Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-08-20 / 16. szám
v u.i'MuiivjLWOwrv L/\rjA Szent Margitszigeti ^ PALATÍNUS« ásvány« Szent-Margitsziget "*"nf mm módozatok szerint belföldi szárított szőlő, sűrített must, legalább 70 térfogat %-os hibátlan borpárlat és esetleg — édes tírmöshöz — egyes fűszerek használhatók. Az ily módon készült csemegebort tilos más, akár bel-, akár külföldi borral házasítani. Csemegebort csak kifejezetten „csemegebor“, „édes csemegebor“ vagy „likőrbor“ néven szabad forgalomba hozni. A külföldi származású csemegeborok tekintetében a 13. §. rendelkezései irányadók. A forgalombahozott (15. §) csemegeborok címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kínálat stb.) a készítő nevét és t^epe helyét is fel kell tüntetni. 32. §.c Aszuborok az olyat, borok, amelyek a tőkén aszusodott, töppedt vagy nemesen rothadt szőlő cefréjére, ugyanazon a bortermő helyen termett mustnak vagy bornak felöntéséből keletkező lé szeszes erjedése után származnak. Az aszuboroknak — kivéve a tokaji aszubo- rokat — (20. §. első bekezdés) — csakis a kezeléséhez és csak a 2. §. 3. pontjában megállapított korlátok között szabad borpárlatot használni. A forgalomba hozott (15. §.) aszuborok címkéjén az „aszú“ elnevezéssel egyenlő nagyságban a származás helyét is fel kell tüntetni (pl. Kecskeméti aszú). 33. §. Pezsgő természetes borból készült szénsavdus bor, amelyben a szénsav cukor hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés után fejlődött és visszafojtatott. A pezsgőhöz a gyártásnál szokásos u. n. likőrt is hozzá szabad adni. Habzóbor természetes borból készült, pezsgőhöz hasonló bor, amely szénsavval mesterséges utón van telítve. Habzóbort csakis ezzel az elnevezéssel szabad forgalomba hozni. A „Habzóbor“ elnevezést ennek a szónak idegen nyelvű fordításával helyettesíteni tilos. Pezsgőt és habzóbort csak úgy szabad forgalomba hozni, ha a palack címkéjén és dugóján a készítő neve és telepének helye fel van tüntetve. Ennek a §-nak a rendelkezései a külföldi származású pezsgőre és habzóborra is irányadók (13. §.). 34. §. Borpárlat az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása utján készül (nyersanyag). Az e törvény 2. §-ának 3. pontjában, továbbá a 6., 20. és 31. §-aiban emlitett borpárlat alatt legalább 70 térfogat %-os, Ízesítők (ingredienciák) hozzáadása nélkül előállított borpárlatot kell érteni. Borpárlat mint szeszes ital az ezelőtt „Cognac“ néven ismert az az ital, amely kizárólag borpárlatnak mint nyers anyagnak kellő érlelése, esetleg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hozzáadása utján készül s az ezáltal keletkező zamatanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza. A borpárlatnak mint szeszes italnak, valamint a borpárlatot tartalmazó egyéb szeszes italoknak előállítására, kezelésére, elnevezésére és forgalombahozatalára, továbbá a francia „Cognac* forgalombahozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmivelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 35. §. A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasítása irányadók. Más gyógyborkülönlegességek készítésére engedélyt csakis a népjóléti és munkaügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve adhat. Gyógyborokat (gyógyborkülönlegességeket) csakis gyógyszertárakban és gyógyáruüzletekben szabad árusítani. A jelen törvény rendelkezései a gyógyborokra- (gyógyborkülönlegességekre) annyiban mégis irányadók, hogy ezek készítéséhez alap- vagy nyersanyagokul csak a jelen törvényben megszabott kellékeknek megfelelő természetes bort szabad használni. IV. Fejezet. A borseprőre, a törkölyborra, a gyümölcsborra és a borhoz hasonló egyéb italokra vonatkozó rendelkezések 36. §. Mind a sajáttermésü, mind a mástól szerzett bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprő) szabad a benne levő bort (seprőbort) kisajtolni és forgalomba hozni. Magát a borseprőt csupán ipari feldolgozás céljára szabad forgalomba hozni, vagy beszerezni, beszerzett borseprőből a borsajtolást üzletszerűen folytatni, vagy a beszerzett borseprőből kisajtolt bort forgalomba hozni egyaránt tilos. Borseprőből viz hozzáadásával borhoz hasonló italt előállítani tilos. 37. §. A törkölybor (csiger, csinger, lőre) borhoz hasonló az az ital, amely szőlőnek vízzel fölöntött friss törkölyéből eresztés utján származik. Törkölybor előállítására háromnaposnál régibb törkölyt használni tilos. Törkölybor előállítására ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad felhasználni és a törkölyre legfeljebb egynegyedrész annyi vizet szabad felönteni, mint amennyi a szinmustja volt. (Folyt, köv.) Salgó Testvérek bornagykareskedők-szeszárugyár rész»,-társ, Központi irodák, gyártelep és borpin- Rurt anacf _ Ifrihámra Telefon: József 59—03 szám cék: X.Korponai-utca 16—18.sz. DUUíl[JCM l\UU«.Iiy<l Sürgönyeim; Salgóék
