Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1926. augusztus 5, így alakult ki mostan az, hogy ők mindenféle fajta gazdakör, tűzoltó, levente, kath. egyletekbe stb. tömörülve, kizárólag csak egyesületeik címére adatják ki a zeneengedélyt, a pénzügyőrség pedig kiadja az italmérési engedélyt nekik és így azután a korcsmáros nézheti hogyan csinálnak horribilis hasznú üzleteket ezek adóztatás nélkül. Viszont nekünk le nem szállítják az adót, ha mindjárt térden csúszunk, még akkor sem. Ha azután a hatóság ezen bajainkon nem segít, akkor léptessünk represszáhanat életbe, amint fent vázoltam, a társadalommal szemben. Mert ahogy tudnak a merkantilisták nyomást gyakorolni a kormányra — ha mi egységes frontot teremtünk, akkor velünk is fognak okosan tárgyalni, de így, az eddigi állapot szerint nem is állanak szóba velünk. Hisz most a városi vendéglősnek derrogál a falusi korcsmárossal érintkeznie és így akárhány szaktárs van, az mind annyi felé is szalad. Emiatt nincs erőnk, le vagyunk nézve és utolsó társadalmi osztálynak tekintve, amelybe mindenki beletörülheti piszkos bakancsát! Szorgalmazni kell minden szaklapban az agilis és ilyen értelmű tömörülést, mert másképpen ezen szakma sok érdemes férfia és családja a legnagyobb nyomorba fog jutni. Akik vannak a szakmánkban gazdag kartársak, alapítsák meg ezt a beszerző- és pincerészvénytársulást és így lehetővé teszi azon kartársaknak a felsegítését, akik eddig valamilyen borkereskedő karmai között vergődnek. Akkor majd fogunk tudni egységes bort és árakat fenntartani és megnyerjük az erkölcsi elismerést és hatalmat is és nem fog bennünket senki utolsó páriáknak n^zn*' Kartársi üdvözlettel Király János vendéglős Nagygencs (Vas megye). Elhalasztották a vendéglőskongresszust. A vendéglősök és korcsmárosok augusztusi taggyűlésének rendező-bizottsága a napokban tartott ülésén Somló Sándor ü. alelnök bejelentette, hogy Almássy László dr. nemzetgyűlési képviselő elfogadta a védnökséget. Több oldalról felmerült kívánság következtében, továbbá, mivel a kereskedelemügyi minisztérium a kongresszus vidéki tagjai részére kedvezményes vasúti utazási jegyeket nem engedélyezett, mert a kongresszus nincs valami kiállítással kapcsolatban, az országos kongresz- szus napját augusztus hó 4-ről augusztus hó 18-ra áthelyezte. Miután a Szt. István ünnep alkalmával a magyar vasutakon jelentékeny kedvezmények vannak érvényben, úgy minden távol vidéki kongresszusi résztvevő úgy oszthatja be Budapestre való utazását, hogy utazási kedvezményben részesülhet. Erre vonatkozólag minden vasúti állomáson útbaigazítással szolgálnak. A rendező-bizottságnak eddig a következő ipartársulatok és szakosztályok jelentették, hogy a kongresszus megtartását szükségesnek találják és arra küldötteiket már bejelentették: Békéscsabai vendéglősök szakosztálya, Budafokon és vidékén működő fogadósok, vendéglősök és kávésok ipartársulata, Budapesti Korcsmárosok Ipartársulata, gyulai vendéglősök szakosztálya, kecskeméti vendéglős ipartársulat, keszthelyi vendéglős, kávésok és korcsmárosok csoportja, Kispest-Pestszentlőrinci vendéglős és kávésok ipartársulata, makói vendéglősök és ital mérők szakosztálya, mezőtúri vendéglősök és korcsmárosok szakosztálya, nagymarosi vendéglősök szakosztálya, Nagykáta és környéke vendéglősei és korcsmárosai, nyíregyházi vendéglősök és rokonszakmabeli iparosok ipartársulata, orosházi vendéglősök, szállodások és korcsmárosok ipartársulata, pesterzsébeti vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata, SzentI endre és pomázjárási vendéglősök csoportja, szolnokmegyei szállodások, vendéglősök, kávéfok és korcsmárosok ipartársulata, szombathelyi sogadósok, vendéglősök és kávésok ipartársulata, tolnavármegyei iparosszövetség vendéglős szakosztálya, újpesti vendéglősök szakosztálya, váci vendéglősök és korcsmárosok szakosztálya, Veszprémmé gyei vendéglősök és korcsmárosok szövetsége, továbbá jelentkeztek Balassagyarmatról, Mezőkovácsházáról, Csepelről, Sorok- sárpéteriről, Tószegről, Dombóvárról, Med- gyesegyházáról, Battonyáról stb., stb. A kongresszusi tanácskozás befejezése után a Pósch-féle étterem külön helyiségében (VII., Dohány ucca 20.) társasebéd (étlap szerint) lesz, onnan 3 órakor indulás Kőbányára, a Fővárosi Sörfőzde megtekintésére. Augusztus 19-én délelőtt 9 órakor pedig a Gellért térről a helyiérdekű villamossal a kongresszus résztvevői Budafokra indulnak az állami borpince megtekintésére. Ezeken a kirándulásokon minden kongresszusi résztvevő és családtagja részt vehet. A kongreszus részvételi jegye ez okból gondosan megőrzendő. Italmérések és kávéházak női alkalmazottainak ellenőrzése. Irta: Kiss Árpád rendőrtanácsos. A nyilvános italmérések és kávéházak közrendészeti és közegészségi ellenőrzése alkalmával szerzett tapasztalatok felvetik azt a kérdést, hogy a nyilvános italmérőkben s kávéházakban alkalmazott nőszemélyek működését hogyan szorítsa a rendőrhatóság arra a térre, melyen nem jöhetnek összeütközésbe a közerkölcsiség szabályaival ? A helyzet ma a legtöbb vidéken az, hogy a vendéglőkben, korcsmákban s kávéházakban alkalmazott pincérnők és felírónők az üzlet cégére alatt nemcsak hogy keresetszerű magánipart folytatnak, hanem attól sem idegenkednek, hogy a mulató vendégeket lerészegítsék s kifosszák. A lelkiismeretlen engedélyes, vele összejátszó női alkalmazottai s akárhányszor a zenész is kiveti hálóját a könnyelmű mulatókra s a tőrbecsalt könnyelmű mulatók már későn ébrednek. A női alkalmazottak járandósága oly csekély, hogy abból nem tudnak megélni, tehát az engedményes tudtával keresetszerű üzelmekre vannak utalva. E szükséghelyzetnél fogva az üzlet cégére alatt valódi foglalkozásukat takargatják. A pincérnők, kik az illető iparág körében munkálkodnak, még ma ipari alkalmazottaknak minősülnek és a Munkásbiztosító Pénztár köteles tagjai. Az ipari jogosítottaktól követelt erkölcsi megbízhatóság, mely előfeltétele az ipar gyakorlásának, feltételezi, hogy e tekintetben az alkalmazottak is szigorú elbírálásban részesüljenek. A közönséget pedig egyenesen meg kell védeni attól, hogy nyilvános mulatóhelyen ilyen erkölcstelen személyek férkőzhessenek közelébe. A némely helyen bevezetett az a gyakorlat, hogy a pincérnőket és felírőnőket egészségi lappal látják el, még rontott a helyzeten, mert téves felfogás miatt az egészségi lappal ellátottak ez időtől] a keresetszerű mulattatást szabadon űzik s így egy személyben ipari alkalmazotti és kéjnői állást töltenek be. Igaz, hogy az 1922/502. sz. N. M. M. rendelet akként intézkedik, hogy italmérési üzletekben az italokkal való elbánásra, vagy a fogyasztók kiszolgálására alkalmazott egyéneket, nehogy az e rendeletben felsorolt veszélyes betegségben szenvedjenek: a rendőrhatóság szakközegével bármikor megvizsgálhatja. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy az orvosi vizsgálat alá vont nő titkos üzelmeket folytathat. A vendéglőkben és korcsmákban alkalmazott pincérnők állásai ma már megszűntéknek tekintendők s ezért a szolgálati viszonyt fel kell bontani általánosan. A vendéglői ipar képesítéshez van ugyanis kötve s az iparos köteles oly segédszemélyzetet alkalmazni tanoncszerződés vagy munkakönyv alapján, amely e jogosítvány elnyerésére törekszik, mely az ipari foglalkozásban szakismereteket kíván szerezni. A vendéglői iparban tehát pincérnő nem alkalmazható, mert az ily alsóbbrendű kiszolgálás nem minősíthető ipari foglalkozásnak. Ez állás teret vesztett már akkor, mikor az 1921. évi 94.453. sz. B. M. rendelet 5. §-a büntetés terhe mellett eltiltotta az italmérő üzletekben alkalmazott női személyeknek, az üzlet cégére alatt folytatott erkölcstelenséget, vendégek közé leülést és vendégekkel együtt való italfogyasztást. E rendelkezések szigorú ellenőrzése mellett a női alkalmazottak vendéglőkben és korcsmákban tulajdonképpen elvesztették munkakörüket. A rendelkezés azemlí- tett mulasztásokért az engedélyest is felelőssé teszi, mint részest. A vármegyei szabályrendeletek szintén több helyen kimondják, hogy a bordélyházakon kívül keresetszerű üzelmet folytatni tilos. Addig is tehát, míg az italmérő üzletekből a pincérnőkeí ki nem tiltják, a keresetszerű erkölcstelenségtől őket a büntető rendelkezések alkalmazása mellett el kell rettenteni. A kávéházakban alkalmazott felírónők az 1922/502. sz. N. M. M. r. 6. §-a szerint csak italok kezelése, vagy fogyasztók kiszolgálása esetén vehetők orvosi ellenőrzés alá. Minthogy pedig e foglalkozási kör e ténykedésektől teljesen el nem választható, a közönség megnyugtatása érdekében kell őket időszaki orvosi ellenőrzés alá venni. Semmikép sem szabad azonban itt sem megtűrni a keresetszerű erkölcstelenséget, tekintettel az 1921/94.453. sz. a. kiadott B. M. rendelet 5. §-ára és szigorúan üldözni kell azt az erkölcstelen vállalkozást, hogy üzleti cégér alatt az alkalmazott valóban keresetszerű üzelmet folytasson, s ezt a tulajdonos azért tűrje, mert nem ad megélhetést biztosító fizetést, olcsó munkaerő beállítása mellett anyagi előnyök érdekében forgalmat biztosítson magának s az alkalmazottat kitaszítsa az erkölcstelen útra. E szempontok figyelembevételével vélem a felvetett kérdést közmegelégedésre megoldani és a még sok vidéken, különösen a kétesebb hírű másodrendű kávéházakban és vendéglőkben dívó s a jobbízlésű közönség kritikáját kihívó erkölcstelen üzelmeket kiküszöbölni. Mikor kerülnek forgalomba a váltópénzek? A pénzügyi kormány a bankok kérésére tudvalevőleg változtatott eredeti tervén és a korona-bankjegyek lebélyegzésére készül. A bélyegzést, hír szerint, még a jövő hónapban megkezdik, úgy hogy a lebélyegzett bankjegyek az őszi hónapokban forgalomba kerülnek. Ezzel kapcsolatosan terjedt el a hír, hogy forgalomba hozzák a már elkészült váltópénzeket is, abból a célból, hogy a kötelező pengőszámításra való áttérést könnyebbé tegyék. Most arról értesülünk, hogy az új váltópénzek január elseje előtt nem kerülhetnek forgalomba. A pénzverde elkészült ugyan az 50, 20 és a 10 filléres váltópénzek egyrészével, de a nagyobb címletek még teljesen hiányoznak és ezeknek technikai előkészítése is sokkal hosszabb időt vesz igénybe, semhogy újév előtt forgalomba hozhatók legyenek.
