Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-20 / 14. szám
XXXXII. ÉVFOLYAM 14. SZ4M 103«. JULIUS 30 VENDÉGLŐSÖK LAPJA VENDÉGLé-, SIÁLLÓ-, KÁVÉHIPABI ÉS KÖZGAZDASiUil SZAKLAP M. kir. postatakarókpónzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-ón és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AJ LAPÍTOTTA: IHÁSZ OTÖB«¥ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 22—81 Kisebb lett a jövedelemadó, az igaz. De mit ér ez, ha nem lett nagyobb a jövedelem? Az államnak annyi ezer más módja is van rá, hogy mégis csak elvegye tőlünk azt a bizonyos, ezúttal még nálunk hagyott jövedelemrészt, nekünk pedig vendéglősöknek, kávésoknak, szállótulajdonosoknak igazán nincs módunk abban, hogy válogassunk jövedelemforrásainkban. Megjelent végre a hivatalos lapban a rendelet a jövedelemadó csökkentéséről, de ez az adócsökkentés nagyon is illu- zórius a mi számunkra. Nagy elégedettséggel látjuk, hogy például az egymillió aranykoronás évi jövedelmek már sokkalta kevesebbet fizetnek jövedelmi adóban, mint eddig, dehát kinek van közülünk egymillió aranykorona évi jövedelme? Sajnos, a kisebb jövedelmek adója alig változott a lista szerint. Visszamenőleg ez év januárjára is érvényes a most megjelent adóleszállítás. Itt közöljük, hogy bizonyos aranykorona jövedelem után mennyi aranykorona adót kell majd fizetni és zárjelben odatesszük az eddig fizetett adót is. 500 K után 5 (mint eddig), 600 után 6 (eddig 6-50), 700 után 7 (8-50), 800 után 8 (10-50), 900 után 9*50 (12*50), 1000 után 11 (15), 1500 után 20 (26-50), 2000 után 30 (40), 3000 után 60 (70), 4000 után 95 (110), 5000 után 130 (150), 10.000 után 400 (500), 15.000 után 750 (875), 20.000 után 1200 (1340), 30.000 után 2400 (2500), 40.000 után 3600 (4000), 50.000 után 5000 (5940), 75.000 után 9500 (12.600), 100.000 után 15.000 (20.000), 150.000 után 30.000 (46.200) és végül 200.000 aranykorona után 45.000 aranykorona (eddig 80.000). És így tovább egymillióig, amely után 40 százalék ezúttal is a jövedelmi adó. Kétségtelen, hogy az új rendelet adó- csökkentő hatása főképpen és szinte kizárólag a nagy jövedelmeknél érvényesül, ezért aztán nincs is meg az a népszerűsége, amellyel illenék fogadni az első adócsökkentő törvényt. Kezdetnek azonban ez is kezdet, ha nagyon bátortalan is. Most már csak azt kellene kisürgetni, hogy nyomon kövessék meglehetős gyors tempóban a többi adónemek csökkentései is, még pedig a kis adótételekre vonatkoztatva is nagy százalékokkal. 2000-től 16.000 aranykoronáig terjed körülbelül a mi szakmáink átlagjövedelme és ezekkel a jövedelmekkel szemben bizony alig számbavehető az új adóelengedés. És éppen a mi szakmáinknál bizonyul be legjobban, minő helytelen adóelv az adózótól »/minél többet« elvenni. Jó szezonokra rosszak jönnek és ha nincs tartalék, mert minden ilyesmi pénz az államkasszába vándorolt a jobb idők adói fejében, összeroppan az adóalany és az állam is súlyosan károsodik. Az adócsökkentésben mégis a jobb útra térését látjuk az állami belső politikának és így üdvözöljük is, ha egyelőre nincs is sok hasznunk belőle. Az ingójelzálogról szóló törvénytervezet a vendéglősök és kávésok előtt. Zálogjogot kapnak a vendéglői és kávéházi berendezések, borraktárak, készletek. Az új zálogjog megengedi a tárgyak további üzleti használatát. Az igazságügyminiszter most küldötte le a vendéglősök és kávésok ipartestületéhez az ingójelzálogról szóló törvényjavaslatot, amelynek létrejöttét ipartestületeink annyira szorgalmazták. A törvényjavaslat szerint ingó dolgon zálogjogot e törvény értelmében jogügylettel akként is lehet alapítani, hogy a zálogtárgy az elzálogosító birtokában marad és a záloghitelező kielégítési jogát a zálog birtoka helyett a zálogjognak nyilvános jegyzékbe való bejegyzése és az elzálogosító rendelkező jogának korlátozása biztosítja. Ingójelzálogjognak iparban és kereskedelemben csak az üzlet felszerelése, a feldolgozásra szánt nyersanyag vagy félárúkészlet, továbbá az elkülönített raktári készlet lehet a tárgya. Fürdővállalatnak vagy közkórházi jelleggel fel nem ruházott magángyógyintézetnek felszerelése szintén alapja lehet az ingójelzálognak. Az ingójelzálogjogot csak olyan ingó dolgon lehet alapítani, amely az elzálogosító adósnak személyes tulajdona, közös tulajdonban álló dolog tulajdoni hányadrészén ingójelzálogjogot alapítani nem lehet. Ingójelzálogjogot csak írásban lehet alapítani és az csak a hitelezőnek írásbeli törlési engedélye alapján szüntethető meg. Fontos része a javaslatnak, hogy csak alapszabályokkal bíró hitelintézet szerezhet ingójelzálogjogi követelést, kivéve a bérviszonyból származó követeléseket. Az ingójelzálog nem terjed ki az adósnak végrehajtástól mentes ingóságaira. Az ingójelzálogok közhitelű nyilvántartására a telekkönyvi hatóságot gyakoroló királyi járásbíróságok ingójelzálogkönyvet vezetnek. Ez a könyv nyilvános és általában a telekkönyv szabályai alá esik. A törvényjavaslat új[bűntettet is statuál: bűntettet követ el és 5 évig terjedhető börtönnel sújtja az ingójelzálogost, aki a záloghitelezőnek szándékosan kárt okoz. A törvényjavaslathoz csatolt leiratában az igazságügyminiszter felkéri a testületeket, hogy a törvényjavaslatot a legsürgősebben véleményezzék, mert azt a nemzetgyűlés őszi időszaka elé akarja terjeszteni. A vendéglős, szállodás, kávés és korcsmái szakma régi óhaja teljesül az ingójelzáloghitel törvénybeiktatásával. A legutóbb megtartott kávéskongresszus is a legerélyesebben sürgette ezt és föliratokkal kérelmezte, most végre úgy látszik, tető alá kerül a régi eszme. A magyar vendéglősök és kávésok a mostani, rendkívül megbízhatatlan üzleti relációk között igen sűrűén juthatnak és jutnak is olyan helyzetbe, amelynek a legmegfelelőbb kifejezése: pillanatnyi pénzzavar. Ilyenkor érezteti legjobban a kárhozatos hatását a gazdasági életünk legnagyobb baja: a tőkehiány és a magyar pénzvilág vezetőinek, a bankoknak a kárhozatos uzsorapolitikája. Ilyenkor aztán a legjobb me- netelű szakmánkbeli üzem se juthat személyi vagy üzleti kölcsönhöz, vagy uzsorába szalad bele, vagy potom árakon elad készleteket, jogokat, isten tudja mit. Az ingójelzálog új törvénye olyan záloghitelformát teremt, amely a külföldön már rég ismerős, csak itt nem volt meg még. A megszorult kávés, vendéglős nagy kisegítő hitelhez juthat eladások, uzsoralekötések nélkül is, ha ingójelzálogüzletbe megy, zálogot enged az üzleti felszerelésére, billiárdasztalaira, készleteire, borraktárára. A zálog megengedi azok további üzleti használatát, csak a tárgyak elidegeníthetetlenségét és megrongálhatatlanságát köti ki a zálogjog több ismerős szabályai alapján. Szakmáinknak ez az új hitelforma nagy megkönnyebbülést ad majd, ez bizonyos, kell, hogy örömmel üdvözöljük, különösen akkor, ha tüzetes átvizsgálás után kitűnik, hogy a javaslat megfelel a reményeinknek. Az italmérési engedélykérésekhez csak közjegyzői másodlati okmányokat nyújtsanak be mellékletként a vendéglősök és korcsmárosok. Ezek az okmányok ugyanis nem egyszer elkallódnak a hivatalos kezekben és újra megszerzésük tenger fáradságot és költséget igényel. Viszont a legjobb esetben is a mellékelt okmányokat visszatartja a pénzügyigazgatóság, amíg az engedélyes vissza nem mutatja az italmérési engedélyét. Mindezt el lehet kerülni a „másolatok" becsatolásával,
