Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-20 / 2. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA Készít: Alpacca ármértéket, tölcséreket, kávés és teáskannákat, teaszüfazonban ::::::::: alpacca ezUStarilgyara Budapest VIII. Losonczy-Utca 15. fazonnaleszközlök Készít: Pecsenyéstálak 26— 56 cm-ig, halastálak, tésztástálak minden Egy pillanatig sem. Hanem tiltakozni akartak az ellen a hihetetlen és elképzelhetetlen jogbizonytalanság ellen, ami ezen a téren uralkodott eddig. A legkülönbözőbb szövetségek, a Kabaréirók Szövetsége, a Zeneszerzők Egyesülete és Isten tudja még miféle egyesülés osztozott e jogokon, és ha az egyiktől nagynehezen megszerezhető volt az előadási jog, akkor még ott maradt a többi. Ekkor léptek fel egyes kávéháztulajdonosok és vendéglősök az anomáliák ellen. Megtörtént például egy körúti, előkelő kávéházban, hogy a zeneszerzőnek a fülébe huzattá a tulajdonos azt a dalát, amelyért — elvi okokból — megtagadta a jogdij kifizetését, mert konstatáltatni akarta biróságilag is, miféle egyesülés hát az, amelyik egyáltalában jogosult ilyen előadási engedélyek eladására? Ilyenek tehát azok hirhedett perek, most a kávésok és a vendéglősök ellen, amelyek „szerzői jogbitorlás“ címén vonják felelősségre őket. Legutóbb ötven budapesti kávés ellen indítottak ismét pert, zeneszerzők és szövegírók, és az önfeláldozó kartársak végre bírósági döntéseket provokáltak az egész szakma érdekében a homályos törvényességekről is. Hogy maga a bíróság sem fogta fel ezt a bitorlást valami tragikusan, annak igazolására elég, hogy az elvi döntésekért harcoló kartársak közül Kolossá Viktort és Szabó Lajost a bíróság fejenkint 100 000 K pénzbüntetésre, 300.000— 300.000 K kártérítésre és 100.000 K ellenőrzési dij megfizetésére kötelezte, mert helyiségeikben olyan zenedarabokat játszottak, amelyek előadására engedélyt nem kértek. Az Ítéletek megokolása csakugyan nagyon tanulságos és érdekes. A legtöbb ilyen „szerzői jogbitorlási per“ Fődy Károly dr. elé kerül a bíróságon, aki egész specialistája lesz ennek a meglehetősen fogas kérdésnek. A magyar szerzői jogot védelmező törvény szóbeli megállapításai és szelleme értelmében — a megokolás szerint: — zenemüveket, Har,vendégeit jól akarja kiszolgálni, akkor csakis megbízható cégnél vásárolja a kávét, teát, kakaót, csokoládét, makarónit és egyéb tésztaárut, étolajat, stb. stb. A Meinl-cég hírneve biztosíték az iránt, hogy áruinak mindig kitűnő a minősége. Vendéglősöknek és más nagyfogyasztó vevőknek előnyári Kérje képviselőnk látogatását! MEINL GYULA kuplékat, sanzonokat, táncdarabokat még a kávéházban és vendéglőben mellékes szórakoztatási célzattal, külön belépődíjak szedése nélkül is tilos előadni, énekelni, zenekarokkal, vagy cigánnyal játszatni. Az Ítéletek speciális meglepetése azonban mégsem ez, hanem az, hogy „ellenőrzési dijat“ is megítélt a bíróság, ami eddig páratlanul áll az analóg esetek között. Az ellenőrzési dij története a következő: A Magyar Zeneszerzők, Szövegirók és Zeneműkiadók Szövetsége egyszerűen rajonokra osztotta fel Budapestet és a vidéket és valóságos razziákat végeztet a zenés helyeken, nagyon figyelve mindenütt az adatgyűjtésre. Sohase lehet biztos a helyiség tulajdonosa, hogy a vigan mulató társaságból egyszercsak mikor kel föl valaki és teszi ki az asztalra mostmár meglehetősen respektált ellenőrzési ívet. Ez a Szövetség ugyanis „ellenőrzőket“ küldött ki a zenés helyekre és ezek megfigyelték, minő a zenekarok, cigányok műsora. Ezeknek a működése aztán sokféle. A legegyszerűbb az, hogy az urak egyik, vagy többen odalépnek minden feliünés nélkül a tulajdonoshoz és felszólítják: mutassa be az előadott zeneszámokra megszerzett engedélyeket. Ha a tulajdonos egyáltalán nem veszi komolyan a dolgot és ezt a hatóságon kívüli razziát, a megbízottak nem ismernek tréfát. Ellenőrzési ivet állítanak ki és aláíratják a zenekarok vezetőivel, hogy az odabeirt darabokat játsszák. Ezeket az iveket az ellenőrök minden egyes esetben sürgősen juttatják el a Magyar Zeneszerzők, Szövegirók és Zeneműkiadók Egyesülete, illetőleg Szövetsége elé, és a Szövetség vitté és viszi aztán perre a dolgot. Mostanáig nagyon kétségesnek látszott, van-e egyáltalán joga arra a Kiadók és Szerzők Szövetségének, hogy ilyen ellenőrző razziákat gyakoroljon, a jövőben azonban, sajnos: úgy látszik jobb lesz, ha a helyiségek tulajdonosai úgy fogadják az ellenőrzőket, mint akár az inspekciósokat és a forgalmistákat és előszedik az igazolványaikat arra vonatkozólag, amire azok kiváncsiak. A bíróság ugyanis 100.000 korona „ellenőrzési“ költséget is megállapított a számukra, úgy okoskodva, beigazolódott, hogy az ellenőrzésre igenis szükség volt, igy az úgy tekintendő, mint a per első fázisa, márpedig a perköltségeket is a kávésoknak kellett kifizetniük. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a szerzői jogdijakon kívül még 100 000 korona külön ellenőrzési dij jár minden estéért, ugyanis az ellenőrzés kockázata teljesen a zeneszerzők, szövegirók és kiadók szövetségéé. Ha nem talál hibát, akkor egész egyszerűen hiába ellenőriztetett, egyetlen fillér követeléséhez sincsen joga. Dr. Somogyi Márton, aki a legtöbb vendéglős, szállodás és zenés helyek tulajdonosainak a pereit vitte eddig ezekben az ügyekben a törvény előtt és védte őket, igy nyilatkozott lapunk számára: — Kétségtelen, hogy az eddig elhangzott ítéletek és a most folyó perek igen jelentékenyen hozzájárultak ahoz, hogy végre teljesen tisztázódjék a helyzet. Nem állunk reménytelenül és minden ok megvan arra a feltevésre, hogy ezek a tömegperek befejezik a kitört háborúskodást. — A legfőbb ideje ennek és azt is hozzátehetjük, hogy épen a szakma érdekében csak hálával és köszönettel tartozunk azoknak az önfeláldozó kartársaknak, akik lehetővé tették ezt a tisztázást. Az Ítéletek ugyan anyagilag kedvezőtlenek reájuk, de az egész szakmáért hozzák az áldozatokat, amint már ezt bizonyára nem első Ízben teszik. — A legnagyobb eredmény már az első perek eldőlte után előrevetette az árnyékát és most már teljes is az ellenállás sikere. A Magyar Zeneszerzők, Szövegirók és Zeneműkiadók Szövetségénél kiváltott engedélyek teljes érvényűek és egyformán kötelezik úgy a zeneszerzőket, mint a szövegírót is a kiadóval együtt. így végre tehát szó sem lehet majd a jövőben olyan anomáliákról, hogy a helyiség tulajdonosa hiába váltott zeneengedélyt a műre, a szövegíró külön beperelte. Most a kezelés teljesen egységesítve van és ha a most folyó perek Ítéleteinek a megokolása is napvilágra kerül ezek a sokat vitatott kérdések, bár meglehetős anyagi áldozatok árán, de végre elintézést nyerhetnek. A szállodai és éttermi alkalmazottak uj adóbeosztása Január hó első napja változást jelentett a szállodai és vendéglői üzemek alkalmazottainak kereseti adó lerovására nézve. Az alkalmazottak kereseti adóját eddig minden héten kimutatásba foglalva kellett leróni. Most ezen a téren változás állott be és épen azokat érinti majd súlyosabban az uj adórendszer, akik kisebbvagy szezonüzemekben kevesebb kereset mellett dolgoznak. A főváros tanácsa úgy az üzemeket, mint az alkalmazottakat osztályokba sorozta és ennek megfelelően fix összegben állapította meg a fizetendő kereseti adót. A szállodákat és a vendéglőket öt osztályba osztotta be a főváros és pedig a következőképen : I. A. osztály: Dunapalota, Hungária és Gellért-száiloda. I. osztály: Pannónia, Bristol, Astoria, svábhegyi Grand Hotel és Royal. II. osztály: Vadászkürt, Metropol, Park, Britannia, Palace, Imperial, Continental és Bellevue. III. osztály: Erzsébet királynő, Rémi, London, Fiume, József főherceg, Merán, Savoy, István király, Esplanade, Excelsior, Orient, Császárfürdő, Szent-Lukács és Sándor főher^g szállók. HBIIIIBIIIIIIIIIIIIlIflllllllEIIIIIIIIIIIIIIIIIRI■■■■ Sollvadkerten és Csengődön saját érdekében kérjük aborokat vásárolt bor amit megérkezteit S alatti borpincénkben megtekinteni Ivanovsszlcy A. IZorkereslceáelini Hésszvény társaság — Telefonszám: „József“ 130—35
