Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-02-20 / 4. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1936. február 30. Hajlít szikik, összecsukható hetli székeli, ™«6S bereutlezéseh, hnrnpbk Magyar Börszékgyárnál pest, V., Mérleg ueca 4. sxAm UOlULwllCU Telefon: T. SO—83. — Minden felszólításra azonnal válaszolunk. A budapesti nemzetközi vásár előkészületei. Kulturhét a vásár idején. — Nagy divatszemlét is terveznek. A kávé és az első kávéházak. Vendéglői és kávéházi berendezések Evőeszközök és alpakka, valamint kinaezüst árúk. Székek, asztalok, biliárdok, új ós használt állapotban, legolcsóbb árakon. Költségvetés és árjegyzék díjtalan. Fried Zsigmond és Fia műesztergályosok Budapest, VII. kerület, Király utca 39. szám Az előkészületek egyre szélesebb mederben folynak az április 17—26-án megtartandó idei budapesti nemzetközi vásárra. Hatalmas propaganda folyik a külföldön, különösen pedig a szomszédos államokban, aminek remélhetőleg nagy sikere lesz és így a vásár valóban elsőrangú tényezője lesz az üzleti és gazdasági kapcsolatoknak és Budapest idegenforgalmának Ez idén a vásár vezetősége nemcsak a magyar ipar és kereskedelem fejlettségéről kíván teljes képet adni, hanem magyar művészi kultúra fejlettségéről is. E célból máris tárgyalások folynak az irányban, hogy az Operaház a vásár tartama alatt nagyobbára magyar szerzők műveiből ünnepi ciklust rendezzen valamint hogy a megnyitás napján a filharmonikus zenekar egy nagyszabású ú. n. Messekonzert-ei tartson. Ezenkívül még számos érdekes és életrevaló gondolat foglalkoztatja az érdekelt köröket. E részben megkülönböztetett figyelmet érdemel az a terv, mely szerint az árúmintavásár nyújtson alkalmat a divatszakmák széles körének megfelelő felvonulására és érvényesülésére is. Kedvezmény lapunk I. Olvasóinak! ínr ÁTMENT A KÖZTUDATBA, bogy a legtökéletesebb művészi fényképeket DISKAY művészi fényképező mester készíti: Budapest, VHI., Rákóczi út 74. Speciálista menyasszonyi, gyermek- és csoportfelvételekben. «—s Fényképnagyítások olaj, akvarell és pasztell kivitelben. Életnagyságú fénykép nagyítása papír- 07f| Hflfl I( kerettel bármely kis fénykép után csak Á I UiUUU IV Szavatolok a képek művészi kiviteléért- Fiók: MG NA LISA, Budapest, III., Zsigmond ucca 36. szám »C -=*»==8«=*=---=k -*■ -----ic: , >» Sz elvény. 3144-Bzám Ezen szelvény birtokosa D I S K AY fényképező mesternél Budapest, VII., Rákóczi út 74., vagy MONA LISA műteremben, Budapest, III. kér., Zsigmond ucca 36. szám alatt 30°/o engedményt kap------->=3^=-,,-=:---^=>1.- >Q GU TTMANN ERNŐ eredeti prágai sonka- és hentesárúnagykereskedő Budapest, Vili., Szeszgyár ucca 3. sz. postacsomagokban szállít: Eredeti prágai főtt gépsonka kg.-kint 110.000 K Eredeti prágai kötözöttsonka, teljesen csont és csülök nélkül.. kg.-kint 64.000 K Medgyesi szárazkolbász.. „kg.-kint 48.000K Csabai paprikáskolbász .. „kg.-kint 65.000K Csemageszalámi, I. rendű „kg.-kint 65.000K Füstölt-és paprikásszalonna kg.-kint 34.000 K Vendéglősök, kávésok és szállodások állandó szállítója Bizonyos, hogy az arabs dervisek a kávé élvezetét már a XV-ik században ismerték és ez ital szolgált nekik erősítőszerül éjjeli imaóráikban. Újabb kutatók állítása szerint már a rómaiak ismerték a kávé élvezetét. A majnai Frankfurtban folytatott ásatások alkalmával állítólag egy doboz pörköltkávé került napvilágra. Az 1682-ik évben IV. Mohammed követe értékes ajándék gyanánt kávét hozott XIV. Lajos párisi udvarába. A holandusok azonban már 1650-ben megkezdették a kávétermelést Jáva szigetén. Egy félszázaddal később már Surinam, Martinique, St. Domingo és Guadeloupe szigetén kávéültetvények keletkeztek. Brazilia, Cuba és Venezuela a XVIII. század végén kezdte meg a kávé termelését. Hogy Budapesten mikor nyílt meg az első kávéház, ezt históriai pontossággal nem lehet megállapítani, mert a fővárosról nincsen teljes monográfia. Azonban egy, az 1737-i évből való, a városházán még most is őrzött hivatalos aktában rábukkanunk a „Cavesiederu-tk első nyomára. Ez év április 13-án ugyanis „Pesth" városi tanácsa sessióján tárgyalták a kartársai által Bethieno kávéfőző ellen emelt panaszt, hogy ez túlolcsón méri a porciókat, miáltal nemcsak hogy ő nem boldogulhat, hanem két kollégáját is tönkreteszi. Tehát összesen hárman valának akkoriban a pesti kávésok, ami már bizonyos kulturfokot jelenthetett abban a korszakban, amelyben a polgármester — ugyanazon az ülésen — a nyilvános dohányzást megtiltotta. Wienben már 1684 végén egy Kolschitzky nevű lengyel megnyitotta a „Zur silbernen Kugel« címzett kávéházat. A krónika erről a következőket jegyezte fel: Kolschitzky nagy szolgálatokat tett az osztrák császárnak az 1683-i második nagy török ostrom alatt, melyet Kara Mustapha vezetett Bécs ellen. Kolschitzky, aki éveken át Törökországban tartózkodott, kitűnően beszélt az ellenség nyelvén és ismerte annak szokásait, így könnyű szerrel sikerült neki az ellenség táborába átlopózni és összeköttetést találni Sobiesky János lengyel király felmentő seregével, ami által nagyban hozzájárult a törökök felett kivívott győzelemhez. Az ellenség elűzése után megengedték Kol- schitzkynak, hogy mondja meg kívánságát. Kolschitzky nem kívánt egyebet, mint hogy engedjék át neki azokat a kávékészleteket, melyeket a török táborban, különösen pedig Kara Mustafa hadvezér sátrában találtak, amely véletlenül ugyanazon a helyen állott, ahol 300 évvel később a legnagyobb osztrák kávépörkölde létesült. Kolschitzky nagyon jól ismerte a kávé értékét, mellyel a győzők egyébként sem tudtak mit kezdeni. Tulajdonjogot kapott az említett első wieni kávéház megnyitására és hamarosan igen szép számú vendéggel rendelkezett, még pedig a legelőkelőbb körökből. Az új italt nagy lelkesedéssel fogadták. Néhány évvel később német városok is nyitottak kávéházat, így Nürnberg 1866-ban és ezzel a kávé megkezdte diadalútját a világ körül. (Meinl Gyula.) A rádiókiállítás megnyitása. Előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében volt február hó 13-án az első magyar rádiókiállítás megnyitása, a Kossuth Lajos-utcai régi Magyar Világ kávéház helyiségben. Dr. Fodor István miniszteri tanácsos hazafias bevezető szavaiban nagy örömének adott kifejezést, hogy a kiállítás fővédnökéül dr. József Ferenc királyi herceget sikerült megnyerni. Kratochvill Károly altábornagy szavai után a rádión a himnusz hangjai csendültek meg. Majd a megjelent előkelőségek és a nagy közönség megtekintette a kiállítást. A kiállítás vendégei nem győztek bámulni azon a dúsgazdag gyűjteményen, amelyet a magyar rádióipar és kereskedelem a kiállítás termeiben összezsúfolt. Egész olcsó, nem egészen 100.000 K-ba kerülő készülékektől kezdve több milliós tíz-lizenkét csöves vevőkészülékek sorakoznak a pultokon, a hatalmas hangszórók segítségével gyönyörű zenével töltik meg a termeket. A kiállítás reggel 9 órától éjfélig van nyitva minden nap. Légfűtések, víz- fűtések, gőzfűtések, szellőztetési- berendezések Lemezárúgyár ff.-T. fűtési* és k^ifyliaosztálya Telefon 186.07. Budapest, V., Fáik Miksa utca 20. Telefon 186.07. szállodák, kávé- házak, éttermek, mozgószínházak részére, sí » » E kialakulóban levő terv magja az, hogy a Műcsarnokban a luxus-divatszakmákból összeállított divatcsoport — a külföldi nagy vásárokon kitűnően bevált módon — a cipőtől a kalapig bemutatná a divatbeli magyar és jelesül budapesti produkció nívóját és az ettől jóformán elválaszthatatlan rokonszakmák (így például a fodrászipar, műötvösipar, ékszeripar stb.) produktivitását és képességeit is. A külföldi példák szerint az egyes kiállítóhelyek előtt a divatkreációkat természetesen az egyes cégek női alkalmazottai revűszeszerűen vonultatnák fel. Mindezek a tervek — ha megvalósulnak — tagadhatatlanul hatalmas vonzerőt gyakorolnak és úgy a vásár sikerét, mint ezen tűlmenőleg a szakmák egész sorának üzleti lendületét rendkívül nagy mértékben mozdíthatják majd elő.
