottságok alig győzték a munkát, a panaszok és sérelmek bevizsgálását. Elismeréssel kell azonban megállapítanunk, hogy az idén a jogos panaszok jórészben meghallgatásra találtak s a felszólamlásoknak közel nyolcvan százalékát honorálták. A Budapesti Korcsmárosok Ipartársulatának jún. 3 iki vezetősége is iparkodott a hozzá beérkezett panaszoknak illetékes helyen érvényt szerezni. Harminckét tagtársunk fellebbezését vittük sikerre és csak két esetben nem sikerült kellőleg alátámasztani az általunk benyújtott fellebbezéseket. Az ipartársulat vezetősége Sipos Péter Pál és Novotny Béla alelnökök ezenfelül ez ügyben többször eljártak a pénzügyminisztérium illetékes tényezőinél is, hogy felhívják a figyelmet a korcsmárosipar szomorú helyzetére. Mindezek a tények, de különösen a fellebbezések nagy tömege arra indították a pénzügyminisztérium vezetőségét, hogy revizió alá vegye a jelenlegi állapotokat. Hettey Zoltán miniszteri tanácsos és Csilléry András pénzügyigazgató ezirányban nem régen beható tanácskozásokat folytattak s a tanácskozások eredménye lett: az illetékek kivetésének új szabályozása. Az italmérési illetékeket ezentúl új rendszer szerint vetik ki és állapítják meg. A kivetés és megállapítás alapja ezentúl nem a feltételezett és a hivatalos falak között előirányzott forgalom nagysága, hanem a tényleges forgalom lesz, amit a pénzügyőrök állandóan ellenőrizni fognak s amit az italmérő aláírásával fog megerősíteni és elismerni. A minisztérium és pénz- ügyigazgatóság ez alapon reméli megszüntetni a kivetések nyomán időről-időre felzúduló panaszokat s így akar gátat vetni az idén már tengerré dagadt fellebbezések áradatának. A sótartók. Még mindig láthatók nyitott sótartók. A miniszteri rendelet értelmében csak zárt, az ú. n. „szóró" sótartókat szabad vendéglőkben, korcsmákban és nyilvános étkezőhelyeken használni. Ismételten felhívjuk tagjaink figyelmét e rendelet pontos betartására. Ne használjanak nyitott sótartót. Vegyék ki a forgalomból és állítsanak üzemeikbe szóró só- és paprikatartókat. Részletre is : Készpénzárban! Zongorák, Villanypianók, Zenélő automaták! Síeniberö # * KIRÁLYI SZÁLLÍTÓK Zongorapalota ) Rákóczi Út 60 és Hangszergyár / Budapest Szigorú utasítások az adóhátralékok behajtására. Újabban megszaporodtak a panaszok amialt, hogy a pénzügyi hatóságok az adófizetés utolsó negyedévének lejártával erélyesen utasították az alárendelt hivatalokat, hogy a légszívóiúbban hajtsák be a hátralékokat s ahol félévi vagy ennél több hátralék mutatkozik, kérlelhetetlenül zálogoljanak. Sőt oly irányban is történt intézkedés, hogy adófizetési halasztásra engedélyt csak azoknak adjanak, akik adójuknak legalább fe ét már befizették. A pénziigy- igazgatóságok e szigorú ukázokat bizonyára a pénzügyi kormány utasítására adták ki, amely talán az egyenes adóknál mutatkozó visszamaradás folytán intézkedett ily irányban. Ez az intézkedés azonban egyrészt méliánytalan, másrészt nem egészen érthető. Mert ha ez év júliusától augusztus 31-ig terjedő időre előirányzott 27'3 millió egyenes adóból tényleg csak 2R5 millió folyt is be, viszont az összes állami bevételeknél ugyanebben az időpontban 10*3 millió többlet mutatkozik az előirányzathoz képest. A lényeg tehát az, hogy a többi bevételek az előirányzatot lényegesen felülmúlták s ily körülmények között az adófizetők joggal számíthatnának a kincstár méltányosabb elbírálására, aminek egyébként már az adókivetéskor kellene kifejezésre jutni. A pénzügyi kormány megcsinálja az előirányzást s azt szívesen látja, ha a forgalmi adóknál pl. 12'7 millió pengő, az illetékeknél 22-2 millió pengő többlet mutatkozik, azt azonban, ha egyes adónemeknél az előirányzott összeg nem teljes mértékben folyik be, rögtön jogcímnek látja a hátralékok tűzzel-vassal behajtásának elrendelésére. Hogy hol lesz már végre az a határ, ahol az adófizetők teherviselő képességét is tekintetbe veszik s mikor érkezik el az ideje annak, hogy a mai adózási rendszer kíméletlensége némileg enyhüljön, azt igazán szeretnők tudni. Új törvény a gyermekek, fiatalkorúak és a nők foglalkoztatásáról. Több évi előkészület után elkészült a kereskedelmi minisztériumban a gyermekek, fiatalkorúak és a nők ipari foglalkoztatásáról szóló törvény. Ezt az országgyűlés most fogadta el, intézkedései kiterjednek az 1884. évi XVIII. és az 1922. évi XII. törvénycikk hatálya alá eső összes ipari üzemekre, kereskedelmi vállalatokra és egyéb intézményekre. A régi törvény szerint olyan gyermeket, aki tizennegyedik életévét még be nem töltötte, üzemek és vállalatok semmiféle munkára nem alkalmazhatnak. Vállalatoknak, üzemeknek gyermeket és nőt csak abban az esetben szabad rendszeresen foglalkoztatni, ha a hatósági, tiszti, MEINL UJTERMÉ SŰ TEA. Szállodáknak, vendéglőknek, éttermeknek, kávéházaknak stb. nagyfogyasztó vevőknek kedvezményes árajánlat. e—■> Kérje képviselőnk látogatását. községi, munkásbiztosítópénztári vagy körorvos bizonyítványa igazolja, hogy az illető üzemi, vállalati munka elvégzésére testileg alkalmas. Az orvosi vizsgálat foganatosítása, valamint a vizsgálat költsége a munkaadót terheli. A tervezet elve általában az, hogy gyermekkel, fiatalkorúval és nővel tilos olyan munkát végeztetni, amely testi erejét meghaladja, vagy egészségét, erkölcsét, a gyermeknek vagy fiatalkorúnak fejlődését veszélyezteti. A törvény 12. szakasza szerint gyermekeket, fiatalkorúakat és nőket éjjel, illetve este tíz órától reggel öt óráig foglalkoztatni ipari üzemekben és vállalatoknál tilos. A férfi 16 és 18 év közti fiatalkorúakat az üzemtulajdonos egyszerű előzetes bejelentés alapján éjjel is foglalkoztathatja, ez azonban tizennégy éjjelen túl nem terjedhet. Szállodákban, vendéglőkben, kávéházakban és más olyan ipari üzemekben, amelyekben élelmicikkeket közvetlen fogyasztásra állítanak elő, éjjel a tizennyolc éven felüli nők továbbra is alkalmazhatók. A 12. § szerint azonban korcsmákban este 10 óra után sem nő, sem 14 éves fiú nem alkalmazható. A munkaadó a törvény életbelépése után nem engedheti meg a törvény hatálya alá tartozó alkalmazottjának, hogy olyan időben, amikor a szakmára munkaszünetet rendel el a törvény, mellékkereset céljából saját számlájára ott tovább dolgozzon és más munkaadó sem foglalkoztathatja ebben az időben. A munkaadó köteles az általa foglalkoztatott gyermekekről, fiatalkorúakról és nőkről külön jegyzéket vezetni és ezt az illetékes hatóságnak, munkaügyi felügyelőségnek kívánatára bármikor bemutatni. A jegyzék kiállításának módját a miniszter rendelettel fogja megszabni. A törvény intézkedéseit be nem tartó munkaadókat a törvény betartását ellenőrző hatóságok 2000 pengőig terjedő pénzbüntetéssel és tizenöt napi elzárással büntethetik. A „Magyar Gyógyszerész“ c. lap írja megint rólunk ezeket a kellemetlen sorokat: „A vendéglők tisztasága gyakran éppenséggel nem mintaszerű. A vendéglőben oly dolgok történnek, amelyeket láthatunk s olyanok, amelyek, mert nem az étteremben történnek, nem láthatók. Sok ember nem törődik avval, milyen is annak a vendéglősnek a konyhája, amelyből az ő ételei kikerülnek. Nem ártana, ha megnéznék egyes vendéglők konyhájának tisztaságát. Az ételek kezelése is kifogás alá esik, a tányérok letörülését gyakran oly piszkos kendővel eszközük, amely egyenesen undort keltő. A poharak tisztítása még hagyján: de már a villák és kések tisztítása szintén kihívja a kritikánkat. A villa hegyei között sok — talán fertőző — piszok gyülemlik meg s ha a kés hátát töröljük, a törlőruhán szép szürke foltot kapunk. A pincér kabátjához hetek óta mindenféle ételnyom tapad, ehhez hozzáér a szalvéta, amellyel a tányérunkat, poharunkat letörli. Ugyanevvel a szalvétával leveri a székről a port, mielőtt leülünk; esetleg leejti hivatása szimbólumát s azután ismét működésbe veszi. Mennyivel ét- vágygerjesztőbb volna a pincér fehér ruhája, mint a hónapokig használt hagyományos frakk. A szolgálatkész pincér ép most fölsegíti a gyermekorvos kabátját, amelyben fertőző betegnél tett látogatást s azután egyik tányérról a másikra tesz egynéhány kenyeret. A szalvéta szennyéről évek előtt írt Waldmann Fülöp dr. és bizony, amit akkoriban kifogásolt, az ma is kifogásolható. A kávéház higiéniája sem tökéletesebb. A büffé-kisasszony a trónusán ülve nemcsak ellenőrzi a pincérek által kiszolgáltatott adagokat, hanem elrendezi a kis cukorkákat, amelyeket a kis csészékben helyez el. Hajába nyúl, kezet szorít egy-egy vendéggel, ki tudja, hány órai szenny tapad a kezéhez, ki evvel a kézzel szortírozza a cukorkockákat. A pincér, aki soksok fillért dugva zsebre (jól tudjuk, mennyi fertőző anyag tapad a pénzhez), most a kezével megfog egynéhány kiflit, amelyen így bizonyára jó sok bacillust elhelyez. Mily okos gondolat volna, ha a sütemény ép úgy, mint a cukor, kis papírzacskóban volna. A kétszersülttel már
