Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-05 / 13. szám
tXXXH. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1036. JULIUS 5 VBNDÉQLÖ., Í1ÁLLÓ-, KÁVÉÜIPABI Éli KÖKGAKDASÍCíI SZAKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AL APÍTOTTA: IHÁSZ «YOB«¥ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2 — 81 Példátlanul kapós lett a mi sokat sanyargatott és ezer sebből vérző szakmánk: a vendéglős, kávés és korcsmáros szakma. Olyan nagy tömegekben tódulnak még mindig feléje a „bevándorlók", az idegen elemek, hogy mi, szakmabeliek, elképedve bámulunk erre az embertömegre. Nagyon jól tudjuk, hogy a mi szakembereink se születtek sörcsapokkal és vendéglősiparbizonyítványokkal a kezükben. És hogy tömérdek sok kitűnő szakemberünk van, aki egészen más pályán kezdte. De ami sok, az mégis csak sok, különösen akkor, amikor majdnem azt kell mondanunk, hogy ma korcsmáros- nak vagy vendéglősnek menni, az öngyilkosság egyik újabb fajtáját jelenti. Az ipari képzettség elsajátítási lehetőségei ejtik tévedésbe a szakmáinkon kívül álló, dologtalan és mesterségeikből kicsúszott tömegeket, ez bizonyos. Azt hiszik, hogy aki odaáll a söntésbe vagy a vendéglői könyvek mögé, az már kész korcsmáros vagy vendéglős. A sok B-listás, a végkielégítéseket kapott megtorpant ekszisz- tencia a maga pár milliócskájával, meg a fölhasználható kis protekciójával belevág a mi szörnyű, kockázatokkal teljes, végzetes szakmánkba. Ő maga is tönkremegy, katasztrofálisan tönkre, de legtöbbször magával ránt több olyan szakemberünket és ezek üzemét is, akik ezek nélkül a kétségbeesett vállalkozások nélkül reálisan és szakszerűen megállhattak volna. Megint el kell ismernünk, hogy a B-lis- tások közül is kitűnő erők jutottak közénk, különösen a vidéken. De mik ők a nagy elgázoló és fővel a falnak rohanó tömegekhez képest? És mi az ő szakértelmük a mi szakmánkban, amelytől legtöbbször csak a könnyű kenyeret várják, magukban azonban tán lenézik és szégyenük? Még emlékezetes marad annak a budapesti szakvizsgának a lefolyása, amikor a vendéglősdiploma jelöltje, egy B-listás volt állami tisztviselő, az összes kérdésekre a legszörnyűbb tudatlanságáról téve tanúbizonyságot, végül felállott, vállat vont és a nyelvét öltötte ki a vizsgáztató szakbizottság elé. Ez a nyelvöltés ritkán marad el, ha nem is mindig ekkora nyilvánosság előtt. Pedig aki lenézi a szakmát, amelybe belefog, vagy csak: nem szereti, az kár és veszedelem abban a szakmában. Mindent meg kell tennünk, hogy felvilágosítsuk a szakmáink sorompóit ostromló tömegeket a veszedelmekről, amelyeknek biztos áldozatai lesznek. Magunkat is védjük vele, a szakmát is, meg azokat a szerencsétleneket is, akik a megélhetést várják itt szaktudás, lelkierő és új mesterségük szeretete nélkül. A nemzetközi szállodáskongresszus budapesti előkészületei. Az Idegenforgalmi Bizottság félmilliárdot ad a kongresszus rendezéséhez. Mi lesz a programm? — Működnek a bizottságok. Amint már közölte a Vendéglősök Lapja, a Szállodások Nemzetközi Egyesülete az idén Budapesten tartja meg szokásos évi kongresszusát szeptember végén és október elején. A fogadást és a rendezést előkészítő bizottságok a Vadászkürt szállóbeli központi irodájukból nagy szorgalommal dolgoznak azon, hogy minél hasznosabb és impozánsabb legyen ez az idegenforgalmi szempontokból óriás fontosságú nemzetközi összejövetel. Olück Frigyes kormányfőtanácsos irányítja a nagy munkát, amelyben a rendező bizottság élén Kotnmer Ferenc, a pénzügyi bizottság élén Keszey Vince ipartestületi elnök, a meghívó bizottság élén Olück Erős János, a fogadó bizottság élén Marenchic Ottó, a közlekedési bizottság élén dr. Stein Sándor, a lakomarendező bizottság élén Oundel Károly állanak. Többszáz külföldi vendégre számítanak, csupa előkelő és nagy idegen szállodák tulajdonosainak budapesti látogatására. A bejelentett és Nyugatról jövő kongresszusi tagok elé Wienbe külön hajó megy és ezen utaznak le a külföldi vendégek, hogy a Duna vidékében gyönyörködjenek. Oönyünél, Bratislaván és Esztergomban fogják üdvözölni őket. Budapesten ünnepies fogadás lesz. Este ismerkedési estély a Hungáriában. Másnap zenés mise a Bazilikában, 10 órakor az Újvárosház közgyűlési termében a nagygyűlés. Ennek tartama alatt a külföldi hölgyek körkocsizást tartanak Budapesten, mely után a Park Klubban dejeuner. Este 6 órakor díszebéd a Vigadó nagytermében. Harmadnap 11 órakor a kormányzó Őfő- méltósága fogadja a nagygyűlés tagjait külön kihallgatáson, mely után a budavári nevezetességeket tekintik meg. Ennek végeztével megnézik a parlamentet és utána átmennek a Margitszigetre, ahol a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete látja őket vendégül. Este fél 8 órakor díszelőadás az Operaházban. Negyedik nap reggel 10 órakor indulás autókon a Svábhegyen át a Jánoshegyre, kiszállás az Erzsébet toronynál, onnan gyalog fel a toronyba, mely az 1902-ben Budapesten tartott I. H. V. közgyűlésének emlékére épült. Innen be a Szent Gellért szállodába, ahol a gyógyfürdő és szálloda megtekintése után Budapest székesfőváros látja vendégül 2 órakor a társaságot. Este 8 órakor a földmívelésügyi miniszter fogadja Vajdahunyad várában (Városliget) a vendégeket, mely után szüreti ünnepségben lesz részük a külföldi vendégeknek. Mivel pedig ennek a nagy nemzetközi kongresszusnak a mi szakköreinket is felülmúló nagy fontossága van, a rendezés anyagi és szellemi terheiből más fórumok is részt kértek és kaptak, elsősorban maga az Idegenforgalmi Hivatal is. Az Idegenforgalmi Hivatal felügyelő bizottsága Lobmayer Jenő tanácsnok elnöklésével ülést tartott. A bizottság elsőnek elfogadta az ügyosztály javaslatát, hogy az Idegenforgalmi Hivatalt a Vigadó épületének egy alkalmas helyiségébe helyezzék át. Ezután a szállodások Budapesten lezajló nemzetközi kongresszusának támogatására 450 millió korona segélyt javasoltak. Utasították az Idegenforgalmi Hivatalt, hogy a külföldi vendégek alapos és szakszerű kalauzolásáról is gondoskodjék. Végül elfogadták Magyar Miklós indítványát, hogy a Képző- művészeti Bizottsággal egyetértőén, egy plakátra pályázatot hirdessenek, mely a külföldön Budapest szépségeire hívná fel a tűristák figyelmét. Az üzlethelyiségek megjelöléséről szóló rendeletet különfélekép magyarázzák. Felvilágosításul közöljük, hogy üzleteink mindegyike azzal a névvel jelölendő meg, aminő iparra a kiadott iparengedély szól. Akinek kávéházi iparengedélye van, az cégtábláján „Kávéház“ feliratot, akinek vendéglői iparengedélye van „ Vendéglő" megjelölést tartozik cégtábláján feltüntetni. Természetesen, akinek mindkét ipár gyakorlására jogosító iparengedélye van, „Kávéház— Vendéglő11 megjelölést tartozik használni. Nincsen azonban semmi akadálya annak, hogy a magyar nyelvű megjelölés mellett más idegen nyelvű, ugyanazt a fogalmat kifejező megjelölés is szerepelhessen, így a café-restaurant megjelölés is használható. Buffet megjelölést csak a vendéglői iparengedéllyel bíró vállalatok használhatják a vendéglő megjelöléssel együtt, tehát csak „buffet-vendéglő“ formájában. A bar megjelölést az italmérési törvény végrehajtási utasítása határozottan eltiltja, így azt feltüntetni semmikép nem szabad. A rendelet megszegése egymillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
