Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-05 / 1. szám
1937. január 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 8 VENDÉGLŐKBE pénzbedobásos ■ W ■ 18»É fce mW Wem automatákat leqújalab tánczemévisi INGYEM bér nélkül kihelyezünk. ST kir. udvari hangszergyár Budapest, VIL,Rákóczi űi 60. fürdőváros, csak egyes helyeit lehet ennek nyilvánítani. Indítványt terjesztett elő, amelyben kéri, hogy Budapestnek úgynevezett alsó és felső' vidékeit gyógyfürdőhelyekké nyilvánítsák. Szviezsényi Zoltán javaslatára kimondotta az ülés, hogy a kérdés fontosságára való tekintettel egy új ülést hívnak össze, amelyen behatóan meg fogják vitatni a teendőket és az állás- foglalást ebben az ügyben. MI ÚJSÁG? “Boldog újéoef kíván előfizetőinek, hirdetőinek, barátainak és munkatársainak a Vendéglősök Lapja. Most a 43-ik évfolyamába lépett a vendéglős, kávés, szállodás és korcsmáros szakmáknak ez a legnagyobb és legrégibb lapja, amely mindig függetlenül, elszántan és nagy eredményekkel küzdött a szakmák érdekeiért. Ezúttal is sok száz üdvözlő távirat és levél érkezett a Vendéglősök Lapjához az újság tekintélyes és egyre gyarapodó szakmai táborából, az üdvözlésekért ezúton mondunk köszönetét, Ígérve, hogy a jövőben is a legjobb és legnagyobb szakmai újságot fogjuk adni számukra. Kérjük azokat az előfizetőinket, akik egy vagy más okok miatt hátralékban vannak, a küldött csekklapok felhasználására, hogy a lap szétküldése címeikre fennakadást ne szenvedjen. A svéd szállodások közgyűlésén előadást tartottak Budapestről. Stockholmból táviratozzák: A svédországi szállodások és vendéglősök évi közgyűlésén az elnök megemlékezett arról a meleg vendégszeretetről, amelyben a svédeket magyar kartársaik részesítették, majd Nils Trulsson, a nemzetközi Qfaggenmacher Sörgyár ótészvénytársaság 03. Ú. é. (t. szövetség elnöke, Budapestről hatvan vetített I képpel kísért előadást tartott, amelyben kifejtette, hogy a külföldieknek nem szabad többé elkerülniük a páratlan szépségű Budapestet, hanem propagandát kell indítani a Szállodások Nemzetközi Szövetsége körében, hogy minél több külföldi keresse fel a magyar fővárost. Nem hosszabbítják meg a konyakrendelet határidejét. A földművelésügyi minisztéritm az ismert konyakrendelet határidejét március 15-ében állapította meg, azonban több részről kérelmezték, hogy ez a határidő meg- hosszabbíttassék. Értesülésünk szerint a minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy ez a rendelet az ismert tartalmával megvalósuljon s a rendeletbe foglalt határidőt március 15-én túl nem hosszabbítja meg. Aki vendéglőben láncol, 24 pengő- fillér vigalmi adót fizet. A főváros tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a szállók és vendéglők vigalmi adó ügyével. Elhatározta a tanács, hogy azokban a szállodákban és vendéglőkben, ahol tánc nincsen, a vigalmi adó átalány az 1927. évre változatlanul marad. Azokban a szállókban és vendéglőkben, ahol belépődíj nélküli tánc van, a vigalmi adó átalány ez év december 31-ével megszűnik. 1927. január hó 1-től kezdve ezekben a szállókban és vendéglőkben a vigalmi adót, amely fejenkint 24 pengőfillér, a szállosoknak és vendéglősöknek vigalmi adószelvény alapján kell beszedniük. A szelvényt a tanács határozata értelmében akkor kell a vendégnek átadni, amikor az a helyét elfoglalja, még pedig tekintet nélkül arra, hogy a vendég táncol-e, vagy sein. Ezzel %. ú. é. k. (grófSomssick főihamér borgazdasága bjészvéng iá r sas ág nuMMMi—f ■MiWMMaMEawmaHwaaEigaraaMiMmBeraBa kapcsolatban a tanács közölte a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületével, hogy a tanács a közönség megkímélése céljából nem zárkózik el a vigalmi adó átalányban való kivetése elől, azonban a vigalmi adó átalányösszegét csupán a január havi kivetés alapján lehet majd kérelmezni. Meg lehet tagadni a nem szakképzett egyének munkakönyvkiadását. Az új ipartörvény úgy intézkedik, hogy azok a 18. életévüket betöltött egyéneknek, akik valamelyik képesítéshez kötött szakmában dolgoztak, de képesítést nem szereztek, a munkakönyvét ki lehet adni. Ez a rendelkezés ipari körökben meglehetősen nagy nyugtalanságot váltott ki, mert úgy vélekedtek, hogy ezzel nemcsak a tanonckodás eltörlése lesz lehetséges, hanem az ipari kontárok szaporodását is elősegíti. Az ipari érdekeltségek ezért már többször kérték a sérelmes rendelkezés hatályonkívül helyezését. Most végül a kereskedelemügyi miniszter leiratogintézett az összes ipartestületekhez, amelyben közli, hogy az ipartestület ilyen 18. életévüket betöltött egyéneknek megtagadhatja a munkakönyv kiadását, ha azt tapasztalná, hogy az illetők a szakmában egyáltalában nem, vagy csak nagyon kevés ideig tevékenykedtek. Pengőérték és forgalmi adó. Január 1-től kezdve a többi adók módjára a forgalmi adók előírása, könyvelése és beszedése is pengőértékben történik. Január 1-től fogva tehát mindazokat a könyveket és feljegyzéseket, melyek a forgalmi adóalap megállapítására szolgálnak, pengőértékben kell vezetni, ugyanígy készítve el a havi adóbevallásokat is, valamint pengőértékben kell leróni a megállapított havi átalányösszegeket is. A papirkorona és a pengő átszámítása a törvényes 12.500-as átszámítási kulcs alapján történik, még pedig úgy, hogy a bevételek átszámításánál a pengőfillér törtrészei elhagyandók, a forgalmi adó maga pedig kerek 10 filléres összegekre kerekítendő ki adókivetési időszakonkint, olyképpen, hogy az 5 fillérnél kisebb részt elhagyjuk, az 5 filléres vagy nagyobb maradvány helyett pedig teljes 10 fillért számítunk. Ezt a kikerekítést a naponkint bélyegjeggyel adózók minden egyes napi bélyeglerovás alkalmával, a havi adóbevallás alapján készpénzben adózók pedig az adóbevallás elkészítésekor alkalmazzák. Nehézségeket fog okozni az a körülmény, hogy nincsenek pengő- értékkel felülnyomott, vagy ilyen értékre szóló forgalmi adóbélyegek, a bélyeglerovást tehát pengőértékben ugyan, de az eddigi koronaértékű bélyegjegyekkel kell teljesíteni. Figyelmeztetjük érdekelt kartársainkat, hogy a napi bélyeglerovás alkalmával minden pengő forgalmi adó helyett 12.500 papirkorona és minden 10 fillér adó helyett 1250 papirkorona értékű forgalmi adóbélyeget kell könyvükbe beragasztani. A pengőértékben való számítás azonban csak . a január 1. után befolyó bevételekre kötelező. A december havi átalány bélyegben lerovása, illetve kézpénzben befizetése szintén papirkorona értékben történik akkor is, ha a lerovás, illetve befizetés szabályszerű időpontja már januárra esik. A vasút fölemelte a borszállító tartánykocsik bérét. 1927. év január 1-étől kezdve a MÁV a bor- szállító hordókkal fölszerelt kocsik után az évi bért 400 pengőre emelte föl s ezt az emelést azzal a föltétellel súlyosbította, hogy a kocsiknak egy év alatt legalább ezer kilométert kell rakottan befutniok, ennek elmaradása esetén minden kilométer után 30 fillért számít fel a vasút. A Magyar Borkereskedők Egyesülete választmányi ülésen foglalkozott ezzel a sérelmes intézkedéssel, amely alkalmas arra, hogy azt a kevésszámú céget is elriassza a bérelt kocsik használatától, amelyek azokat a jobb idők és az exportlehetőségek megnyílása reményében még igénybeveszik. Az egyesület most a minisztériumhoz fog fordulni és a jelenlegi helyzet megváltoztatását kéri, mert ez is drágítani iogja a bort. Előkészületek az országos vendéglősbálra. A budapesti szállodások és vendéglősök ipartesíülete és a Magyar Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Országos Szövetsége január 20-án a budapesti Vigadó összes termeiben országos vendéglősbált rendez. Fővédnökök Glück Frigyes és Palkovics Ede kormányfő,tanácsosok, továbbá Keszey Vince és Gundel
