Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-11-20 / 22. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1026. november 20. És ezzel körülbelül ki is merítettem mindazokat a tudnivalókat, amelyek ismeretére az érdekelt szakmabeli üzletek tulajdonosainak szüksége van a rendőri razziákkal kapcsolatban. Végezetül csak arra szeretném felhívni figyelmüket, hogy a hatóságoknak ilyen irányú beA kávéházi szakma mostani egészségtelen helyzetére sajnálatosan jellemző két kávésdráma játszódott le rövid napok alatt Budapesten. A Francais kávéház tulajdonosnője: Spanner Adolfné most kénytelen volt kényszeregyessé- get kérni maga ellen. Még 1919 ben vásárolta meg Spannerné a kávéházat, amelynek hétéves fennállása alatt három neve volt: Ausztria, Francais és Orfeum, kávéház. Akkoriban, amikor a kávéházak zárórája még éjfél volt, egyedül az Ausztria kávéház tarthatott reggelig nyitva. Az Ausztria kávéházra azért nem volt érvényes a zárórarendelet, mert odajártak éjszakánkint az artisták, munkájuk és produkciójuk elvégzése után. Akkoriban virágzott ez a kávéház, de amint a többi .kávéházak záróráját is meghosszabbították, az Ausztria ismét reggeliző és uzsonnázó kávéház lett. Spannerné férje, Spanner Adolf kibérelte az Embervédelmi kiállítás kávéházát, frissítő termeit, cukrászdáját és tejcsarnokát. A kedvezőtlen időjárás tönkretette az üzemet, — Spanner a kiállítás bezárása után, mikor az alkalmazottak kaucióelszámolására került volna a sor, úgy egyezett ki velük, hogy részben az Orfeum kávéházban alkalmazza őket tovább, részben pedig később fizeti vissza a többszázmilliós Összeget. Amikor ígéretét nem tudta megtartani, följelentették őt. A rendőrségre vitték. De egyezségének átvizsgálása Után azonnal el is bocsátották onnan. Mindez azonban nem segített azon, hogy Spannerék több mint egymilliárdot veszítettek az Embervédelmi rosszul sikerült vállalkozásában. Végül fizetésképtelen lett a Francais kávéház is. A Francais kávéház harmincnyolc hitelezője 1161 millió korona követelést jelentett be. Ennyi a kávéház tulajdonosnőjének a tartozása. A teherrel szemben 560 millió koronára értékeli az összvagyont az ideiglenes mérleg, még pedig: a kávéházi és lakásberendezés 400 millió, az árúkészlet 160 millió korona. A kávéház tulajdonosnője hónapok óta hangoztatta egyes vendégei előtt, hogy a kávéház renoválása milliárdnál is nagyobb összeget emésztett föl és tulajdonképpen most ez tette fizetésképtelenné. Spanner Arnoldné, mielőtt a Francais kávéházat átvette volna, más kávéházat, éttermet vezetett és csinos összegre tett szert. Amikor egy évvel ezelőtt a mai kávéházat tataroztatni akarta, költségvetést kért és kapott, amit elfogadott, de időközben százmilliókat kellett befektetnie, amely összegről pedig a tatarozás kezdetekor szó sem volt. Folyton új kiadások merültek föl, aztán a kávéházban egyesek — vendégek — botrányos jeleneteket rögtönöztek, a Fővárosi Operettszínház a szomszédos épületben becsukott és onnan nem jártak át a vendégek. A tulajdonosnő erőfeszítései nem segítettek és annál inkább bejelentette a fizetés- képtelenséget, mert időközben a Flaggenmacher örökösök házbérkövetelése, valamint a kincstár követelése félmilliárd koronára nőtt. A Haggen- macher örökösök követelése 256 millió, a kincstárnak járó összeg 250 miiló, nagyobb hilelezők még Sternberg és Társa (Budapest), amely cég 60 millió, Fontana Ásványvízforgalmi R.-T., (Kristályvíz-Kútvállalat), amely 50 millió, Rosenbaum Emil (Budapest), aki 60 millió, belatini Braun Artur (Budapest), aki 100 millió korona avatkozását ne vegyék okvetlenül személyük ellen irányuló ténykedésnek és molesztációnak, mert higyjék el, hogy azokra a közrend és közbiztonság — tehát mindannyiunk és így az ő érdekükben is — megóvása és fenntartása céljából föltétien szükség van. követelést támasztott. Az adós 40%-os kvótát ajánlott fel, amit hat hónap alatt fizetne ki. A kir. törvényszéken az első érdemleges tárgyalást november 17-én tartották meg, dr. Orbán József törvényszéki bíró előtt. A másik összeomlás még megrendítőbb: Mészáros Mátyás, a Rémi szálloda épületében levő Magyar Világ kávéház tulajdonosa elment hazulról és búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben bejelenti, hogy öngyilkosságot követ el. Utolsó üzenetében, amelyet ez a negyvenesztendős elkeseredett ember küldött fiatal, szép feleségének és öt gyermekének, akik közül a legidősebb hatesztendős, a legkisebb pedig 18 hónapos, megírja, hogy nem bírja tovább az idegzete azt a zaklatott, feldúlt életet, ne haragudjanak rá, de ő megöli magát. .. Mészáros Mátyás, aki egészen ifjan tanulta ki a szállodaipart, végigküzdötte a háborút, a háború végén mint főhadnagy szerelt le és belépett a Rémi-szállodába igazgatónak. Később, 1923-ban a Rémi szállodától kibérelte a kávéház helyiségét hét évre és így a kávéház szerződése 193ü-ig szól. A Rémi szálloda tulajdonosa többször feljelentette a Magyar Világ kávéházat amiatt, hogy oda éjszakánkint könnyűvérű hölgyek járnak be, akik veszélyeztetik a környék jó erkölcseit. Időközben a háziúr és Mészáros között kontroverziák támadtak a fűtési illeték megállapítása körül.. Perre került a dolog és első fokon a járásbíróság előtt a pert Mészáros M. veszítette el, akit a járásbíróság arra kötelezett, hogy február 15-én adja át a káveház bérletét. Az első főpincér észrevette, hogy a jónevű fővárosi ügyvéd már fizet a második főpincérnél. Sietve odajött tehát az asztalhoz és tisztelet- teljesen bejelentette, hogy holnap délután három órakor bátor lesz az ügyvéd urat irodájában felkeresni. Az ügyvéd tudomásul vette a bejelentést, távozott, mi pedig megkérdeztük a főpincért, mi keresnivalója lehet neki, a finom, udvarias, mindig szolgálatkész főpincérnek egy ismert pesti ügyvédnél. A főpincér egész nyíltan megmondotta, hogy a kávéház egyik régi törzsvendégét akarja beperelni, akitől körülbelül egy év óta másfélmillió koronát követel, de a pénzt sehogysem tudja megkapni. Természetesen csodálkoztunk, hogy egy főpincér ilyen összeget követelhet egy vendégtől, mire a főúr megjegyezte, hogy a változott gazdasági helyzet a főpincérek helyzetét is alaposan megváltoztatta sok törzsvendéggel szemben. — Két-három évvel ezelőtt, de sokkal előbb, már a békében is mindennapos volt—mondta —, hogy a főpincér hitelezett egyes vendégeknek. Akkor azonban miről volt szó? Két-három uzsonnakávéról. Ma pedig sokszor 10—15 uzsonnakávéról és ugyanannyi kávéházi vacsoEgyrészt a járásbíróság kedvezőtlen ítélete, másrészt az a tény, hogy a kávéház legjobb vendégeit a razziák elriasztották, végleg elkeserítették Mészárost. Azután, hogy a kávéház női törzsvendégeit a razziák elszoktatták a kávéház látogatásától, azok is elmaradtak, akik eddig az ő kedvükért látogatták a kávéházat. Ez a tipikusan éjszakai zenés kávéház most már hónapok óta kongott az ürességtől. A háziúr pedig befalaztatta a kávéház szellőz- tetőit is. A kávésnak időközben bekövetkezett a teljes anyagi csődje, amely után már nem volt más választása, mint — menekülni a halálba .. . Mészáros Mátyás sok napi távoliét után mégis csak hazakerült, letéve öngyilkossági szándékairól. De most új küzdelmek előtt áll, mert anyagi helyzetében eddig még nem állott be a várt javulás. 1921-ben 300.000 korona alaptőkével (30 drb. 10.000 koronás névértékű részvény) alakult a József-körút 4. szám alatt a Teaház R.-T. Ez nem volt egyéb, mint az ugyanott levő Magyar Világ kávéház, mely előzőleg Rémi kávéház címen működött és e kávéházból, illetve a Rémi szállónak a kaputól jobbra eső helyiségét bérelte a Teaház R.-T. és albérletbe adta azt a vendéglő és kávéház céljaira. A részvényeket, illetve a Magyar Világ kávéházat 1923 áprilisában vette meg Mészáros Mátyás és neje, valamint Meissner Alfréd társa tíz millióért a Pollák és Szántó cégtől. Mészáros Mátyás eredményesen vezette annak idején a Magyar Világ kávéházat, azt renovál- tatta. 1924 áprilisában a társa, Meissner Alfréd eladta a részvényeit Szálkái Andrásnak 110 millió koronáért. 1925 júniusában Mészáros az új társa beleegyezésével 180 millió koronáért újra renoválta és berendezte a kávéházat. A minap végül a Teaház R.-T. feltűnő kis vagyonösszeggel, 64 millióval és ' 715'6 millió korona tartozással fizetésképtelenné vált és 40 százalékot ajánl. A hitelezők valamennyien — negyvenhetén — budapestiek. Schwarcz Ábrahám 146 millió, Oerber Rezső 137 millió és Kádár Simonné 47 millió korona követeléssel a nagyobb hitelezők, míg a többi hitelező követelése 25 millió koronán alul mozog esetenkint. ráról, ami a legminimálisabb számítás szerint is kitesz 3—500.000 koronát. Akadnak azonban olyan esetek is — éppen ilyen ügyben keresem fel holnap az ügyvéd urat is —, amikor egyeseknek egymilliónál is több a tartozásuk. — No és lehet ennyit hitelezni egy vendégnek ? — Ezt kérdezzük mi főpincérek is gyakran egymástól és a felelet rendszerint az, hogy bizony, nem lehet, mert sok főpincér akad Budapesten, aki csupán ilyen 200—500.000 koronás tételekből 5—10 millióig terjedő összegeket követel a törzsvendégek egyrészétől. — Hitelezni azonban mégis muszáj, mert legtöbbször olyan törzsvendégek veszik igénybe a hitelt, akik a békében 3—4 aranykoronát, két-három évvel ezelőtt, az inflációs korszakban pedig 150—200.000 koronát költöttek naponta a kávéházban és a békében 10—20 filléres, három év előtt pedig 5—10.000 koronás borravalókat adtak külön a fő- és külön a felszolgáló pincérnek. Ezeknek nem mondhatjuk, hogy nem hitelezünk nekik, mert először is tudjuk, hogy ha csak egy mód van rá, fizetnek, azonkívül számolnunk kell azzal is, hogyha megtagadjuk a hitelt, kimaradnak a kávéházból. Két kávéstragédia. Kény szer egy ességet kért a Francais káváház. — Mi történt a Magyar Világban ? Rendőrségre vitt és eltűnt kávésok. A főpincérek már ügyvéd útján hajtják be a törzsvendégek tartozásait. Csak egész tőkénk kockáztatásával tudtuk megtartani törzsvendégeinket, mondja a főpincérek elnöke. — Szembenéznek a «bliccelés" legveszedelmesebb módszerével.
