Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-05 / 1. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1027. január 5. 2 fB. ú. é. k. ' J.Drehe? <M.~ W. által a belföldi zenészeink a külföldi pályatársaik beözönlésétől és konkurenciájától hatásosan meg vannak védve. A működési engedélyt magyar honos zenészek részére a lakhelyük szerint illetékes rendőri hatóságok: Budapesten és annak környékén, amelyre a budapesti rendőrség hatásköre kiterjed, a főkapitány, vidéki városokban a rendőr- kapitányság, egyéb helyeken a főszolgabíró adja meg. Az engedélyokirat tartalmazza a kiállító hatóság megnevezését, az ügyszámot és ezt a felírást : „Működési engedély hivatásos zenész részére." A szövege megnevezi a zenészt, feltünteti lakhelyét, születési évét, havát és napját, születési helyét, továbbá azt, hogy a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének, vagy az Országos Magyar Zenészszövetségnek tagja az illető és hivatkozva a belügyminiszteri rendelet számára, feljogosítja őt, hogy az ország egész területén hivatásszerűen zenélhessen. Még azt is tartalmazza, hogy az engedély „visszavonásig11 érvényes, a rendőri ellenőrző közegek felhívására haladéktalanul felmutatandó. Végül ott áll a kelet, az aláírás és pecsét. Hivatásos zenélésre csak olyan egyén részére adható ki működési engedély, aki: a) magyar honos; b) hazafias szempontból nem esik, vagy esett kifogás alá; c) életének 18. évét betöltötte; d) megfelelő zenei tudással rendelkezik. Az engedély az egész ország területén való zenélésre jogosít. Általános szabály, hogy működési engedélyt az itt megnevezett egyesület, vagy zenészszövetség tagjai kaphatnak. Az engedélyt vagy egyénileg lehet kérni, vagy az említett egyesület, illetőleg Zenészszövetség kérheti tagjai számára. Nincs szükségük külön működési engedélyre (vagyis ki vannak véve a fent ismertetett rendelkezések alól) a K. M. Zeneművészeti Főiskola tanárai, az államilag képesített zenetanárok, a magán-zeneoktatók, a zeneakadémiai végzettségű zenészek, valamint az olyan zenekarok, amelyek valamely intézmény, testület vagy szervezet kebelében, illetőleg köztisztviselőkből vagy kizárólag főiskolai hallgatókból alakultak. (Pl. tisztviselői, főiskolai, tűzoltó-, katona-, rendőr-, vasutas-, postás- stb. zenekarok). Ha azonban e zenekarok tagjai a testületi zenekaron kívül is hivatásszerűen zenélnek, szintén működési engedélyt kell szerezniük. A már egyszer megadott működési engedély visszavonható, ha az előírt feltételek megváltoznak, továbbá, ha oly körülmények merülnek fel az illető zenész személyével kapcsolatban, amelyek a közrend, vagy a közerkölcsiség szempontjából az engedély visszavonását indokolttá teszik. Ez más szóval diszkrécionális jogot biztosít a rendőrhatóságok részére a hivatásos zenészek nagy részével szemben s a rendelet általában rendőri ellenőrzésnek veti alá őket. Az a zenész, zenekarvezető, aki működési engedély nélkül zenél, illetőleg zenekarában ily egyént alkalmaz, továbbá aki e szabályok megszegésében közreműködik, vagy azokat kijátssza, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 80 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás elbírálása a rendőri büntetőbíróságok hatáskörébe tartozik. Amint a büntetési rendelkezések helyes értelmezéséből kiderül, a rendelet közelről érdekli a szállodásokat, vendéglősöket és kávésokat is. Eltekintve attól, hogy az ismertetett rendelkezések végrehajtása bizonyos változásokat fognak előidézni egyes zenekarok összetételében, az említett üzlettulajdonosok is felelőssé tehetők és megbüntethetők amiatt, ha helyiségeikben oly egyének zenélnek, akik nem rendelkeznek működési engedéllyel. Miután ennek ellenőrzése nagyon egyszerű s az esetleges mulasztások nagyon könnyen kiderülhetnek, minden olyan üzlet tulajdonosa, akinek helyiségében zenészek működnek, saját érdekében jár el, ha tüzetesen meggyőződik, hogy minden egyes zenész el van-e látva az előírt működési eree- déllyel ? Elkészült a borfogyasztási adó csökkentésére vonatkozó rendelet. Még mindig nem ismeretesek az ezévi bortermés végleges adatai. Az idei bortermés végső eredménye még mindig nem jutott nyilvánosságra, mert bár a Statisztikai Hivatal ezen a téren óriási munkát fejt ki, 110 községből a szükséges adatok még mindig nem futottak be a hivatalba. Az eddigi adatok alapján 385.000 katasztrális hold betelepített szőlőterületből 320.000 kát. holdon átlag három hektoliter bor termett, tehát az eddigi eredmény 960.000 hektoliter, amelyhez a hiányzó 65.000 katasztrális holdat is három hektoliteres átlaggal számítva, az idei bortermés eredményekint 1,155.500 hektolitert kapunk. A legnagyobb termés Dunántúlon Qóofdoa újévet kíván volt, átlag négy hektoliter, az Alföldön azonban már csak kettő és fél, az északi dombos vidéken pedig nem egészen két hektolitert tett ki a kát. holdankinti átlagtermés. Az ezévi bortermés tehát jelentékenyen alatta van a múlt évi termésnek, ami sokakban valószínűen azt a hitet kelti, hogy az értékesítés sokkal könnyebb, mint az elmúlt esztendőben. Ezzel szemben a helyzet az, hogy az értékesítés terén csak mérsékelt javulás tapasztalható. A termelési költségek ugyanis ebben az évben horribilis mértékben emelkedtek s így természetesen a termelők, hogy ezeknek a költségeknek legalább egy csekély hányadát behozzák, magasabb árakat kérnek, azonban éppen ezek a magasabb árak teszik vontatottá a borpiac forgalmát. A termelők tehát erre az esztendőre alaposan ráfizettek nemcsak azáltal, hogy kevesebb boruk termett, hanem, hogy ennek a kevés bornak a megfelelő értékét sem tudják megkapni. Ilyenképpen a termelők állandóan sürgetik azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a borforgalom fellendüléséhez, így elsősorban a borfogyasztási adó mérséklését. Ebben a tekintetben a helyzet az, hogy a borfogyasztási adó leszállításáról már elkészült a rendelet és — mint értesülünk — már államtitkári aláírásiul is el van látva, csupán a pénzügy- miniszter aláírása hiányzik róla. Remélhetően a rendelet ezek után rövidesen napvilágot fog látni. Budapesten lesz az első \degenforgal m i vi lágkongresszus. Fürdőiörvény arról, hogy Budapest nem lehet fürdőváros. Nemrégiben ülést tartott Budapest Fürdőváros Egyesület József Ferenc dr. főherceg elnöklésével, aki bejelentette, hogy a kiállításra előirányzott 30 milliárd korona tőkét sikerült biztosítani. Bejelentette azt is, hogy levelet intézett az Egyesült-Államok elnökéhez, amelyben arra kérte, hogy anyaggal támogassa a magyar fürdőügyi kiállítást. Ezután Peller Imre dr. a távollevő Bársony Oszkár helyett terjesztette be jelentését a velencei idegenforgalmi kongresszusról, amelyen elhatározták, hogy az 1928. évben az „Ássociation des Grandes Organisations Nationales du Tourisme“ rendezésében Budapesten tartják meg első idegenforgalmi világkongresszusukat, amelyen a tengerentúli államok is képviseltetni fogják magukat. Bánlaky Géza ismertette ezután a legutóbbi külföldi kiállítások szervezetét és egyúttal bejelentette, hogy sikerült a düsseldorfi balneologiai kiállítás anyagát biztosítani a budapesti kiállítás számára. A következő előadó Benczúr Gyula dr. egyetemi tanár volt, aki javaslatot terjesztett be arra vonatkozóan, hogy a lágymányosi tavat hagyják meg eredeti rendeltetésének és a közép- osztály számára létesítsenek rajta strandfürdőt. A székesfőváros kiállítás céljaira akarja felhasználni a területet, amelyet előzőleg feltöltetne, de ennél sokkal célszerűbb volna annak strandfürdővé való átalakítása étkezőkkel, üdülőkávéházakkal. Tausz Béla dr. igazgató-főorvos bejelentette, hogy most készült el a fővárosi fürdőtörvény, amely kimondja, hogy Budapest nem lehet kizCeífeíeinek %oídocj újévei kíván fopper Ófffíór és Jjipóí Shorkereskedeími
