Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-10-20 / 20. szám
működne, neszét veszik itt is, ott is és a gyanús lebujok gyorsan kiürülnek. Mi is hát a razzia, mi célból és jogon tartja a rendőrség ? A razzia a rendőrségnek váratlan és rajtaütésszerű tömeges ellenőrzése bizonyos meghatározott cél érdekében. Vannak általános és speciális jellegű razziák. Általános jellegű razziákat a rendőrség állandóan szokott tartani bizonyos szabálytalan időközökben. Az a célja, hogy a fővárost, vagy a nagyobb vidéki városokat megtisztítsa a kétes elemektől. Hogy hasonlattal éljek, az a szerepe van, mint a fésűnek vagy a gereblyének: kifésüli, kigereblyézi a piszkot és a szemetet. Ezeket a razziákat rendszerint nagy kiterjedésben a külvárosokban vagy a környező hegyekben, barlangokban, ismert búvóhelyeken, kétes és rosszhírű helyiségekben szokták tartani. Még élénk emlékezetünkben él a Gellérthegy nagy barlangja, hol nem volt razzia, hogy néhány csavargót, facér nőszemélyt, gyanús munka- nélkülit ne emeltek volna ki. Állandóan nyol- cával-tizével laktak ott s közöttük bizonyos „házirend" is kialakult. Most azon a helyen fényes kápolna áll, megszentelve a régi rosszhírű tanyát, méltóbb és fenségesebb hivatást töltve be. Ilyen általános jellegű razziákat szoktak tartani nagyobb bűncselekmények, különösen gyilkosságok alkalmával, mikor más alkalmas nyom nem áll a nyomozó hatóság rendelkezésére. Most már valaki azt is kérdezhetné, hogy min alapszik a rendőrségnek a razziatartási joga. Ez a kérdés szoros összefüggésben van a házkutatással. A házkutatásnak azonban bizonyos törvényes előfeltételei vannak, mert súlyosan érinti a magánlakás szentségét. így megvan határozva törvényileg, hogy csak bűntett vagy szabadságvesztéssel is büntetendő vétség gyanúja esetén lehet elrendelni, ezt írásba kell foglalni, bizonyos időben és módozatok mellett lehet csak foganatosítani. A razziát pedig rendesen nem írásban rendelik el az arra jogosultak (és pedig a főkapitány, vagy a kerületi kapitányságok vezetői, a rendőrfőparancsnok, vagy a kér. felügyelők), azt bármikor, még éjjel is, sőt legtöbbször ilyenkor, foganatosítják minden előírt formalitás nélkül. Erre a jogot részben a bűnvádi perrendtartás, részben a rendőri törvény adja meg. Az előbbinek 175. §-a kimondja, hogy korcsmák, csárdák, mulatók és azok a közönségnek nyitva álló helyiségek, melyekben tiltott szerencsejátékot űznek, vagy amelyek bűntettesek rendszerinti rejtekhelyéül szolgálnak, kihágás esetében is bírói határozat nélkül bármikor átkutathatók. A 176. § értelmében átvizsgálhatok azon az egyénen levő ruhák és egyéb tárgyak, aki a hatóság előtt szokásos büntetteskép ismeretes. A rendőri törvény is azt mondja, hogy oly házakban, amelyek a közönség előtt mindig nyitva állanak, mint vendégfogadókban, kávéházakban, csapszékekben, csárdákban s hasonló nyilvános helyiségekben, vasúti indóházakban és kocsikban, végül zsibárúsoknál, a rendőrség bírói határozat nélkül is foganatosíthat kutatást, ha oka van hinni, hogy ily házakban, vagy helyeken a bűntett vagy kihágás elkövetésének gyanújával terhelt egyén tartózkodik, vagy a bűntett vagy kihágás bebizonyítására, vagy a tettes felfedezésére szolgáló nyomokra akad. Ezeken a törvényhelyeken nyugszik tehát a rendőrségnek az a joga, hogy nemcsak szabad helyeken, hanem házakban, helyiségekben stb. joga van razziát tartani. Lássuk most már, hogyan megy az végbe. Elrendelésére többnyire hivatali észleletek, a rendőri közegek jelentései, bejelentések és magánpanaszok szolgálhatnak okul. Egyes feljelentés, névtelen levél, vagy besugás egymagában még alig szolgálhat okul arra, hogy a rendőrség ilyen nagy apparátust mozgásba hozzon. Ehhez oly nyilvánvaló tények szükségesek, amelyek már majdnem közismertek. Ä razziát meg is szokták ismételni, hogy ezáltal többszöri ellenőrzés alá vegyenek bizonyos helyiségeket. VMDÉGEŐSÖK LAPJA A razzia foganatosítása tervszerűséggel, bizonyos stratégiával történik. Az idejét és helyét szigorúan titokban tartják. Még maguk a foganatosító közegek is rendszerint csak a gyülekezési helyen értesülnek felőle. Tehát kitűznek egy időpontot és egy közeli gyülekezési helyet, rendesen a késő esti órákban, de legalább is a sötétség beálltával. Ezek után óvatosan felvonulnak, őröket állítanak s észrevétlenül elállják az ajtókat és a kijáratokat, majd a kijelöltek egyszerre benyomulnak az átkutatandó helyiségekbe. Ha a razziát a szabadban tartják, akkor rajvonal- szerűen, mint a katonák, haladnak át azokon a területeken, ahol kutatnak. A razziát rendőrtisztviselő rendszerinti jelenlétében rendőrök és detektívek vegyesen szokták tartani. A razzia alkalmával tüzetesen szemügyre veszik az ott tartózkodó személyeket és tárgyakat. A gyanús egyéneket igazoltatják s ha szükségét látják, azokat bekísérik. Ezeket a személyeket aztán a hivatali helyiségekben tüzetes személyazonossági igazolás alá vonják, utána kutatnak előéletüknek és viselt dolgaiknak. A rendőri törvény azt is előírja, hogy kiket lehet bekísérni. Nem lesz érdektelen ezeknek az eseteknek felsorolása, hogy mindenki tisztába legyen vele. Ezek az esetek a következők: ha a kihágást elkövető egyén a rendőri megintés után is folytatja a kihágást, ha a kihágás oly természetű, hogy közbotrányt okozott s az előidézett rendetlenség vagy csendzavarás másképpen meg nem szüntethető; ha az illető a hivatalos kötelességét teljesítő rendőri közegnek ellenszegül, vagy őt tettteg bántalmazza; ha az illető a rendőri közeg felhívására nevét, lakását és foglalkozását be nem mondja, vagy a bemondott adatok helyessége tekintetében kétség támadhat; ha a rendőri területről kitiltott egyén engedély nélkül visszatér. Koldusok feltétlenül, fosé. október 20. csavargók, a közbiztonságra nézve veszélyesnek ismert egyének, gyanús körülmények közt bármikor, de különösen éjszakának idején, kihágás esetén bekísérhetők. A közbiztonságra nézve veszélyeseknek tartja a rendőrség s így razziák alkalmával őket bekíséri: a csavargó koldusokat, akik szolgálat vagy munkakeresés céljából csavarognak, anélkül, hogy valahol munkát vállalnának; a házalókat, akik engedéllyel ellátva nincsenek; bohócokat, mindennemű mutatványosokat, korcsmái zenészeket és énekeseket, akik előadási joggal nem rendelkeznek, vagy a nyert engedélyt áthágják és magukat rendetlenül viselik; hamis vagy gyanús útlevelekkel, vagy igazolványokkal ellátott oly egyéneket, akik a hatóságok tévútra vezetése, vagy zsarolás céljából álneveket használnak, vagy más gyanús körülményeket adnak elő, vagy ugyanezen célból álruhában jelennek meg; akik oly árúkat vagy tárgyakat hordanak maguknál, amelyeknek törvényszerű birtoklása vagy használata iránt alapos gyanú vagy kétség merülhet fel; akik tiltott mesterséggel, vagy tiltott játékokkal foglalkoznak; a tiltott szerencsejátékokon tetten- kapottakat; éjjeli nőket oly helyekről, ahol a megjelenés vagy tartózkodás számukra tiltva van stb. Az itt felsoroltak csupán a főtípusokat jelölik meg, számtalan más gyanús személy is felhívhatja magára a figyelmet és horogra akadhat a razziák alkalmával. Ezeket a razzia befefeje- zése után sorbaállítják és így vonulnak egyik helyről a másikra, majd szortírozzák őket. Ki a kerületi kapitányságra, ki a toloncházba, ki pedig az erkölcsrendészeti osztályra kerül. Hogy milyen legyen annak az üzlettulajdonosnak és személyzetének a magatartása, akinek a helyiségében a razziát tartják, arról a következő számunkban fogunk szólani. (Folytatjuk.) Gun del Károlyt örökös dísztaggá választotta az Országos Vendéglősszövetség. A szövetség nagygyűlése Budapesten. — Előadások a vendéglősök bajairól és kívánalmairól. — Újra megválasztották a régi vezetőséget. A Magyar Szállodások és Vendéglősök Országos Szövetsége okt. 19-én és 20-án tartotta meg a huszonhatodik évi rendes közgyűlését Budapesten — híven ahhoz az elhatározáshoz —, hogy a gyűléseit évenkint fölváltva egyszer a vidéken, másszor a fővárosban rendezi. A tavalyi soproni nagygyűlés után az idén Budapestre került a sor. Október 18-án, hétfőn már több mint száz vidéki vendéglős, szállótulajdonos és korcsmá- ros volt Budapesten, akik a félárú vasúti jegyek igénybevételével érkeztek meg és a fővárosi szállodákban előnyös elhelyezésre találtak. Este 8 órakor ismerkedési estély volt a Bandl- féle vendéglőben, a Carlton szálloda éttermében, ahol a Szövetség hivatalos vezetősége is megjelent és fogadta a vendégeket. Másnap kezdődött aztán a tulajdonképpeni nagygyűlés. A régi képviselőház nagytermében (VIII., Főherceg Sándor u. 8.) már reggel 10 órakor gyülekezni kezdtek a Szövetség tagjai, de a gyűlés csak fél 11 órakor kezdődött meg, amikorra már több mint félezer vendéglős ült a parlamenti padokon. A pénzügyi és kereskedelmi kormányokat Tórits István min. titkár képviselte, a fővárost Lobmayer Endre tanácsnok és Pertis Béla iparfőfelügyelő, a többi hivatali, rokonszakmák képviseletében Pallay Miksa az országos kávésszövetség, Reiner Mór a budapesti kávésipartestület, Spalter Kornél a cukrászszövetség nevében jelent meg, kívülök az Iposz, továbbá a budapesti és a miskolci kereskedelmi és iparkamarák (Wittich Andor) is képviseltették magukat, megjelentek ott Qliick Frigyes ésPalkovics Ede kormányfőtanácsosok is. Keszey Vince, az Országos Szövetség elnöke nyitotta meg a gyűlést, rövid beszédben egyetértésre és az erők szervezett egyesítésére hívta föl a kartársakat és üdvözölte a megjelenteket. Kitért arra is, hogy ez évben lett 25 éves az országos szövetség, ezt a jubileumi évét a szervezés sikereivel szándékozik emlékezetessé tenni. (Éljenezés.) Ezek után Walter Károly főtitkár terjesztette be az országos szövetség idei esztendejéről a hivatalos beszámolót. A jelentés szerint bizony a fejlődés igen sok kívánnivalót hagy hátra. A tagok létszáma 1573, alig hetven fővel több, mint volt az 1924-ik esztendő végén és a meglevő tagok sem fizetik be a tagsági díjaikat, úgyhogy az Országos Vendéglősszövetség bevétele az elmúlt esztendőben mindössze 29 millió korona volt. Ezzel szemben a kiadások 31 millió koronát emésztettek fel, így 2 milliós deficit állott elő. A titkári jelentés rezignált hangon szól itt a szövetségi tagok fizetési késedelmeiről és figyelmezteti őket, sokkal jobb volna a saját jól felfogott érdekükben befizetni az aránylag igen csekély évi tagsági díjat, mint bevárni azt, hogy az Országos Szövetség kénytelen legyen anyagiak híján teljesen feloszlani és ezzel a szakma közös érdekeit védtelenül hagyni. A szakmára ez az esztendő katasztrofális jellegű volt, amit legjobban az jellemez, hogy a fizetésképtelenségek száma túlhaladta a 60-at és 10 nagyobb csődbejutás is történt s ebben nincsenek benne a legutolsó nagy összeomlások. Az Országos Szövetség az elmúlt évben is sokszor járt el vendéglős ügyekben a hatalmi helyeken, a kávésok főzése, az adóelengedések stb. ügyeiben és memorandumokat terjesztett elő, amelyek sorsát mindig figyelemmel kíséri. Á titkári jelentés tudomásulvétele után Oun- del Károly lépett az előadói asztalhoz a nagyszámú hallgatóság éljenzése és tapsai közben
