Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-05 / 15. szám
1020. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK L.APJA 3 Függesszék föl a Szent István ünnepek alatt a kávéházi zárórát. Félárú lesz a vasút és a hajó Szent István hetében. — Kiállítások Budapesten. A Budapesti Kávésok I par testületé nevében Kovács József ipartestületi alelnök és Havas Nándor dr. titkár kérvényt nyújtottak be a belügyminiszternél, amely szerint a Szent István hétre a kávéházak zárórá- jánák a felfüggesztését kívánják. A kávésipartestület kifejtette a beadványban, hogy a Szent István hétre törlént körültekintő és szorgos előkészületi munkálatok ma már azt mutatják, hogy a főváros forgalma augusztus 15. és 25. között hallatlanul megélénkül s erre való tekintettel indokolt a kávéházi záróra megszüntetése. Rámutattak arra, hogy a várható nagy tömegforgalom mellett előreláthatólag igen sokan fognak az utcára szorulni, mert a főváros lakásviszonyai sokkal hátrányosabbak, mintsem a Budapestre zarándoklók nagy sokaságát el lehetne helyezni. Bizonyos, hogy igen sokan fognak az utcára szorulni, akik az időjárás minden lehetőségének ki vannak téve. A múltban is számos eset volt, amikor az ilyen tömegforgalom folytán elhelyezni nem bírt idegenek a kávéházakban találtak pihenést és védelmet. A Kávésipartestület reméli, hogy a záróra felfüggesztésére irányuló kérelmét a belügyminisztérium okvetlenül teljesíteni fogja, annál inkább, mert azt a székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is a legmelegebben pártolják. A Szent István-hét sikerének előmozdítására nagy előkészületet tesz a vasút és a hajózás. Az Államvasút igazgatósága elhatározta, hogy a Szent István hét alkalmából Budapestre utazók részére úgy a gyors-, mint a személy- vonatokon az összes kocsiosztályokon való utazáshoz úgy a saját, mint a kezelésében levő vasúti vonalakon félárú menetdíjat engedélyez. A Budapestre való utazásnál megváltott egész menetjegy tértijegyül fog a visszautazásnál szolgálni. Ezt a kedvezést bárki, minden igazolás nélkül, a határállomásoktól kezdve is igénybeveheti a következő feltétellel: a felutazásra szolgáló jegy augusztus 17-én, 0 órától kezdve érvényes bármely olyan vonatra, amely augusztus 20 án délelőtt 9 óráig megérkezik Budapestre. A visszautazás kedvezményét azok élvezik, akik legkorábban augusztus 20-án délután elhagyják Budapestet és augusztus 24-ének 24. órájáig megérkeznek eredeti állomásukra. Az utazás útközben nem szakítható meg s a gyermekek külön kedvezésben nem részesülnek. Ugyanilyen kedvezésben részesülnek azok, akik a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. vagy a Dunagőzhajózási Társaság hajóival érkeznek Budapestre. Ezeknek azt a külön kedvezést is adják, hogy a jegyek már Bécstől kezdve fél- árúak. Itt említjük meg, hogy augusztus 18-án fog Budapesten megnyílni az Országos Borkiállítás, amelyre kamaráik útján meghívást kaptak az osztrák, lengyel és német borkereskedők is. E kiállítással karöltve többtermelési bemutató is megnyílik, nagyszabású nemesített vetőmagkiállítás, amely képekben és eredeti terméseredményekben fogja bemutatni például az úgynevezett rozsdaálló búzákkal elért eredményt, ami az idei nedves időjárásban nagyon aktuális. Vli. RÁKÓCZI-UT 60 Végül azt a hatalmas kulturmunkát, melyet a Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás végzett, fokozni fogja, mint értesülünk, az, hogy a kiállításnak tisztán tudományos részét az Iparcsarnok mögött levő épületben egyesítve Szent István hetén át augusztus 23-áig fogják nyitva tartani. Egy kávéházi takarítónőnél, aki egymilliárd koronát nyert sorsjegyen. A falujában földet és házat vásárolt. — Most naphosszat a rádiót hallgatja. Meinl Gyula kávébehozatala 'Postacsomagokat 5 kg-tól kezdve (rücs és cukor kivételével) vidékre bérmentve szállítunk — Kérjen árjegyzéken BUDAPEST, IX* Dandár utoa 15. Jászladánynak ma apraja-nagyja sorsjegyet vásárol mióta Muhi Mihálynét, a pesti Pátria- kávéház takarítónőjét olyan nagy szerencse érte, hogy egy milliárdot nyert sorsjegyen. Muhiné a szerencsés nyerés után hazaköltözött falujába, ahol földbirtokot vásárolt. Jászladány poros, kétutcájú jászsági falu. A legrögösebb .utú mellékutcában végre a Muhiné házához érünk. Amolyan inkább Isten kegyelméből, mint téglából épült falusi ház, két szoba, kamara. Csak egyben különbözik a Muhiné rezidenciája a többi falusi házaktól. A Muhiné háztetejéből, pont a kereszt mellett, egy antenna-tartó rúd nő ki. Az antenna másik vége az istállóra van szerelve, rádiója van az egykori kávéházi padlómosóasszonynak. Belépek a kis kertajtón. Kérgeslábú, sáros, mezítlábos, barna arcú, kontyos parasztasszony áll elém. — Muhinét keresem. — Én vagyok — mondja egyszerűen. — Két unokám van és az első vejemtől, aki földmíves — tart a beszélgetés —, most is a mezőn dolgozik, a földünkön, amit az új pénzemen vettem. Tizenhat hold kérem; felesbe dolgozza meg a vöm, az állattartás is felesbe van. Enyém a tehén, övé a szaporulat. —Hát mi mindent vásárolt, nénikém? — Elébb férhez adtam a lányomat. — No!... jó férjet kapott ? — Jót, mer egészséges. Az a jó. Mikor híre futott a szerencsémnek, sok kérője akadt a lányomnak. A fiatalabbnak, teccik tudni, mert az öregebb már régen asszony. Tőle van ez a kis unokám. Ez a szép. Gyárfás Ágoston lánya... Hát mondom, sok gazdag kérője akadt, a lányom gondoskodott is, de azér a régihez ment mégis. Egy szegény borbélylegényhez, Kincsekhez. — Mennyi hozományt adott a leányának? — Semmit. Csak borbélyboltot rendeztem be nekik. Piperéset. Hatvan millióért. Benne ülnek kettesben. A vöm beretvál, a lányom manikűröz... — A másik lányának mit vett? — Montam már. Fődet felesbe... Meg rádiónk is van. Négylámpás. Hallgathatják. Más témára térek. — Hol az ura? — Nem vagyok vele. Huszonkét éve. Kubikos volt. — Nem jelentkezett mikor híre ment a szerencséjének? — De. A bátyja vót itt küldöttségbe. Azt üzente, jó ember lesz eztán mindig, csak vegyük vissza... Azt üzentem, hogy ha huszonkét esztendeig nem gyött, most se gyöjjön. — Mennyi pénze van még? Muhiné nem felel rögtön. Gondolkodik. Vagy szégyen li, hogy kevés, vagy titkolja, hogy sok. — Kétszáz. De elsején kihozom a bankból... Fődet veszek rajta. Megkérdeztem még, hogy a vői hol laknak. — Együtt lakunk — felelte. — Itt a házunkban. Meg együtt is főzünk... — Medig játszott sorsjátékot? — Mióta a Pátria-kávéházban takarítottam. Öt esztendeje. De többet nem. Elég vót. És úgylátszik, elég jól jövedelmezett is. A képesítés Csehszlovákiában. A csehszlovák kormány törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amellyel a vendég- és italmérő ipar képesítéshez kötését mondja ki. A képesítés kötelezettsége csak 5000 lakósnál nagyobb lélekszámú városokra, úgyszintén — a lakosság számára való tekintet nélkül — a vasúti vendéglősökre, túrista szállókra, fürdő és búcsúhelyekre terjed ki. A képesítést tanoncbizonyítvánnyal és 3 évi segédmunka igazolásával lehet megszerezni. Ezt az igazolást pótolja a sörgyártásban eltöltött, vagy pincemesteri minőségben folytatott 6 évi tevékenységről szóló munkaadói igazolvány. A tanoncidőt pótolja a brünni vendég- és italmérő ipari szakiskola kétéves tanfolyamának elvégzése. Azok, akik a törvény életbeléptetése előtt vendég- és italmérő-engedéjyt nyertek, vagy pedig mint felelős üzletvezetők, vagy mint bérlők ezt az ipart gyakorolták, végül pedig legalább hat éven át mint felszolgálók, szakácsok, pincemesterek, stb, működtek, képesítésüket igazolni nem tartoznak,
