Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-04-20 / 8. szám
1936. április 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Vendéglős és kávésgyűlések országszerte a nagy adók ellen. Az általános forgalmi adó csökkentését, az egyfázisú forgalmi adót és a fényűzést adó teljes eltörlését követelik. A vendéglős, korcsmáros, szállodai és kávésszakma nagy erővel lép most bele abba az akcióba, amely április 22-én országszerte nagygyűléseket rendez a mai hibás adórendszer radikális megjavítása érdekében. Szakmáink 16 vidéki városban gyűléseznek az Ipartestüietek Országos Szövetségének a fölhívására és előreláthatóan egyhangúlag mindenütt a következő, teljesen azonos határozati javaslattal és memorandummal fordul a kormányzathoz: A vidék vendéglős, szállodai és kávés iparossága egyhangú határozattal megállapítja, hogy a végső összeroppanás előtt áll s hogy a kormány adózási politikája következtében nemcsak üzemi forgótőkéjét, nemcsak a korábbi évtizedek verejtékes munkájának eredményét áldozta fel a különféle adókra, hanem uzsorakamatos kölcsönöket is vett fel, hogy ingóságainak és üzemi berendezésének elárverezésétől ideig- óráig megmeneküljön. A pénzügyi kormányzat által több ízben beígért adókönnyítések mindezideig nem következtek be; az ország elerőtlenedett iparossága pedig a nagyfokú munkanélküliség, a vendéglők, kávéházak a fogyasztók hiánya következtében képtelenek az adóterheknek az eddigihez hasonló mértékben való viselésére. Felkéri ezért a pénzügyi kormányt, hogy végre is vegye figyelembe az iparosság katasztrofális helyzetét és szüntesse meg azt a mai tarthatatlan és az adófizetőalanyok pusztulását eredményező gyakorlatot, mely szerint a kereset és jövedelem nélkül tengődő iparosokra indokolatlanul magas adókat vetnek ki. Kéri a nagygyűlés az adóterheknek az egész vonalon való enyhítését; kéri, hogy az adók kivetése ne az úgynevezett külső ismérvek, besugások, becslések és hivatalosan megállapított kulcsok szerint történjék, hanem egyedül és kizárólag az adózási évek alatt elért tényleges tiszta jövedelem szolgáljon az adóalap megállapítására; kéri továbbá, hogy a munkátlansággal küzdő, veszteségre dolgozó, ingóinak és ingatlanainak eladogatásaiból és kölcsönökből tengődő iparosok a közterhek viselése alól ideiglenesen mentesíttessenek. Megállapítja a nagygyűlés, hogy az általános forgalmi adó mai, magas kulccsal dolgozó rendszere a termékeket feleslegesen megdrágítja, ezzel szemben ennek az adónemnek adminisztrálása a belőle befolyó jövedelmet legnagyobbrészt felemészti; ennek az adónemnek ily formában való további fenntartása tehát sem az állam, sem az ipar, sem pedig a fogyasztóközönség érdekében nem kívánatos, sőt káros. Mindezek alapján a leghatározottabban kívánja az általános forgalmi adóterhek csökkenését, a forgalmi adó adminisztráció leépítését s ennek folyományaképpen az egyfázisú forgalmi adórendszer bevezetését, amely szerint minden cikk és termék az első feldolgozás helyén, behozatal esetén pedig a vámnál adózzék. Ezzel kapcsolatban kívánjuk a fényűzést adó teljes eltörlését. A nagygyűlés felhívja a kormányzat figyelmét az ország iparosságának nagyfokú elkeseredésére, végtelenül súlyos, a pusztulás előtt álló helyzetére és arra kéri a kormányt, hogy most tényleg vigye is keresztül az adóterhek enyhítését; még pedig a legsürgősebben, mielőtt az adófizető iparos exisztenciák tízezrei az állam és a nemzet helyrehozhatatlan kárára elpusztulnának. Az átalány forgalmi adó új rendje. Az átalányösszegben fizetett forgalmi adó lerovásának új rendje tárgyában a pénzügyminiszter 24.500. szám alatt rendeletet adott ki. Ez a következőleg intézkedik: Az egyességi alapon és a kivetésszerűen megállapított általános forgalmiadóátalányokat, ha az egyhónapi vagy ennél rövidebb időtartamú adókivetési időszakra fizetendő adóátalány összege 3 millió (három millió) koronát meg nem halad, az átalány lerovására kötelezett adózók kizárólag bélyegekkel tartoznak leróni. 1. Ha az átalány összege 600.000 K-nál nem több, naponkint kell leróni a bélyeget. 2. Ha pedig az átalány összege 600.000 K-nál több, de 3,000.000 K-t meg nem halad, a hónap 5., 10., 15., 20., 25. és utolsó napján. Ha az áta'ányrészletet az előzők értelmében vasárnap vagy ünnepnap kellene leróni, a lerovást a vasárnapot vagy ünnepnapot közvetlenül követő hétköznapokon kell teljesíteni. Az egyszerre lerovandó átalányrészletet úgy kell kiszámítani, hogy az egy naptári hónapra megállapított adóátalányt a lerovási napok számával el kell osztani és az eredmény lefelé kikerekített ezeres korona összegét kell az adólerovásra megállapított napon, legkésőbb délután 6 óráig, a forgalmi adókönyvbe bélyegek felragasztása által leróni. Az esetleges fenmaradó különbözeiét a hónap utolsó lerovási napján kell az arra a napra eső részlettel együtt pótlólag leróni. (Például: Ha az átalányt fizető adózónak a március havi adókivetési időszakra megállapított adóátalánya 1,651.000 K, az adózó ezt március 5., 10., 15., 20., 25. és 31. napján tartozik részletekben leróni. A hónap 5., 10., 15., 20. és 25. napjain lerovandó átalányrészlet összege (1,651.000:6=) 276.000 K, a hónap 31. napján lerovandó átalány részlet összege pedig 271.000 K). Az átalányrészletek késedelmes lerovása adópótlék alkalmazását vonja maga után. Ez a késedelmesen lerótt átalányrészlet V2°/o-a, ha a lerovási késedelem 8 napnál nem nagyobb, 1 százaléka, ha a késedelem 8 napnál nagyobb, de 15 napon túl nem terjed, 2%-a, ha a késedelem 15 napnál nagyobb, de 1 hónapot meg nem halad és 3 százaléka, ha a késedelem 1 hónapot meghalad. A fagomba összedöntött egy nagy szállodát. Mi a védekezés a szállodák alattomos veszedelme ellen ? — A szállodagondozásról. Daytonban négy hónappal ezelőtt összeomlott egy hatalmas, fából épített munkásszálló. 147 halott, közel 500 sebesült került ki a romok alól s a vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget az alattomosan pusztító fagombák okozták. Ha nem is ilyen arányokban, a fapusztító gombák nagy ellenségei a magyar szállodáknak és fogadóknak is és temérdek pénzt emészt fel az ellenük való védekezés. Nálunk a gombaveszély különösen a vidéki szállodai üzemnél szerfölött nagy. A konyha az ő összes mellék- helyiségeivel, éléskamaráival, bor- és sörpincéjével állandó fészket ad az úgynevezett házigomba és egyéb fát pusztító gombafajoknak az elterjedésére. Ezekben a helyiségekben nem nagy óvatossággal bánik a személyzet a nedvességgel. A legkülönbözőbb hulladékanyagok hevernek gyakran szerteszét a pincében, a padlózaton, heteken keresztül a sarkokban és csak akkor takarítják őket el, ha a tulajdonos vagy a szálloda igazgatója errre határozott és erélyes utasítást ad, vagy pedig ha ezek az anyagok rothadásba át- menve, már kellemetlen bűzt terjesztenek. Folyadékokkal, tvízzel leggondatlanabbul bánnak szállodáinkban, a padlóknak teljes elárasztása napirenden van. Ezen elárasztásoknak gyakran maguk a vendégek az okozói, kik a szobákból vagy mosdókból való távozás után elfelejtik a vízcsapokat elzárni, de ez előfordul az alkalmazottak helyiségeiben is. A mellékhelyeken is történnek eldugulások következtében hasonló áradások. Mindezek a padlózatot és a falakat átnedvesítik s ez sokáig megmarad csúnya foltokban a falakon és a mennyezet festésén. Hasonló veszélyt rejt a mosoda is, különösen ha a tető alatt van elhelyezve. Itt éppen oly kíméletlenül bánnak el a vízzel. A padlózat ily bánásmódnak nem áll ellent hasadásokat kap, likacsossá válik, végül is a vizet keresztül engedi. Az esőcsatornára és hulladékcsatornákra általában nem igen ügyelnek. Könnyen bedugulnak ezek is, különösen lombos fák közelében, amelyek levelei az esőcsatornákat teletömik. Az esővíz így a padlásnak nehezen hozzáférhető falait nedvesíti át. Itt is csúnya foltok lesznek ennek következményei a fali díszleteken. A nagy szállodának különleges sajátsága a számtalan géperőre való berendezkedése, mint a telefon, villanycsengő, villanyvilágítási telepe, gázvezető csövezete, a külön hideg és meleg vizet, valamint a központi fűtést szolgáló csövezete. Ez a sokféle csövezet részben a falakban, részben a padlózatban, mennyezetben foglal helyet. A víznek a mosdótálakból, klozettartály- ból való kiömlése a modern szállodákra nézve igen nagy veszéllyel jár, mivel azok falai a csövek elhelyezése miatt nagymérvben kivájtak, úgyhogy a víz azokon áthatolva, nemcsak a festményen és a szőnyegeken okoz károkat, hanem magát a szálloda alapszerkezetét is rongálja. A falakon így keletkezett csúf foltokat nem lehet egyszerű átfestéssel, vagy új kárpittal eltávolítani. A falak és a mennyezet sokáig tartják
