Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1927-11-05 / 21. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1927. november 5. Ne dobja ki a pénzét, vegye mindjárt a legjobbat! Pincérek Figyelmébe!!! A legjobb oldalzsebtároa bőrből ____ Pi noértáska, erős tehén- bőrből (a felső- és alsó- rész egy darabból) egyrétű____10'20 P ké trétű ......... 16 80 P há romrétű _ 22-80 P né gyrétű _28'20 P Tá8k a-„válltartó" heve­derből 5'20 pengő, bőr­ből ................6‘60 pengő ________1 6-— és 24-— P “■‘S.K-ä «» p' *”“*»™p „ legkiválóbb, „Vénus“ védjeggyel 8'— P tuoatja Gumlharisnyák, visszeres és dagadt lábakra. Sérvkötők. Has­kötők, Suspensoriumok és Lúdtalpbetétek, kiváló minőségben, Olcsó árban I Naponta utánvételes szállítás I MOLJiÁR VUMOS üt0i>A RrtNAI LAJOS Budapest, IV. kerület, Károly körút 28. szám (Központi Városháza) BOEOSHORDO új elsőrendű minőségben, minden nagyságban kapható Herrmann Hordóegyár R.-T. Budapest-Kőbánya, Liget ucca 10. Telefon: József 358 — 43 DILLÁII9I PEZSGŐ Schaumburg-Lippe her­ceg udvari pincéje Villány Központi irodája : Budapest, V., Nádor u. 16 GÉPÉSZMÉRNÖK Műszaki és elektrotechnikai iroda. ♦ Hat. eng. villamossági vállalat. Vállal: minden e szakmába vágó berendezéseket és javításokat. Tervezésekkel és költségvetéssel készséggel szolgál. Budapest, Vili., Hunyadi ucca 37. szám. Telefon : József 73—34 Lajos jódos-viz Európa legdúsabb jódtar­talmú gyógyvize érelmesze­sedést feltétlen gyógyítja. István-forrás feltűnő nagy hy drocarbonátos ásványvíz, gyomorégést megszünteti, gyomor­fekélyt meggyógyítja. Magyarországi vezérképviselet: Budapest, V., Béla ucca 4. Telefon : 237-63 „THONET-MUNDUS“ Egyesült Magyar Hajlított Fabútorgyárak Részvénytársaság Budapest, V, Dorottya ucca 7. sz. HAJLÍTOTT BÚTOROK szállodák, kávéházak és vendéglők részére. Mezőtúron, vasút mellett vendéglő és szálloda mely áll 21 helyiségből, 15 vendég­szobát tartalmaz, betegség miatt bérbeadó Bővebbet: Lérmann Antal vendéglős» Gyöngyös- Oroszi P. Bagolyvár' Külön országos szövetséget akarnak a magyarországi korcsmárosok. A kongresszusok tanulságai megmozdították az ország korcsmárosait. Külön országos képviseletet követelnek. — Megindult a szervezkedés. Tízezer korcsmáros egy táborban. A magyarországi korcsmárosok táborában erő­teljes és sok sikerrel biztató szervezkedés indult meg olyan céllal, hogy a magyar korcsmárosságot külön országos szövetségbe tömörítse. Olyan önálló országos szövetség előkészítése indult meg, amely függet­leníteni akarja a korcsmárosérdekeket minden más irányú vagy közös tömörüléstől, eddigi lekötöttségé­től és kizárólagosan a korcsmárosérdekek védelmét, a korcsmárosság egyetemes céljait, törekvéseit írta zászlajára. Ez a szervezkedés különösen azóta vett nagyobb lendületet, amióta lezajlottak a legutóbbi kongresszusok s amelyek világosan megmutatták, hogy a korcsmárosság az eddigi közös tömörülés folytán milyen lehetetlenül ferde helyzetbe jutott. Ezek a kongresszusok felfedték a közös szövet­kezés nagy hibáit, amelyek helyi szempontokból, lokális érdekekből, vagy ad hoc esetekben lehetnek ugyan előnyök is, de a létért folyó küzdelemben a korcsmárosság speciális helyzetében leggyakrabban ártalmasak. Ezeken a kongresszusokon, ahol ter­mészetesen nagyszámmal vettek részt korcsmárosok, nem egy olyan határozatot hoztak, amelynek éle és célja egyenesen a korcsmárosság ellen irányul. Kirívó példát szolgáltatott erre a győri szakmai határozat, amelyben a győri vendéglősök, a saját szempontjukból igen helyesen, azt fejtették ki, hogy a vendéglősipart végveszedelemmel fenyegeti a korcsmárosok fölszaporodása. Végső konzekvencia­képpen pedig a korcsmárosok létszámának reduká­lását követelték olymódon, hogy a korcsmárosipar gyakorlását szakmai vizsgáktól tegyék függővé. Más szóval’: a korcsmanyitás is olyan nehéz legyen, mint a vendéglőnyitás. A soproni kongresszus, amelyen a közös szövetkezés alapján vendéglősök, szállodások és korcsmárosok közösen vettek részt, magáévá tette a győri szakmai határozatot és ezzel országos jelentőségűvé tette a tulajdonképpen korcsmárosellenes állásfoglalást, holott ezen a kon­gresszuson is kimutathatólag túlnyomó részebn korcsmárostöbbség volt jelen. A baj nyilván az volt, hogy a jelenlevő korcsmárosok nem voltak a kérdés lényegéről kellően tájékozva és így nem figyelhették meg, hogy amit megszavaznak, azzal önmaguknak ártanak. Minden szépítés és nyakatekert érvelések dacára a helyzet az, hogy a korcsma ma már jelentős és éles konkurrencia a vendéglőnek. A győri határozat érvei vendéglős szempontból igazak és helytállóak, de következtetései korcsmáros szempontokból káro­sak. Csak annyiban hasznosak, hogy megmutatták : a helyi viszonyok és érdekek ugyan lehetővé teszik, hogy a korcsmárosság sikeresen működő közös ipartestületeket és ipartársulatokat alkosson, mint pl. Miskolcon, Szombathelyen vagy Szegeden, vendég­lősökkel és szállodásokkal egyetemben, de országos viszonylatban ellentéteik már oly nagyok, hogy csak ad hoc esetekben, közös veszedelem esetén járhatnak el egyöntetű célokkal. Egyébként pedig mások a céljaik és teljesen különállóak a törekvéseik. Az önálló országos szervezkedést nagyban elő­segíti az a körülmény, hogy a korcsmárosságnak 23 nagy ipartársulatuk és nyolcvannál több, a ven­déglősökkel, szállodásokkal közös szakmai kép­viseletük és csoportjuk van. Ez a száznál több korcsmároscsoport ma még részben egy meglevő, de teljesen passzív, országos, közös szövetség tagja, részben pedig egy, a valóságban nem létező és éppen ezért nem is működő országos egyesülésben van, legnagyobb része pedig semmiféle országos kapcsolat tot nem ismer. A most megindult szervezkedés előfeltételei tehát készen voltak. A közös korcsmárosérdekek megkövetelik, hogy necsak nagy évközökben, de hónapról hónapra, hétről hétre őrt álljon egy olyan, kizárólagosan korcsmáros és országos érdekképviselet, amely esetről esetre azonnal sorompóba álljon a korcsmáros- ügyek intézésére, sérelmek orvoslására, akciók keresztülvitelére. Tízezer korcsmáros érdekeire kell figyelnie az önálló országos szövetségnek és állan­dóan résen kell lennie az akár felülről, akár alulról jövő exisztenciális támadások elhárítására. Ami nem jelent frontot sem a vendéglősök, sem a szállodások, annál kevésbbé a kávésok ellen, de jelent egységet a korcsmárosérdekek védelmében. Az önálló szövetség magva természetesen a két­ezer főnyi budapesti korcsmárosság lenne. A Buda­pesti Korcsmárosok Ipartársulata remélhetőleg rö­vid időn belül tagjai közé» sorolhatja majd ezt az egész tábort és úgy központi helyzeténél, mint súlyá­nál fogva centruma lesz a szövetségnek és élére állhat a több oldalról megindult akciónak. Nyolc­tízezer korcsmáros fog ilyformán egy táborba sora­kozni, mert minden érdeke ezt parancsolja. Az álta­lános szervezkedések idején nem maradhat ki ebből a szövetségből egyetlen korcsmáros sem, mert nem lehet az országban egyetlen törekvő és sokat áldozó korcsmáros üzletember, aki ezernyi bajai között is ne üdvözölné örömmel, hogy önálló érdekképvise­lete, irodája lesz, amely megvédi minden érdekét és támogatja törekvéseit. A szervezkedés nagy munkájából a legnagyobb részt a budapestkörnyéki korcsmárosok már el­végezték. Ipartársulataik, csoportjaik mintaszerű munkát végeznek és elismerésre méltó agilitással harcolnak. Példájuk bizonyára vonzó lesz az ország legtávolabbi helyén is és belátható időn belül egyet­len hatalmas táborba tömörül az egész korcsmáros­ság. A szervezettség és számbeli erő aztán hamarosan megoldhat sok olyan problémát, amire most még csak gondolni lehet. A megvalósítás nagy munkái az önálló és független Országos Korcsmáros Szövet­ségre vár. m. b. Ml ÚJSÁG? A Vendéglősök Lapja, hogy meghálálja elő­fizetői ezreinek tüntető ragaszkodását és sze­reteted, elhatározta, hogy rendszeresíti buda­pesti és vidéki előfizetői számára az állandó, ingyenes szakmai tanácsadást. Vasárnapok és ünnepek kivételével délelőtt 10 és 1 óra közt mindennemű szakmai ügyben tanáccsal és föl- világosításokkal szolgál a szerkesztőség az érdeklődőknek, sőt a lap ügyésze útján Ingye­nes jogi tanácsot is kaphat az előfizető. Vidékre válaszbélyeges levelekre ugyanígy jár ingyenes tanács. Piliscsaba az új italmérési engedélykiadások ellen. Piliscsaba vendéglősei és korcsmárosai akciót indí­tottak az új italmérési engedélyek kiadásai ellen, amelyek az egész létfenntartásukat közvetlenül érintik már. Bráder Ágoston szikvízgyáros és ven­déglős, továbbá Schöneck Gábor a mozgalom vezérei, akik a pénzügyigazgatósághoz intézett beadványukban az összes ottani vendéglősök és korcsmárosok nevében tiltakoztak az új engedély- kiadások ellen. Az akcióban a piliscsabaiak a ,,Vendéglősök Lapjá“-nak közreműködésével jártak el, példát adva az ország többi, hasonlóan szoron­gatott helyzetű szakmai csoportjainak. A zsemlye súlya. A pécsi kereskedelmi és ipar kamarához megkeresést intéztek arra vonatkozólag, hogy mekkorának kell a péksüteménynek lennie. A kamara válaszában közölte, hogy az idevonatkozó kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében a kész zsemlyének leg­alább 5 dgr., a kész császárzsemlyének legalább 4 dgr., a kész kiflinek legalább 3 és fél dgr. súlyúnak kell lenni. Ezek a súlymegállapítások csak a vízzel készített péksüteményre vonatkoznak. Ellenben a vajas kiflire és sósperecre a rendelet nem vonatkozik. I8Z ül M GŐZ- ÉS VILLAUTYL JSEBŰ FEIIÉRSÍ1TEMÉNY- ÉS KENYÉRGYÁRA Gyártelep és föüzlet: Budapest, VI., Kazár ucca 9. ~ Telefon: 104—84 3/állít röggel 7 óráVl este 7 óráig minden idő bon friss süteményt és kiváló minőségű házikenyeret

Next

/
Thumbnails
Contents