Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-10-05 / 19. szám
1935. október 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Egy vidéki vendéglős panaszos levele sajnálatos újabb sérelmére világít rá a szakmának. A most folyó vagyonadóbevallási összeírások a legtöbb helyen olyan késedelmes kézbesítésnek, hogy a vendéglős, kávés, szállótulajdonos a késedelem miatt teljesen ki van szolgáltatva az adóhatóság tetszésének. Ahelyett, hogy hetekkel az összeírás előtt már figyelmeztetnék az adózó polgárt, hogy készüljön, — 30—40 napos késéssel történik a kézbesítés, augusztus 10-én kelt vagyonadó- vallomási fölhívást csak szeptember 27-én kapja meg az adózó azzal a fölhívással, hogy 3 nap alatt terjesszen be teljes adóvallomást, különben a kirótt adónál 100 százalékkal kell többet fizetnie. Most már 3 nap alatt kell elfutni az adófelügyelőhöz vallomási ívért, a szükséges adatokat megszerezni, az ívet kitölteni, aztán rohanni a vallomás beadásával, különösen amikor ünnep vagy vasárnap is beleesik a három napba, — ez mégis csak lehetetlen feladat! És ugyanilyen késedelmek vannak a legtöbb adófelhívásnál ! A kényszerkölcsönbefizetések és a most teljesen véget ért adófizetési halasztások miatt a vidéken és a fővárosban kettőzött erővel indult meg az adóbehajtás és szeptember 1 óta egyre- másra kénytelenek a vendéglős, kávéházi és szállodai üzemek a legdrágább kölcsönöket fölvenni, csak hogy kifizethessék a követelt adókat. A holt, nyári szezon végén, a teljes pénztelenség heteiben kíméletlenül folyó adóbehajtást nagyon keservesen érzik szakmáink. Az általános kereseti adóra vonatkozó rendelkezésekről szóló H. Ö. 29. §-a szerint az általános kereseti adót, az adatok alapján ezentúl a kir. adóhivatalok évenkint aranykoronában vetik ki. A végrehajtó utasítás szerint a hasznot- hajtó foglalkozásokból származó jövedelmek megállapításánál az érdekképviseletek (vendéglősök, kávésok, korcsmárosok) kiküldöttjei szintén köreműködnek, amennyiben megállapítják az egyes szakmákban a sorrendet aszerint, amint az egyes szakmákhoz tartozó adózók, az előző évben szerzett üzleti jövedelmük szerint egymásután következnek; másrészt pedig megbecsülik, hogy a forgalom hány százaléka lehet az egyesek jövedelme. Ez a kettős munka szolgál tulajdonképpen alapul az adók nagyságának meghatározásánál. soo&ozsu MjunL-JUcMW. j A rendelet kimondja, ha aránytalanságok mutatkoznának, ott együttes megbeszélést kell tartani az érdekképviseletek kiküldöttjeivel. Ha az adóhivatal területében valamely szakmának vagy foglalkozási ágnak nincs érdekképviseleti szerve, akkor az adóhivatal az adózók közül kiválasztott szakértő véleményét hallgatja meg. Abból a célból, hogy az általános kereseti adó kivetése s éppen a kisebb emberek megadóztatása igazságos és arányos legyen a pénzügyminiszter időnként megállapítja az egyes foglalkozási ágaknál, alapul veendő legkisebb jövedelmeket. Az érdekképviseletek minél nagyobb bevonása mindenképpen fontos és örvendetes és reméljük, hogy majd könnyebben szűnnek meg az adó kivetéseknél oly gyakran tapasztalt, kellemetlen és sajnálatos aránytalanságok és igazságtalanságok. Síemberé . , Mii mm m KIRÁLYI WVMMH EltipOPjuk árakat Rövid kcrasxthúroi f.gmodernebb ércpáncé- loi «ongor* 18 millió K fíHfiutaM-VT 60#«)4rMu>n) ÄKÜtrALIM LECHIMLéeB ZENEAUTOMATÁK VILLANYZONGORÁK Mit akarnak a homoki szőlősgazdák? Árusítási jogot követelnek a termelők bármely községben. — Tiltakoznia kell a szakmának. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara rendezésében szeptember közepén tartották a homoki szőlősgazdák a naggyűlésüket. A gyűlés határozatait írásba foglalva most terjesztették fel a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterhez, valamint az Országos Mezőgazdasági Kamarához és a naggyűlés felkérte Pékár Gyula nemzetgyűlési képviselőt arra, hogy a naggyűlés határozatainak próbáljon érvényt szerezni. A sok üdvös és célszerű kívánság mellett az egyik határozatot úgy kell kiemelnünk, amely határozat teljesülése esetén nemcsak hogy igen kellemetlen lenne szakmánknak, hanem azt alapjában, létében támadná meg és a vidéki vendéglősipart rövidesen tönkre is tehetné. A homoki szőlősgazdák nem követelnek határozatilag egyebet, mint azt, hogy részükre engedtessék meg a kismérték- beni árusítás bármely községben. Ez a kívánság amennyire naiv, éppen olyan igazságtalan is és annak teljesítését, a sok mellékszempont kikapcsolásával, főleg két okból sem engedhetik meg. Az államkincstár jövedelmének tekintélyes részét teszi ki éppen a vendéglős és korcsmái ipar adózása, amely adózásnak egyik gerince a számontartott italfogyasztás. Már pedig, ha a szőlősgazdák kívánságát teljesítenék, az italfogyasztás legnagyobb része kicsúszna a megadóztatás alól, másrészt pedig a vendéglősipar mint adóalany megszűnne jónak lenni. Azonban az államkincstár érdekei mellett, a szakma eminens érdeke is, hogy illetéktelen, ellenőrizhetetlen és kontárkonkurrenciától megszabaduljon, hiszen ezzel a konkurenssel éppen a helyzet fonáksága miatt a harcot úgy sem veheti fel sikeresen. Az óriási adókat és egyéb közterheket viselő vendéglősipar, aki az állammal szemben mindenkor megtette polgári kötelességét, méltán elvárhatja azt, hogy a furcsa kívánság fölött, mint minden tárgyalásra alkalmatlan fölött, napirendre térjenek. Milyen pótlékok járulnak az egyenes adókhoz? Egyenes adóink után különböző pótlékok járnak. Tekintettel arra, hogy ezeket a pótlékokat a fizetési meghagyásokban, illetve határozatokban még nem számítják fel, a befizetés alkalmával azonban már ezeket is meg kell fizetni, ezekről a pótlékokról az adózókat a következőkben tájékoztatjuk: A táxsulati adóhoz községi pótadó, kereskedelmi és iparkamarai illeték és útadó járul. A községi pótadó Budapesten 60°/o, a kereskedelmi és iparkamarai illeték 5%, az útadó 1V2%. A budapesti pótlékok összege tehát 6672%. Az ország területén a községi pótadó átlagban 50%, a kereskedelmi és iparkamarai illeték egyes kamarák területén 10%. Az általános kereseti adó községi adó lévén, az után csak kereskedelmi és iparkamarai illeték és útadó vettetik ki pótlékul. A kereseti adó azon alanyainál, akik a mezőgazdasági kamarának tagjai, 2 százalék mezőgazda- sági kamarai illeték járul az adóhoz. A házadó után községi pótadó és útadó. Budapesten tehát 6IV2 százalék pótlék járul. A földadó után útadó, községi pótadó és mezőgazda- sági kamarai illeték járul. A jövedelemadó után Budapesten az inségadó jár, amely kü'ön vettetik ki és amely a jogerősen megállapított jövedelemadó 5 százaléka. A vagyonadó után pótlék nem jár. Szentes újjászervezkedik. A népes és igen tekintélyes szentesi szakma most szervezi teljesen újjá ipartársulatát. A munkálatokat nagy agilitással vezeti Kenyeres Rafael elnök. Remélik, hogy nemrég beterjesztett alapszabályuk hamarosan visszaérkezik a megfelelő jóváhagyással. IVANOVSZKY A. S?srzkweérneyst^íI^ Telefon József 130-35. Budapest» csak Baross utca 84*» Szúz utca sarok. Telefon József 130-35. Elkésve kézbesítik az adófelhívásokat. A vendéglők és éttermek ellen kettőzött erővel indult meg az adóbehajtás. — Nincs további halasztás! — Új adósságokba kerülnek az üzemek. — Az adókivetés új rendje.
