Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-12-20 / 24. szám
Vendéglő, szálló, kávés Ipari és közgazdasági szaklap M' klr. postatakarék csekk szám 45.255 Megjelenik havonta 2-szer 5. és 20-án Előfizetési díj félévre 150.010 korona. Alapította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Viola-utca 3 Telefon: József 142—59 Hajnalodik már ?! Karácsonyi gondolatok A főicserélt szerepek A vendéglős és szállodásipar igazságai — Beváltatlan Ígéretek így az év végén, a nagy számvetéskor, illik áttekinteni az esztendőn és az eredményein. A szakma az 1924-ik esztendőtől nem sok szomorúsággal vesz búcsút, nagyon sok rosszat róhat föl neki és nagyon kevés jót irhát a javára. Talán az a legnagyobb jótéteménye, hogy már vége van. Pedig sok javítanivalója lett volna és sokat reméltek tőle. Remélték annak a felismerését, hogy a magyar szállodai élet megszűnt végre az a jó üzlet lenni, amely a fejőstehene mindenféle állami és községi gazdálkodásunknak, hogy a kiu- zsorázás telhetetlen politikája véget ér és a szállodai ipar az lesz ami a múltban volt, ezer meg ezer éven keresztül, közvetítője és elengedhetetlen kiegészítő része az utasforgalomnak. Remélték, hogy az illetékesek mindenképen megokolatlan szigorúsága is makacsul a törvény betűihez, nem pedig a szelleméhez és lényegéhez ragaszkodó bánásmódja a vendéglők, italmérők iránt alábbhagy ebben az esztendőben, hiszen észre kell venniök hová vezethet ilyen fontos ipari szakmának az állandó sanyargatása. Remény lehetett arra, hogy megszűnik az útlevél és vizium kényszer, hogy véget ér az államnak az a páratlan találékonysága, amellyel a legsúlyosabb adófizetésekbe kergették az utast, a vendéglőst, az italmérőt és a szállodást. Végül remény lehetett a gazdasági élet pangásának a megszűnésére, — csak akármennyire is kedvezőbb időjárásra. Annyi reménykedéstől egyetlenegyet sem váltott be az 1924-ik esztendő! Mindazonáltal mégsem kell kétségbesnünk az 1925-ik esztendő hajnalán. Ha vigasztaló tények nincsenek is, — a gondos megfigyelés megállapíthatta, hogy a helyzet mégis jelentékenyen közelebb áll most a javításhoz, mint a:) 1924-ik esztendő elején. Hajnalodik, derül, — ez elvitathatatlan tény. A megszűnt gazdasági korlátozások és az 1924-ik év folyamán elhangzott kormány- nyilatkozatok a szakma ügyében mind azt bizonyítják, hogy egyre több joggal remélhetjük a normális viszonyok helyreállítását. A főváros és a kormányzat jelentékenyen közeledtek a szakma elejétől mindvégig következetesen hangoztatott és igazságos álláspontjaihoz, ugyanezeket tapasztalhattuk a vidéki pénzügyigazgatóságoknál is. Sajnos, ez a közeledés nélkülözött az 1924-ik esztendő folyamán minden gazdasági eredményt, minden megfogható lényeget, mert mostanáig mindig közbejött valami, ami meghiúsította az elfogadott elvek megvalósítását. A most következő esztendő időt és módot ád a megvalósításra is, és nemcsak a szakmának, hanem az egész magyar nemzeti és közgazdasági életnek a fontos követelménye az, hogy minél előbb öltsön testet az ige. Úgy a vendéglős és szállodás kongresszuson, mint a szakma egyéb, reprezentatív jellegű akcióinál mindig örömmel vettük és hallottuk, hogy a kormányzat és a főváros képviselői igazat adtak a mi szakmánk szónokainak és ők maguk is lelkesen szállottak síkra igazunkért. Nagy értékűek és becsesek voltak ezek az állásfoglalások, az elvitathatatlan, csak az a sajnálatos, hogy mindig megcserélt szerepekkel találkoztunk bennök. Szinte hétről-hétre láttuk és tapasztaltuk, hogy Budapest reprezentásai élénken helyeselték a mi szakmánk akcióit, az elviselhetetlen állami terhek, uj meg uj kölcsönkivetések, illetékek ellen. Viszont a kormány képviselői sohasem tagadhatták élénk együttérzésüket velünk, mikor a főváros kapzsisága és uj meg uj tehertételei ellen foglaltunk állást. Igazunk volt mindig, ez bizonyos, de WELLNER-ALPACCA evőeszközök világhírűek! Magyarországi vezérképviselet és raktár Orbán Jakab VI. Kaas Ivor-utca 9. sz. Telefon: József 145—96
