Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-05 / 15. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1026. augusztus' 5. Virágok és növények a vendéglői és szállodai üzemben. A legolcsóbb és legmfívésziesebb elegáncia. — A „kopasz üzemek“ átalakítása növények, virágok által és a jövő. Nincsen nép, amely a fejlődés kezdetleges stádiumán túlhaladva, nélkülözni tudná a növényt, a virágot, az életet szépítő és díszítő virágkulturát; és ha ez a hajlam a különböző népeknél temperamentumnak, életfelfogásnak, a kultúrának fokozata, tradíció és éghajlat szerint váltakozó, egészben véve mégis csak általános és nemzetközi. Hol van a világon lakás, kellemes otthon, egy hely ünnepélyes összejövetelre, vagy csak nyugodt élvezésre is, ahol nem a növényzet, a virág adná meg annak külső báját. így az internacionális szálloda, étterem, vagy egyszerűbb és díszesebb vendéglő is már önmagától a vendégek rendelkezésére bocsátotta a virágdíszt és ugyanígy áll szolgálatában a vendéglői és szállodai üzemnek az asztalon elhelyezett virágcsokor, az épületeket körülövező udvar, sőt a jól tagozott kert és park is, amely a kertészeti művészetek minden fajtáját képviseli. A mai költekező látogatók előszeretettel keresnek fel oly helyiségeket, ahol gondozott kertek és parkok hivogatóan egészítik ki a társastermeket, ebből következik, hogy új vendéglők, éttermek, szállodák létesítésénél mindenkor alkalmas terepeket jelölnek ki kertek részére. Ha például —- mint gyakori esete a gyógyfürdőknek — már régiesebb kertek állanak rendelkezésre, úgy nem lesz nehéz a helyhez alkalmazkodó ízléssel elhelyezett ültetvények, kertészeti különlegességek, a különös újabb követelményeinek megfelelően átalakítani: úgymint üdülőhelyek részére széles terepek kijelölése, lugasok, terrászok, medencék és ehhez hasonlók elhelyezéséről gondoskodni. A díszítési eszközök kiválasztásánál szerepe van a vendéglőnek vagy szállodának is, amelyasztalok, teljes vendéglői berendezések, kuglibábok és lignum- sanktum-golyók, biliárdok, alpakkaárúk FRIED Budapest, VII., Király utca 39. Költségvetés és árjegyzék díjtalan! Boreladás Gróf Károlyi László uradalmában, Újpest, -telefoni Lipót 920-14 állandóan kapható, kisebb tételekben is, siller és fehér újbor nek jellegétől függ, hogy az illető terep minő gondozásban fog részesülni. Természetszerűen legnagyobb hatású a vendéglői vagy szállodai kertnél az üdeség, színpompa és tisztaság. A gyakorlati kivitel lehetősége szerint a gondozást vagy egyszerűsítik s ezáltal viszont a kiadásokat csökkentik vagy emelik. Hogy kellő eredményt lehessen elérni a kerttervezőnek, ez irányban is alapos szaktudással kell rendelkeznie. Fontos körülmény — különösen régi ültetvények átalakításánál — a gyorsaság, mellyel el kell járni, hogy az újjá lett kertrészen ne lássék meg az újszerűség. Hogy a vendég jól érezze magát az éttermi vagy szállodai kertben, annak előfeltétele, hogy a kert valami tökéletes, teljes zöldnek a benyomását keltse, így néhány szál hitvány gyep vagy palánta nem elégíthet ki. Itt megint a kertész művészetére van szükség, aki növényi és egyéb eszközök segítségével a kívánt hatást megadhatja. Erre sok mód van, de azok helyes alkalmazása külön művészet, amely ügyes kezet és szakképzettséget kíván. Hogy minő műveket futtatunk be futó növényzettel, hogy mikor alkalmazzunk bokrokat, mikor van szükség gyorsan növő füves telepekre, hova helyezzünk el dísztárgyakat mikor és minő virágokat alkalmazzunk, ezek mind oly kérdések, melyekre általánosságban válaszolni nem lehet. Minden esetben azonban úgy a felsorolt, valamint egyéb ezer módozat segélyével a környezetnek számtalan változatát lehet előidézni. Különös tekintettel kell lennünk mégis a kertek alkotásánál a közönség életmódjára is, hogy az mindenképpen jól érezze benne magát. Mentői magasabb igényű és válogatottabb a közönség, annál inkább kell eltérni a megszokottól, a mindennapitól és bizonyos művészetet kell igyekezni megvalósítani. Ez ismét oly feladat, amely ügyes kezet kíván, tekintve, A fővárosi és vidéki vendéglői üzemek az utóbbi időben egymásután mentek tönkre. A régi tőzsdeboltok helyén megnyitott sörcsarnokok, kimérések, borpincék legnagyobb része hitelből rendezkedett be, abban a reményben, hogy az üzlet sikerül és majd törlesztheti az adósságot. Ez azonban csak igen kevésnek sikerült. Kis és nagy vendéglők egyaránt súlyosan érzik a pénztelenséget, a fogyasztóképességnek csökkenését, de legnagyobb a válság a nyári vendéglőknél, amelyeket az esős, hideg május és június valósággal megtizedelt és csak a régi, jól megalapozott vendéglőkre virrad fel a kánikula várva-várt, forró napja. Sok vendéglő elhullott és romlásukba magukkal rántottak olyan exisztenciákat is, akik a vendéglő megszűntével nemcsak állásukat vesztették, hanem összekuporgatott pénzecskéjüket is és most a leghalványabb reményük sincsen arra, hogy újra állásba juthassanak. A főpincérek, az üzletvezetők, a portások, ruhatárosok és a többi vendéglői alkalmazottak hatalmas serege siratja pénzét és kér védelmet a hatóságoktól. Ismeretes, hogy a vendéglők csak úgy szerződtetik az alkalmazottakat, ha azok megfelelő óvadékot helyeznek letétbe. Az óvadék követelése jogos és méltányos, mert egy forgalmasabb helyen a főpincér naponta sok milliót vesz be és hogy ennek megvalósítása különösen fényűzési kerteknél érvényesül. Ezen utóbb említett ültetvények különösen a nagyvárosi szállodák közbenső udvarán, szűk terepeken találnak majd elhelyezést. Ebbe aztán természetesen már az építészetnek is van hozzászólása. Az építkezéseknek növényzettel való díszítése által azok szépségeinek még jobban ki kell domborodniok és esetleg azok csúfságainak el kell tünniök. Feltétlenül tévedésen alapszik azon felfogás, hogy a nagyvárosi éttermek, szállodák udvarainak mind banális benyomást kell kelteniök és nevetséges, ha néhány közönséges bokron kívül más növény ugyan nem díszíti az udvart, mégis az arra nyíló ablakok szobáit „kertbe nyíló szobáknak11 nevezik el. Gyakran szokásos különösen nagy éttermeknél az udvar fölé tetőt emelni, amely által azután a fűtési lehetőségnek is tér nyílik olyannyira, hogy tropikus növényzetű vagy japán kertek utánzatait lehet itt megvalósítani, ezek a lehetőségek azonban ma még alig vannak nálunk kihasználva. A különös alakzatú bokrok és különösen fenyők alkalmazásával a legérdekesebb alakítások lehetségesek, amelyek azután az egész étterem, vendéglő vagy szálloda hírnevét közismertté tehetik és ritka vonzerőhöz juttatják. Hasonlóan átalakíthatjuk a vendéglő vagy szálloda belső termeit különös alkalmak esetén (pl. jótékonycélú ünnepélyek, kiállítások alkalmával) oly termekké, amelyeket az ott megforduló vendégsereg felébresztett illúzióinál fogva pompás parkrészleteknek vél. Látjuk tehát, hogy a növényzet akár mint fa, vagy bokor, vagy virágdíszként alkalmazva a modern vendéglői éttermi és szállodai üzemnél igen nagy szerepet játszik. Már egy kis vidéki vendégfogadó is sokkal barátságosabb benyomást kelt, ha néhány fa árnyékolja, mintha csupasz, kopasz falait mereszti a vendégre. És ezt a hatást sokkal nagyobb mérvben kifejlesztve, megtaláljuk a nagyszabású nagyvárosi éttermeknél, szállodáknál is, amelyek a vendégeknek a megfelelő parkot vagy fedett udvart nyújtják, vagyis röviden kifejezve: megadja a kényelmes, aránylag legolcsóbb és leg- megnyerőbb eleganciát. (D. H.) mindenképpen megokolt, hogy az üzlet tulajdonosa az alkalmazottainál levő pénzt biztosítottnak lássa. A régi szolid üzemeknél az óvadék sohasem nagyobb, mint amennyire éppen szüksége van és a tulajdonos nem az óvadék nagysága, hanem a jelentkezők kvalitása szerint válogatja meg alkalmazottait. Vannak azonban olyan új üzemek, amelyek az alkalmazottaktól beszedett óvadékot, mint forgótőkét használják, legtöbbször az alkalmazott beleegyezésével s így el is veszíthetik. Vannak Budapesten előkelő éttermek, amelyeknek főpincére 250—300 milliót kénytelen a tulajdonos vagy bérlő rendelkezésére bocsátani, hogy állást kaphasson. Vannak üzemek, amelyekben hivatásos szakmabeli alkalmazott alig egy-kettő van, vagy egyáltalán nincs, mert a dolgozó régi alkalmazottak közül csak igen kevés tudja deponálni a megkövetelt horribilis óvadékot. A rendőrségen tucatjával hevernek a feljelentések azok ellen a vállalkozók ellen, akik az óvadékot elveszítették. Az óvadékkal történt visszaélések sorozata arra indította az alkalmazottakat is, hogy mozgalmat indítsanak és az óvadék elhanyagolt ügyét hatósági intézkedéssel rendezzék. A Keresztény- szociálista Szállodai és Éttermi Alkalmazottak Egyesülete azzal a tervvel foglalkozik, hogy Megindul az óvadékháború a szálló- és étterem- tulajdonosok és alkalmazottaik közt. Heves támadások a szállodások és vendéglősök ellen. — Ki az óvadékuzsorás? A tönkrement üzemek és az elvesztett óvadékok. — Törvénytervezet készül?
